Ugandába toloncolná ki Hollandia a kiutasított migránsokat

Célba érhetnek a lassan egy éve tartó egyeztetések Hollandia és Uganda között.

A két ország 2025. szeptember 26-án szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint Hága az afrikai országban tranzitközpontot hozna létre a migránsok számára. A létesítményben ideiglenes jelleggel azokat helyeznék el, akiknek menedékkérelmét a holland hatóságok elutasították, Ugandával szomszédos országokból származnak, nem tudják őket közvetlenül a hazájukba visszaszállítani és az önkéntes hazatérés lehetősége sem áll fenn az esetükben.

Azt egyelőre még nem határozták meg, hogy az afrikai ország hány főt fogad be, és ezért cserébe milyen mértékű pénzügyi támogatást kap. Holland kormánytisztviselők szerint már az utolsó szakaszban vannak a tárgyalások, ám a 2025. október 29-i előre hozott parlamenti választások előtt aligha fog életbe lépni a megállapodás.

Az ugandai központ tervéről először 2024 októberében beszélt Hollandia miniszterelnöke, Dick Schoof. Más nyugat-európai országokhoz hasonlóan Hollandiában is a migráció vált az egyik legfontosabb és legmegosztóbb politikai kérdéssé. 2024-ben a közel 18 milliós lakosság 11,9%-a (2,1 millió fő) volt bevándorló vagy bevándorló hátterű.

Az új migránsok zöme Szíriából, Törökországból és Indiából érkezett, akik mellett további 128 ezer ukrán menekült él az országban. közvélemény-kutatások szerintA hollandok többsége a migrációt látja az Európai Unió legnagyobb kihívásának; nemzeti szinten pedig a második legnagyobbnak, a lakhatási kérdés után. Az előre hozott választásokra azt követően került sor, hogy a szigorításokat szorgalmazó, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) 2025. június 3-án kilépett a kormánykoalícióból. Wilders felrótta a Schoof-kabinetnek, hogy a koalíciós tárgyalások során Európa legszigorúbb bevándorlási politikájának kialakításáról állapodtak meg, ezzel szemben nem sikerült jelentősen visszaszorítani az irreguláris migránsok számát: 2022-ben 35 ezer, 2023-ban 38 ezer, 2024-ben 32 ezer menedékkérő érkezett.

A koalíció felbomlását követően a parlament alsóháza két, a PVV által előterjesztett törvényjavaslatot hagyott jóvá, amelyekben azt javasolta a párt, hogy ötről három évre csökkentsék az ideiglenes menedékjogi tartózkodási engedélyek érvényességét, függesszék fel új engedélyek kiadását, valamint korlátozzák a családegyesítési vízumok kiadását. A felmérések szerint a PVV szerezheti meg a legtöbb parlamenti mandátumot az októberi választásokon, de abszolút többség híján ismét koalíciós kormányzásra kerülhet sor. A 150 fős parlamentben Geert Wilders pártja 29 helyet szerezhet meg, második helyre kerülhet a Zöldek és Munkáspárt közös listája (GroenLinks–Pvda) 27 mandátummal, harmadik helyen végezhet a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 23 hellyel, amelyet a kormányzó Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) követhet 15 mandátummal. Korábban Olaszország Albániával, az Egyesült Királyság pedig Ruandával kötött megállapodást a migráció harmadik országba való kiszervezése érdekében.

2025 tavaszán pedig már az Európai Bizottság is egy közös uniós visszatérési rendszer létrehozását javasolta a 2026-ban hatályba lépő uniós migrációs paktum részeként. A testület célja, hogy a kormányok kétoldalú vagy uniós szintű megállapodásokat kössenek harmadik országokkal befogadóközpontok létrehozásáról.