Szomjazó városok Ázsiában - Milliók kelhetnek útra a vízhiány miatt
ElemzésekKorábban még nem látott elvándorlási hullámot indíthat be Dél-Ázsia felénk eső részén az élet alapjának fokozatos eltűnése. Súlyos következményekkel jár az egyre erősödő vízhiány, ami falvakat tehet néptelenné és felborítja az alapvető társadalmi rendet.
Az utolsó csepp? Kabul kiszáradása
Afganisztán fővárosa, Kabul a világ első olyan nagyvárosa lehet, amely 2030-ra kifogy az ivóvízből – figyelmeztetnek szakértők. Az afgán metropolisz lakossága az elmúlt két évtizedben megduplázódott, elérte az ötmillió főt (egyes becslések szerint a hatmilliót), miközben a vízkészletek meredeken csökkentek. A klímaváltozás következményeként egyre kevesebb a csapadék, a hóolvadás és a hegyi források kiapadóban vannak. A város infrastruktúrája képtelen lépést tartani a népességnövekedéssel és a hatóságok szinte tehetetlenek a rohamosan romló körülményekkel szemben.
A vízhiány már most is súlyos társadalmi feszültségeket okoz: sok család kénytelen drága magánkutakból vagy illegálisan fúrt víznyerőhelyekről beszerezni a nélkülözhetetlen ivóvizet. Az ENSZ becslései szerint a jelenlegi fogyasztási szint mellett Kabul ivóvízkészlete az évtized végére teljesen kimerülhet.
A klímaváltozás hajtotta migráció veszélyei
A vízhiány alapjaiban rendezheti át a társadalmat is. A világ különböző pontjain egyre több ember kénytelen elhagyni a lakóhelyét a klímaváltozás hatásai miatt. Kabul példája is ezt vetíti előre. Ha a vízellátás összeomlik, tömegek indulhatnak útnak vidékről a városok felé, vagy onnan más országokba, ami komoly migrációs nyomást gyakorolhat a térségre és azon túl is.
Ez a belső vándorlás önmagában destabilizálhatja a városokat, fokozhatja a munkanélküliséget, növelheti a szegénységet és megágyazhat a társadalmi ellentéteknek is. A helyzet különösen aggasztó, mivel az afgán állam intézményi háttere gyenge, a humanitárius segélyek pedig korlátozottak.
Határokon átívelő probléma
A klímaváltozás hatásai más ázsiai országokban is érzékelhetők. A Himalája gleccsereinek olvadása hosszú távon átalakítja a térség vízháztartását és újabb konfliktusok forrásává válhat, főleg ott, ahol a víz határvonalak mentén oszlik meg. A probléma összetettségét tovább fokozza, hogy a vízmegosztási egyezmények régiek és rugalmatlanok, így nem képesek reagálni a jelenlegi kihívásokra.
Mindezeknek a mezőgazdaság is áldozatul esik. Pakisztánban például az agrártermelés adja a GDP több mint 24 %-át. Sokakat érint tehát, hogy az Indus folyó vízhozama az elmúlt években folyamatosan csökken. A vízhiány következményeként itt is tömegek indulhatnak útnak vidékről a városokba – hasonlóan ahhoz, ami Kabulban is megtörténhet. Az elvándorlás jelensége már amúgy is fokozottan érinti Pakisztánt, ahonnét a 2024-2025-ös gazdasági felmérés szerint a pénzügyi év során több mint egymillió ember emigrált külföldre, hogy ott vállaljon munkát.
A Közel-Kelet is veszélyben
Afganisztán mellett a közel-keleti térség is vízhiánnyal küzd. A mezőgazdaság terén többek között Irakban, az Iraki Kurdisztánban, Szíriában, Irán egyes részein, sőt még Törökországban is problémákkal szembesülnek.
Szíriát évtizedek óta az eddigi legnagyobb aszály sújtja, ami csökkentette a terméshozamokat országszerte, tönkretéve a gazdálkodókat és növelve az élelmiszerhiány kockázatát.
Továbbá az észak-iraki garmijáni mezőgazdasági igazgatóság szóvivője, Szattár Ali szerint a Kurdisztáni Autonóm Régió búzatermése idén várhatóan a felére esik vissza a tavalyi évhez képest. A csapadék hiánya miatt a felszín alatti vízszint jelentősen csökkent, a földek 90 %-a pedig esővízre támaszkodik. A gazdák képtelenek fenntartani hagyományos gazdálkodásukat, így tömegesen kénytelenek elhagyni falvaikat, hogy a városokban keressenek megélhetést. Szattár Ali figyelmeztetett: „a víz a falvak életének alapja. Ha nincs víz, az emberek kénytelenek elhagyni otthonaikat”. A szóvivő szerint a modern öntözési rendszerek bevezetése elengedhetetlen lenne, de ezek elterjesztéséhez nincs elég pénz, infrastruktúra és támogatás.
A víz geopolitikai kérdés is
A vízhiány miatt végbemenő migrációs folyamatok – amellett, hogy átalakítják a helyi közösségeket –, globális hatással is bírnak, elég csak az Európa felé tartó korábbi menekülthullámokra gondolni.
A megelőzéshez sürgős beavatkozásokra van szükség: fenntartható vízgazdálkodás, regionális együttműködés, a modern mezőgazdasági technológiák támogatása és humanitárius segítségnyújtás. A víz a stabilitás kulcsa lehet – vagy éppen az új konfliktusok forrása.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
