Űripari robbanás: soha nem látott bevételt hozott 2024-ben a világűr

Az űrkutatás gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy 2024-ben a világűrhöz köthető iparágak összesített bevétele minden korábbi rekordot megdöntve 613 milliárd dollárt tett ki, ami 7,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest - írja a Space Foundation elemzése.

Ez a bővülés jóval meghaladja a világgazdaság átlagos növekedési ütemét: egy elemzés szerint az űrszektor nagyjából a globális GDP növekedésének kétszeresével gyarapodik.

Összehasonlításképpen bő egy évtizeddel ezelőtt még csak mintegy fele ekkora volt a világ űrgazdasága, így a növekedés trendje rendkívül látványos. A 2024-es csúcsbevétel mérföldkőnek számít, hiszen rávilágít arra, hogy az űrtevékenység ma már nem pusztán tudományos vagy technikai ügy, hanem a gazdasági növekedés motorja, a nemzetbiztonság és a közbiztonság egyik pillére is.

Az iparági jelentés szerint a 2024-es növekedés túlnyomó részét, 78 százalékát a kereskedelmi szektor adta, a kormányzati űrprogramok pedig a fennmaradó 22 százalékot.

A 613 milliárd dolláros összbevételből tehát mintegy 480 milliárd a magáncégek bevételeiből származott – ebbe beletartoznak a műholdas szolgáltatások (pl. távközlés, műsorszórás, navigáció) és az űripari infrastruktúrát biztosító ágazatok –, míg a fennmaradó kb. 132 milliárd dollárt a kormányzati űrköltségvetések tettek ki.

Ráadásul a kormányzati űrkiadások is nőttek: világszerte 6,7 százalékkal emelkedtek és elérték a 132 milliárd dollárt – ennek több mint felét (77 milliárd dollárt) az Egyesült Államok fordította nemzetbiztonsági és civil űrprogramjaira. 

A szektor dinamikus bővülését mutatja az is, hogy a Space Foundation előrejelzése szerint a globális űrgazdaság akár már 2032-re átlépheti az 1 milliárd dolláros álomhatárt. Ezt a további növekedést elsősorban a magánszféra innovációi hajthatják: a kommunikációs és Föld-megfigyelő műholdtechnológiák rohamos fejlődése egyre gyorsabban válik üzletileg is jövedelmezővé, új szolgáltatásokat és piacokat teremtve.

Űrindítási hullám és új trendek az iparágban

Az űrindítások száma is példátlan ütemre kapcsolt. 2025 első felében átlagosan 28 óránként indult egy rakéta a világűrbe, összesen 149 indítást hajtottak végre június végéig – ez a tempó 6 órával sűrűbb volt, mint a 2024-ben regisztrált korábbi rekord.

A példátlan indítási ütemhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi évek technológiai újításai – például a rakéták többszöri felhasználása és a műholdak miniatürizálása – drasztikusan csökkentették a fellövések költségeit, így már jóval több szereplő juttathat eszközöket pályára. A 149 start több mint felét egyetlen vállalat, a SpaceX végezte: 2025 januárjától júniusig a világ 149 indításából 81-et Elon Musk cége bonyolított le.

Az indítások zöme kommunikációs műholdakat állított pályára, ami jól tükrözi a műholdas szélessávú internet robbanásszerű térnyerését.

A SpaceX Starlink hálózatának már akadnak versenytársai is: épül az Amazon Kuiper és az Eutelsat OneWeb műholdrendszere, amelyek szintén globális műholdas internet-szolgáltatást terveznek nyújtani..

Egy másik ígéretes terület a Föld-megfigyelő műholdak alkalmazása a klíma- és katasztrófavédelemben. Ezek a műholdak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti katasztrófák kezelésében, mint a hurrikánok vagy erdőtüzek – előrejelzéseikkel és nagy felbontású megfigyeléseikkel segítik a hatóságokat a gyorsabb reagálásban és a megelőzésben.

Mindeközben új űrhatalmak is színre léptek. 2023-ban India elsőként juttatott sikeresen űreszközt a Hold eddig feltérképezetlen déli pólusára (Chandrayaan–3 küldetés), jelezve a feltörekvő országok növekvő szerepét a világűrben.

Kína saját űrállomást épített (Tiangong), amely 2022 óta üzemel, és a tervek szerint további modulokkal bővül az elkövetkező években.

Már több tucatnyi ország rendelkezik önálló műholdakkal vagy űrprogrammal, és olyan ambiciózus feltörekvő nemzetek is beszálltak a versenybe, mint az Egyesült Arab Emírségek (amely Mars-szondát indított) vagy Brazília. Ezek a fejlemények szélesítik az űripar bázisát és hozzájárulnak a globális növekedéshez.

Emellett világszerte egyre több ország igyekszik kiépíteni saját űrképességeit a honvédelem terén. Számos európai és ázsiai állam jelentős erőforrásokat fordít önálló katonai műholdprogramokra és hordozórakéta-kapacitások fejlesztésére, részben a regionális konfliktusok tapasztalatai nyomán és az indítási képességek független biztosítása érdekében.

Az Egyesült Államok pedig fokozza űrbeli védelmi beruházásait: egy új törvény (az ún. "One Big Beautiful Bill") 25 milliárd dollárt irányzott elő a "Golden Dome" elnevezésű rakétavédelmi rendszer kiépítésére, és további 500 millió dollárt a katonai célú indítási infrastruktúra fejlesztésére.

Mindezek a trendek azt mutatják, hogy az űrtevékenység stratégiai fontossága folyamatosan növekszik – egyszerre mozgatja előre a technológiai innovációt és válik a globális gazdaság meghatározó pillérévé.