Tényleg őrült drága a Balaton? Itt vannak a számok
ElemzésekÉszaki part, déli part, Tihany - körbejártunk mindent a magyar tenger partján. Lángos, gyros, hekk, amit csak lehetett, megkóstoltunk. Jártunk a szokásos strandbüfékben, és éttermeket is kipróbáltunk. A tapasztalatunk: tényleg zsebbenyúlós kaland idén a balatoni nyár, a sajtos-tejfölös lángos a prognózisoknak megfelelően megközelítette a 2000 forintot. Az viszont nem igaz, hogy a magas árak miatt kiürült a Balaton. Íme a Növekedés.hu nagy Balaton-ártesztje.
„Két forint a forró lángos, ismét nyert a Ferencváros!” - szólt régen a zöld-fehérek rigmusa, és hogy mennyire nem mai szerzemény, az jól látható a népszerű vízparti csemege mai árán, amely mögé az évtizedek során kis kerekítéssel három nulla is felsorakozott. Ami viszont korszakokon átívelően változatlan maradt, a Balatonon nyaralók évről évre a jó öreg sajtos-tejfölös lángoson mérik le a drágulást. Az elmúlt napokban körbeutaztuk a magyar tengert, számos strandon megfordultunk, néztük az árakat, összehasonlítottunk, és összefoglaltuk, mire jutottunk.
Tudtuk, hogy drága lesz
Már idén tavasszal számos prognózis látott napvilágot arról, mennyivel kell majd a nyáron többet fizetnünk egy lángosért a tavalyi évhez képest.
2022-ben a sima lángos jellemzően 800-1000 forintba került a Balatonnál, a sajtos-tejfölös pedig 1200-1600 forintba.
Ehhez képest már az év elején úgy nyilatkoztak a büfék tulajdonosai, hogy 25-45 százalék körüli áremeléssel kalkulálnak. A tavasszal kinyitó sütödékben már 900 forint alatt nem lehetett találni sima, 1500 alatt pedig sajtos-tejfölös lángost, és mire berobbant a főszezon, ez tovább kúszott felfelé. Július első hetében,
Balatonfüreden indítottuk a túrát, itt 1900 forintot számoltak fel nekünk a sajtos-tejfölös lángosért, ha elkövetjük azt a szentségtörést, és lemondunk a feltétről, a simát 1100-ért kaptuk volna meg.
Rosszabbul is járhattunk volna, ha a sajt és a tejföl mellé bacont és lilahagymát is szerettünk volna a lángosra, a Betyár fantázianevű csodáért már 2700 forintot kellett volna kicsengetnünk, míg a gyrosos lángos már annyiba kerül, mint a boldog békeidőkben egy főfogás egy átlagos étteremben - 3650 forintba.
Vándorolni sem igazán érdemes a büfésoron, mindenhol ugyanannyiba kerülnek a lángosok, sőt a túlparton, Szántódon a szabadstrandon is fillérre pontosan 1900 forintért mérik a sajtos-tejfölös lángost. Az egyéb gyorsételek tekintetében is csupán minimális eltérést találtunk.
Füreden a gyros tál 3800 forint, Szántódon 4200, drága itt is, ott is. Alap sörökből a pohár 800, a korsó 1000 forint a parton, a borok decijét 5-600 forint körül mérik.
A jobb sültek - rántott hús, rántott sajt, milánói borda 3-4000 forint között mozognak, plusz köret, ami általában egy ezres. Hekket 75 forint/dekagrammos áron találtunk az Északi parton, kicsivel olcsóbban a délin. A hamburgerek zöme 2000 forintnál kezdődik, menüben bőven 3000 fölött vannak.
Máshol sem eszünk olcsóbban
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke nemrég úgy nyilatkozott, "az, hogy a Balaton drága, relatív. Ha mégis így szemléljük, akkor nem azért van, mert a nyerészkedés a cél, hanem mert olyan szinten megnőttek a költségek, hogy nem lehet olcsóbban kínálni a szolgáltatásokat”.
