Trump győzelme után eldurvulhat a fegyverkezési verseny Amerika és Kína között?
ElemzésekKína 50 milliárd dollár összértékű katonai bázist húzott fel a Dél-kínai-tenger térségében, eközben Donald Trump győzelme új fényt vet a bilaterális kapcsolatokra. A szigorú külpolitikájáról híres elnök ráveheti Tajvant, hogy drasztikusan növelje védelmi költségvetését, azonban várhatóan az USA is nagyobb katonai befektetésekre kényszerül majd.
A Népi Felszabadító Hadsereg az elmúlt két évtized alatt 15 milliárd dollárnyi befektetésekkel háromszorosára növelte a Dél-kínai-tenger térségében található katonai infrastruktúra értékét, amely 2022-ben meghaladta az 50 milliárd dollárt.
Az elemzők szerint Pekinget három fő cél vezérli: a létfontosságú kereskedelmi útvonalak védelme, az övezetben található értékes nyersanyagok kiaknázása, és az Egyesült Államok térségbeli katonai jelenlétének neutralizálása – olvasható a Washington Post elemzésében.
Kína kereskedelmi tevékenységének közel 80 százaléka a Dél-kínai-tengeren keresztül folyik, hiszen az önálló hozzáférést biztosít a Csendes-óceán forgalmas kereskedelmi útvonalaihoz (a Kelet-kínai-tengerrel ellentétben, amelynek használatához Japán együttműködése is szükséges).
Azonban nem csak Kína számára fontos a Dél-kínai-tenger, hiszen az Tajvant, a Fülöp-szigeteket, Malajziát, Vietnámot és Bruneit is határolja, ezen felül pedig gazdag kőolaj tartalékokkal rendelkezik.
Az említett ázsiai országok Kínával és egymással szemben is tartanak fenn területi követeléseket, és nem ritkák a vitatott hovatartozású régiók és az azokból adódó konfliktusok.
Japán, Tajvan és a Fülöp-szigetek Amerika-barát politikát folytat, az USA ennek okán Japán Okinava-szigetén és az Egyesült Államokhoz tartozó Guam-szigeten alakított ki katonai bázisokat.
A térségben fenntartott amerikai katonai erők állított célja, hogy megvédje szövetségeseit egy ellenséges támadás esetén, azonban az újabban felbukkanó mesterséges szigetek és a hajnani „erőd” létrehozásával Kína expanziója egyre nagyobb lépteket ölt. Kérdéses, hogy mit jelent a republikánus jelölt győzelme az USA-Kína kapcsolatokat illetően, Trump korábbi megnyilvánulásai alapján várható, hogy az elnök ösztönözni fogja Tajvant a katonai befektetések drasztikus növelésére.
A tajvani Tajpej látképe (Forrás: Shutterstock)
A turistaparadicsomként emlegetett dél-kínai tartományon, a Hajnan-szigeten Kína egy több mint 18 milliárd dollár értékű haditengerészeti bázist alakított ki Yulin Naval Base néven, amely vetekszik az amerikai hadsereg egyik legfontosabb csendes-óceáni létesítményének, a Joint Base Pearl Harbor-Hickam értékével és felszereltségével.
A sziget otthont ad továbbá számos kritikus fontosságú létesítménynek is, köztük az ország nukleáris elrettentő erejének szempontjából stratégiai jelentőségű, ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjáró bázisának és egy műholdak elől rejtett, földalatti tengeralattjárókat tároló létesítménynek.
A szigeten ezek mellett számos fegyverraktárat is létrehoztak, az egész haditengerészeti komplexumot pedig hajóelhárító légvédelmi rakéták védik. A Hajnan Lingshuj Légibázis - amely jelenleg a régió három nagy katonai repülőterének egyike – korábban egyetlen keskeny kifutópálya volt.
Ma ez a bázis tengeralattjáró-elhárító repülőgépekkel, légtérellenőrző repülőgépekkel és egy új lőszerraktárral rendelkezik, amelynek
összesített értéke a becslések szerint mintegy 1,65 milliárd dollár.Az elmúlt évtizedben Kína nem csak a Hajnan-szigeten, de a Dél-kínai-tenger más területein is tömegesen építette ki katonai létesítményeit, beleértve a korallzátonyok mesterséges szigetté és katonai központtá alakítását, amelyek összértékét a Long Term Strategy Group védelmi tanácsadó cég további 15 milliárdra becsülte, ez az érték pedig felülmúlja a Guamon létrehozott amerikai katonai bázis összértékét.
