Újabb innovációs rangsor jelent meg: ezen sem léptünk előbbre

A friss tanulmány (Global Innovation Index 2025) a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) munkája. Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az innováció a haladás egyik feltétele, de nem szabad csupán a technológiákra korlátozni az értelmezését.

A gazdasági-társadalmi haladáshoz ugyanis szükség van az üzleti modellek megváltoztatására és általában friss ötletekre a társadalomban és a gazdaságpolitikában egyaránt.

A sikerhez különösen fontosak az együttműködések és általában az innovációt ösztönző társadalmi, politikai és kulturális környezet. A 139 országot tartalmazó innovációs listát Svájc, Svédország és az USA vezeti. A 10. helyre ugrott előre Kína, megelőzve Németországot (11.), Japánt (12.), Franciaországot (13.) és Izraelt (14.). Magyarország a 36. helyen van, ami az EU-s országok között a 20. helynek felel meg.

Csehország a 32. – ez az EU-ban a 17. helyet jelenti – Lengyelország a 39. (EU-ban a 22. hely), és Szlovákia 47. (EU-ban a 26. hely). A V4-ek között tehát Magyarország, Csehország után a második helyen van. Ez 2024-hez képest Magyarország számára nem jelent változást: akkor is a 36.-ok voltunk az akkor vizsgált 133 ország között. 2024-hez képest a cseh pozíció enyhén – két hellyel – , a lengyel és a szlovák egy hellyel romlott 2025-ben.

Az együttműködések fejlettségét mérik az innovációs klaszterek.

A 10 leginnovatívabb klaszter között nincs EU-s, európaiként egyedül London szerepel.

Viszont 3 kínai és 4 amerikai is az első 10 között van. Münchennek a 27. hellyel kell megelégednie. Zürich a 40. és Moszkva felzárkózott a 48. helyre. Bécs a 74-dik.  A V4 országokat 89. helyével Varsó képviseli.

Összességében az első 100 legkiválóbb innovációs klaszterből 24 kínai, 22 amerikai, 7 német, 4-4 indiai és brit.

A tanulmány 5 fő területen vizsgálja az országok teljesítményét. Ezek az intézményi háttér, a humán tőke és kutatás, az infrastruktúra, a piac és a cégek felkészültsége, szakmai színvonala. Ezeken belül a következő jellemzőket értékeli:

• Intézményrendszer
  • szabályozási környezet
  • üzleti környezet
  • intézményrendszer működése
• Infrastruktúra
  • infokommunikációs technológiák fejlettsége
  • általános infrastruktúra minőség
  • ökológiai fenntarthatóság
• Piaci felkészültség, színvonal (kifinomultság)
  • hitel rendelkezésre állás (beruházásokra)
  • kereskedelem, a piac mérete
  • a gazdaság diverzifikáltsága, színessége
• Cégek felkészültsége, színvonala (kifinomultsága)
  • a tudásalapú foglalkoztatás aránya
  • innovációs kapcsolatok
  • tudás befogadóképesség

Ezeken a területeken kívül elemzi még a tanulmány a tudás- és technológiai eredményességet, és a kreatív termékek és szolgáltatások, a létrehozott intellektuális javak arányát a teljes gazdasági teljesítményen belül. A táblázatban a V4-ek és Ausztria pozícióit látjuk.

1. táblázat. A V4-ek és Ausztria pozíciói az 5+2 vizsgált területen és az általános pozíció

Forrás: WIPO 2025

A táblázatban azt látjuk, hogy a magyar adatok a V4-ek között nem rosszak.

A nyolcból két területen az első és 4 területen a második helyen vagyunk. A legrosszabb, 63. helyezésünket az intézményrendszerre, vagyis az innovációt befolyásoló külső, de nem piaci, hanem szabályozási környezetre értük el. Különösen figyelemre érdemes a gazdaságpolitika kiszámíthatóságára kapott 107. hely.

Végül nézzük meg, melyek azok a mutatók, amelyekre különösen rosszul állunk, hiszen ezen értékének javítása tenné lehetővé a rangsorban való előrelépést.

2. táblázat. A leggyengébb pozíciónk az 5 fő területeken

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Magyarország 2024-hez képest változatlan 36. helye arra figyelmeztet, hogy nem sikerült javítanunk innovációs teljesítményünket.

Ezt látjuk a korábbi, az EU által készített, az EU tagállamok eredményeit elemző 2025 évi tanulmányban (EU Innovációs Teljesítménytábla) is, amelyben a 22. hely a mienk, ami egy helynyi lecsúszást jelent a 2024 évi 21. helyhez képest.

A két tanulmány hasonló problémákat említ, mint például az innováció állami környezetének kiszámíthatatlanságát, a beruházásoknál a fizikai beruházások előnyét a tudásberuházásokkal szemben.

Az előrelépéshez elsősorban azon mutatók értékét célszerű javítani, amelyekre a lemaradásunk a legnagyobb. Ez a munka az okok objektív feltárásával kell, hogy induljon.