Ebben igaza is van, ugyanis
a sokat emlegetett sajtos-tejfölös lángos nagyjából ugyanennyibe kerül Budapesten, a Fény utcai piacon is, vagyis a Balaton idén nem, vagy nem sokkal drágább, mint bárhol másutt az országban.
Ez egyébként szinte minden ételre igaz, a délegyházi tavak mellé települt hamburgerezőben is 3000 forint körül kaphatjuk meg a kiválasztott burgert, ami még akkor is figyelemre méltó, ha számításba vesszük, hogy itt messze az átlagos strandbüfék fölé lőtték be a minőséget. Ez megmagyarázza, miért nem találunk ürességtől kongó büféket a magyar tenger partján.
Idén mintha a hazai inflációt leginkább a balatoni vendéglátóson akarnák számon kérni egy semmilyen átfogó statisztikával alá nem támasztott olyan előítélettel, hogy drága a Balaton.
Mi úgy látjuk, hogy inkább az ellenkezője igaz: a Balatoni Kör tagok átlagosan 10-15 százalékkal az élelmiszer inflációhoz képest kedvezőbb árakat adnak idén, ami tehát pont nem azt jelenti, hogy drágább, hanem ennyivel kevesebb annál, amit az élelmiszer infláció indokolna” - nyilatkozta nemrég Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója.
Nem látványos, de van visszaesés
Az elmúlt hetekben számos cikket olvashattunk arról, hogy kiürült a Balaton a magas árak miatt. Ez természetesen nem igaz, Szántódon például művészet parkolóhelyet találni az üzletek környékén, főleg hétvégén. Ugyanakkor Flesch Tamás is arról beszélt, hogy harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a szövetség adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban, és ők is inkább hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a magyar tengert.
Noha üres stranddal sehol nem találkoztunk, tény, hogy a korábbi évekhez képest könnyebb volt szabad helyet találni a törölközőknek, és az éttemekben is bőven válogathattunk a szabad asztalok közül.
A Szallas.hu friss, 1150 fős mintán készített felmérése szerint a válaszadók 40 százaléka nyaranta legalább egy alkalommal vakációzik a magyar tenger partján, 15 százalékuk pedig akár kétszer is. A saját foglalási adataik arról árulkodnak, hogy minden ötödik eddig beérkező nyári foglalásunk a magyar tenger partjára szól.
- Érezhető a kereslet visszaesése és átrendeződése a belföldi utazók körében, hiszen tavaly még minden harmadik foglalást a Balatonra tettek meg, idén pedig minden ötödik szól ugyanoda.
Mindezek ellenére, akik mégis útra kelnek és a térségbe látogatnak, azok harmada az északi part szerelmese, 42 százalékuk a déli parté, negyedük pedig nem tud vagy nem akar választani a két part között - mondja a Növekedés.hu-nak Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője.
A Szallas.hu felmérése arra is rávilágít, hogy a Balatonon nyaralók 39 százaléka gyakran keres fel vendéglátóhelyeket a térségben. A legtöbben ebéd vagy vacsora és nassolás/fagyizás/desszert fogyasztása végett látogatják ezeket a helyeket. A kávézók és koktélbárok is sokakat vonzanak, a reggeli és a brunch viszont nem annyira kelendő.
A fagyizók, az éttermek és a lángosos büfék a legfelkapottabbak, de sokak látogatnak el kávézóba, cukrászdába, pizzériába és pékségbe is a nyaralásuk során. Ezeket népszerűségben a hekkezők/halas helyek, a gyrosos büfék és a csárdák követik.
Azt pedig az igazság kedvéért nyugodtan hozzátehetjük, hogy az idei nyár igazából csak most indult el, korábban a hűvös, esős időjárás jelentős visszatartó tényező volt.
Július második hétvégéjén, amikor már az időjárás is az utazók mellé állt, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adatai szerint máris megugrottak a szállásfoglalások, növekedett az egynapos látogatások száma, és benépesültek a fizetős és a szabadstrandok is a Balaton partján, miközben a kompokat is rengetegen használják, vagyis még szép eredményeket is hozhat a nyár.