Új kormányfő lesz Oroszországban, de a fő kérdés, hogy 2024 után mi történik Putyinnal

Elemzések2020. jan 16.Dunai Péter

Vlagyimir Putyin elnök a teljes orosz kormány lemond(at)ásával hozta szokásos formáját. Villámgyorsan lépett, máris bejelentette, hogy az 53 éves Mihail Misusztyint, az Orosz Föderáció Adóhivatalának (FNSz) vezetőjét bízta meg az új kormány vezetésével. Ahogy Putyinnál megszoktuk, rejtélyes, váratlan elemek keveredtek a várható lépésekkel. A kulcs az alkotmánymódosítás szándéka, ami elnöki ciklusa 2024-ben történő lejárta utáni hatalma megtartásának intézményes kereteit jelentheti.

Putyin 11 pontos alkotmánymódosító programjának legfontosabb elemei: a mindenkori elnök a jövőben csak két ciklusban töltheti be ezt a posztot, nem pedig, ahogy eddig, hogy megszakítással többször is betöltheti két ciklusban a posztot. Ezzel a jövendőbeli elnökök országlását korlátozza.

Figyelemre méltó, hogy az orosz elnökjelöltnek az eddigi tíz év helyett, elnökjelöltségét megelőző 25 évig kell az országban tartózkodnia – és nem lehet (az orosz mellett) más állam polgára.

A Der Spiegel szerint ezzel a Mihail Hodorkovszkij típusú, külföldön élő-élt oligarchák hatalomra jutása elé állít korlátot. A putyini alkotmánymódosítási terv a törvényhozás hatásköre kiterjesztésével korlátozza a jövőbeni elnökök hatalmát. Oroszország sajátos befelé fordulását tükrözi, hogy a nemzetközi jogalkalmazást korlátozzák, „ha az az orosz alkotmány előírásaival ütközik”. Azaz Krím ügyébe a külvilágnak nincs beleszólása.

Még egy fontos alkotmánymódosító elem: az Államtanács (Goszszovjet, 2000. szeptember elsején Putyin állíttatta fel, eddig nagyjából tanácsadói, formális szerepet töltött be) szerepe nő, előlép alkotmányozói jogkörökhöz jutó testületté. Ám erről még hiányoznak a részletek.

Elképzelhető, hogy esetleges leköszönése után Putyin – aki jelenleg is elnökli ezt a testületet – megtartja ennek a grémiumnak a vezetését.

Misusztyin szinte az abszolút homályból lépett elő kormányfővé

Növeljük az adóbeszedés hatékonyságát, kifehérítjük a gazdaságot

- ez a kormányfő-jelölt első emblematikus mondata, amit a RIA-Novosztyi címben ugratott ki.

Az elnök egyben a törvényhozás, a Goszduma elé terjesztette az új kormányfő kinevezését, a jóváhagyást sürgetve. Alekszandr Tocsenov, az Alkalmazott Kutatások, Programok Központjának vezetője szerint

...ez az ember csapatjátékos. Erőskezű bürokrata, aki kemény a döntései végrehajtatásában. 

Alekszandr Kanykov politikai elemző szereint

Misusztyin olyan technokrata kormányfővé válhat, amilyenre Putyin elnökségének első két ciklusában volt példa Mihail Fradkov vagy Viktor Zubkov személyében. Azaz olyan miniszterelnökről van szó, akinek nincsenek politikai ambíciói, aki elé konkrét feladatot tűznek ki, amelynek a végrehajtásán fog munkálkodni.

Ha elfogadjuk Kanykovnak a RIA Novosztyi portálon kiemelten közölt szavait, abból többféle következtetés vonható le.

Egyfelől Putyin úgy akar gazdasági tisztogatást végrehajtani – nyilvánvalóan a nem „elnökkonform” gazdasági vezetők, oligarchák megszorításával, vállalkozásaik megadóztatásával – hogy saját hatalmát ne veszélyeztesse egy túlságosan önálló kormányfő. Másfelől ezt azt is valószínűsíti, hogy Vlagyimir Putyin elnöki mandátuma 2024-es lejáratán túl gondolkodik.

Ma Oroszországban talán a legfontosabb téma: lemond-e posztjáról az elnök 2024-ben?

Mihail Misusztyin, az orosz Szövetégi Adószolgálat vezetője (j) munkamegbeszélést tart Vlagyimir Putyin államfővel a moszkvai Kremlben - MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Nyikolszkij

Putyin Misusztyin személyében olyan embert választott, aki az ország egyik legsúlyosabb gondját, a szürke és fekete gazdaság nagy arányát – és ami szervesen hozzátartozik, a korrupciót – csökkenteni tudja. Az orosz elnök döntésében nyilvánvalóan nagy szerepet játszottak a közvélemény-kutatások.

Az óriási és növekvő társadalmi-vagyoni különbségek, a középosztály egy részének lecsúszása, a szegénység erősen foglalkoztatja az Orosz Föderáció polgárait, veszélyezteti a viszonylagos stabilitást.

Így Putyinnak egy keménykezű végrehajtóra van szüksége. A nagy nemzeti projektek végrehajtása akadozik, csúszik, ezt még az elnök is elismeri. Pedig ezen programok végrehajtásán sok múlik, az életszínvonal, az életminőség, amire manapság annyian panaszkodnak. És egyes nagy, nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságú struktúrákban, mint amilyen az űrkutatás polgári és katonai vonatkozásait összefogó Roszkozmosznál, keszekusza, kaotikus állapotok uralkodnak, és ebből már az elnöknek is elege van, mert hatalmát, tekintélyét veszélyeztetik.

Az sem mellékes, hogy az ország ambiciózus tervei megvalósításához, a hosszú ideje botladozó, radikális gazdaságszerkezet-átalakításhoz, a modern nagyipar domináns szerepe kiépítéséhez, a hadsereg felszerelése további modernizálásához pótlólagos pénzek kellenek.

Tavaly, nyilván gazdasági szükségszerűségből, kevesebbet költöttek a védelemre, mint 2018-ban. És az elnök már a jövő évtized irányába tekint, kiadta az ukázt, hogy dolgozzák ki a 2033-ig terjedő időszakot átfogó fegyverkezési tervet.

Rejtélyes Dmitríj Medvegyev eddigi (most már ügyvezető) kormányfő szerepe az új felállásban. Kormányával egészében véve Putyin nem volt elégedett.

Neki viszont felajánlotta a jelentések szerint a Nemzetbiztonsági Tanács (SzovBez) elnökhelyettesi posztját. Ami de facto az államelnök-helyettesi funkciónak felel meg, hiszen a SzovBez elnöke maga Putyin és ez a testület a legfontosabb az orosz hatalmi struktúrák piramisában.

Lehet, hogy Medvegyevvel kapcsolatban az elnöknek 2024 után is tervei vannak?