Többen is előznek minket a régióban - az innovációs ranglistán hátul vagyunk

Ausztria a 6., Csehország a 15., Lengyelország a 23. és Szlovákia a 24. helyen van. A tanulmány az összesített pozíciót 4 nagyobb területen és az azokhoz tartozó 12 részterületen, összesen 32 mutató segítségével vizsgálja.

Az idén először a tagországokon kívül az elemzés további 12 európai országra is kiterjedt. Ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ízland, Montenegro, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna, Moldova és Nagy-Britannia. A kibővített 39-es listát Svájc vezeti, a sereghajtók pedig Ukrajna és Moldova.

Magyarországot ezen a listán megelőzi Svájc, Norvégia, Nagy-Britannia és Izland, így a 21. helyről a 25.-re csúszott le. Az EU egészének innovációs teljesítménye, 2023-hoz hasonlóan továbbra is gyengébb, mint a dél-koreai, kanadai, amerikai és az ausztrál teljesítmény.

A magyar adatok kapcsán a legszembetűnőbb változás, hogy az EU-s átlaghoz mérve tovább nőtt a cégeknek nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás, míg a cégek saját forrásból kutatás-fejlesztésre fordított ráfordításai csökkentek.

Romlottak továbbá egyes innovációs eredménymutatók is, vagyis a nagyobb állami ráfordítások nem jártak együtt javuló innovációs teljesítménnyel. Néhány fontos adatot a táblázatban látunk.

A V4 országok innovációs eredményei a főbb területeken 2023, 2024

Magyarország legjobb adatai – ahogyan korábban is említettük – az innováció állami támogatása területén jelentkeznek. Viszont a támogatásoktól várt eredmények, például az innovációt igénylő munkahelyek aránya tekintetében egy hellyel rontottuk pozíciónkat, az innováció eredményeképpen várt intellektuális vagyon – szabadalom, védjegy stb. – létrejöttére pedig továbbra is a 25. hely a miénk.

Az általános pozícióját Lengyelország javította, Csehország és Szlovákia pedig egy hellyel rontotta.

Magyarország esetén az általános pozíció javításához nyilván azoknak a mutatóknak az értékét kellene javítanunk, amelyekre a teljesítményünk a leggyengébb.

2017 óta a tanulmány szerint a felsőfokú végzettségűek arányára, a formatervezési oltalom kérelmek számára és az üzleti folyamatinnovációt bevezető kis- és közepes cégek arányára romlott leginkább a teljesítményünk.

2023-ról 2024-re pedig a vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordításai, a környezetbarát innovatív technológiák alkalmazása és – ismét – a felsőfokú végzettségűek aránya tekintetében gyengült a pozíciónk.

Javult viszont a digitalizációs teljesítményünk mindkét vizsgált mutatóra.

A szélessávú internet lefedettség tekintetében az EU átlaghoz mért 2023 évi 68,4 százalékos érték 2024-re 75 százalékra emelkedett, és a legalább alapfokú digitális képességekkel rendelkezők 2023 évi 78,1 százalékos aránya 2024-re, meghaladva az EU-s átlagot (100 százalék) és 103,5 százalékra nőtt.

Összességében a 32 vizsgált mutatóból az EU átlag 50 százalékát sem éri el Magyarország 2023-24-ben 7 mutató esetén, 50 és 70 százalék között vagyunk 10 mutatóra, 71 és 100 között 2023-ban 11 és 2024-ben 10 mutatónk értéke van és az EU-s átlagot 2023-ban 4, 2024-ben pedig 5 mutatóra haladjuk meg. Jelentős javulást tehát nem tudtunk elérni 2023-ról 2024-re. Hosszabb időtávon 2017 és 2024 között vizsgálva a magyar innovációs teljesítmény az EU-s átlaghoz mérve 8,7, a cseh 15,6, a lengyel 13, a szlovák pedig 2,6 ponttal javult, vagyis a javulás tempója tekintetében a V4-ek között csak Szlovákiát előzzük meg.

Figyelemre érdemes, hogy az EU átlagot eleve jóval meghaladó dán érték további 14,2 ponttal, a svéd 9,3 ponttal és a finn 11,8 ponttal tudott javulni. Hasonlóan jól teljesít ez a három ország a frissen megjelent IMD versenyképességi listán is bizonyítva az innovációs teljesítmény és a versenyképesség szoros összefüggését.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.