Trump leghűségesebb szavazói vesztették a legtöbbet az iráni háborún
ElemzésekA Hormuzi-szoros lezárását a Nemzetközi EnergiaÜgynökség (IEA) ezt a globális olajpiac történetének legnagyobb kínálati fennakadásának nevezte, a költségek emelkedése az amerikai gazdákat különösen nagy mértékben sújtotta.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 38 milliárd dollárra becsülte a védelmi minisztérium közvetlen költségeit, míg Linda Bilmes (Harvard Kennedy School) becslése szerint a teljes katonai költség a 370 milliárd dollárt is elérheti - derül ki a Quincy Intézet számításaiból.
A háború okozta infláció és a megugró üzemanyagárak miatt háztartásonként átlagosan közel 1 000 dollárral (összesen mintegy 130 milliárd dollárral) nőttek a benzin- és dízelköltségek az Egyesült Államokban.
Hatások az amerikai mezőgazdasági szektorra
Az aszály, a kínai verseny és az emelkedő árak miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságot a szoros lezárása több csatornán keresztül sújtotta:
-
A Brent kőolaj átlagára a tervezett 58 dollárról 114 dollárra nőtt hordónként.
-
A dízel ára gallononként 3,67 dollárról 6,30 dollárra emelkedett.
-
A gazdák plusz üzemanyag-kiadása több mint 4,9 milliárd dolláros pluszterhet rakott az ágazatra.
-
A fuvardíjak 25-50- százalékkal drágultak, így például a kukorica Minneapolisból Japánba történő exportjának szállítási költsége 33,5%-kal nőtt).
-
A nitrogén- és urea-alapú műtrágyák ára 30%-kal, illetve 47%-kal emelkedett, mivel a Hormuzi-szoroson haladt át korábban a globális műtrágyaexport 20–30%-a
-
Az infláció hatására a 10 éves állampapírok hozama 5,35%-ra, a 30 éves lakáshitel-kamatok 7,28%-ra emelkedtek.
-
A működési hitelekre szoruló gazdálkodók számára a drágább alapanyagok finanszírozása jóval magasabb kamatkiadásokkal jár.
Az Amerikai Agrárszövetségi Iroda 31 milliárd dolláros hiányt jelzett előre a piaci bevételek és a termelési költségek között kilenc fő növényfajta esetében, valamint 12 milliárd dollárnyi fedezet nélküli veszteséget a szektorban. A gazdák 65 százaléka a nettó jövedelmének csökkenésére számít.Egy sikeres amerikai–iráni megállapodás megnyithatta volna az iráni piacot az amerikai exportőrök előtt. Becslések szerint az amerikai cégek akár évi 25 milliárd dollár értékben exportálhattak volna Iránba, ebből 6 milliárd dollárt a mezőgazdaság tehetett volna ki - főként kukorica, búza, szója és állati takarmány iránti igény révén.