Felpörgött a haderőfejlesztés, sorra érkeznek az új fegyverek a következő hónapokban

Megérkeztek az első önjáró tarackok

Izgalmas szakaszába ért idén nyáron a magyar haderőfejlesztés. Egyre több újonnan beszerzett eszköz kezdett befutni a laktanyákba, és újabb képességekkel bővült a Honvédség eszköztára.

A Magyar Honvédség évtizedes lemaradást igyekszik néhány év alatt pótolni, így az utóbbi években szinte havonta jöttek a hírek az új beszerzésekről. Ám a hosszan előkészített vásárlások bejelentését követően rendszerint még évekbe telt, mire elkezdtek nagyobb számban beérkezni az új eszközök.

Eközben rengeteg kisebb-nagyobb fejlesztés történt, elég csak a Polaris homokfutók megérkezésére, az új kézifegyverekre, a katonák személyes felszerelésére, a folyami hajók modernizálására, az új Zodiac csónakokra, vagy éppen a PTSZ-ek teljes felújítására gondolni. Az első igazán drasztikus változást azonban az új 20 darabos Airbus H-145M könnyű katonai helikopter flotta teljessé válása, a 12 darab Leopard 2 A4 megérkezése és az első 10 Gidrán 4X4 rendszerbe állítása jelentette. Ezek azonban a rendkívül nagy volumenű programnak csak a töredékét jelentették.

Most azonban elindult a haderőfejlesztésnek egy olyan szakasza, amikor a rengeteg előkészítés és tudatos építkezés után elkezd beérkezni az új eszközök oroszlánrésze. Ennek a szakasznak pedig az első része épp most kezdődött el a nyáron, amikor megindult a német gyártó, a KMW által a Panzerhaubitze 2000 önjárólövegek leszállítása.

Az első Pzh 2000-es löveg valójában már az év elején Magyarországon járt, annak az eszköznek azonban az volt a feladata, hogy a magyar honvédek kipróbálhassák azt és a tapasztaltak alapján elmondhassák a gyártónak az egyedi igényeiket. Ezt a járművet vissza is vitték Németországba és ott már a Honvédség által kértek szerint kezdték el legyártani a véglegesen a magyar fegyveres erőknél maradó járműveket.

Összesen egyébként 24 darab érkezik az új önjáró lövegekből. Az első kettő már Tatán van a Klapka György Lövészdandárnál, valamint további 18 darab még idén év végéig be fog érkezni az alakulathoz. A maradék 4 darabot pedig 2023-ban szállítja le a KMW.

Megérkezett Tatára az új Pzh 2000 típusú önjáró löveg:

Generációs ugrás

Ez pedig egy óriási változás a Magyar Honvédség történetében, ugyanis egy teljesen elvesztett képességet állítanak most helyre. Korábban voltak a magyar fegyveres erőknek önjáró tüzérségi eszközei, ezeket azonban leszerelték. Rendszerben állt a ’80-as évektől 18 darab akkor modernnek számító 2Sz3 Akacija önjáró löveg a Néphadseregnél, de ezek 10 évet sem lehettek szolgálatban, mivel a rendszerváltás után 1993-ban kivonták őket a hadrendből. Emellett kifejezetten jelentős, 144 darabos mennyiségben rendszeresítve volt a Magyar Néphadseregben a ’70-es években fejlesztett 2Sz1 Gvozgyika önjáró tarack is, ezeket azonban szintén kivonták 2004-ben a hadrendből. A magyar önjáró tüzérségi képesség ezzel megszűnt, miközben szinte minden környező ország rendelkezett ilyen képességgel. Hogy fenntartsák legalább minimálisan a magyar tüzérséget, megtartottak összesen 12 darab (ezekből is több száz volt korábban) D-20 vontatott ágyútarackot, amelyeket még az 1950-es években fejlesztettek a Szovjetunióban. Habár a honvédek nagyon jó állapotban tartották ezeket az eszközöket, de ahhoz kétség sem fér, hogy a 21. században ezek az eszközök valós erőt már egyáltalán nem képviseltek. Arra azonban jók voltak, hogy a tüzérek gyakorolni tudtak velük és így maradt egy olyan állomány, akikkel újra lehetett építeni ezt a képességet.

D-20 ágyútarackkal gyakorlatoznak a honvédek nem sokkal az első Pzh 2000-esek érkezése előtt:

A most beérkező Pzh 2000-esek azonban a korábban leszerelt önjáró tarackokhoz képest már egészen más kategóriát képviselnek. Gyakorlatilag minden automatizált benne, például már nem manuálisan kell megkeresni a célt, hanem a Pzh tűzvezető rendszere elvégzi ezt a feladatot és automatikusan beirányozza a löveget. Emellett persze a navigációs, és kommunikációs rendszerek is NATO kompatibilisek és megfelelnek a kor követelményeinek. Szintén komoly előrelépés, hogy gyakorlatilag minden, a NATO erőknél szabványos 155 mm-es tüzérségi lőszerrel kompatibilis, ami nagy logisztikai előnyt jelent (ráadásul gyártani is fogunk hozzá lőszert és így tudunk olyat gyártani, amit exportra is lehet értékesíteni, hiszen kompatibilis más országok tüzérségi eszközeivel). Óriási az ugrás a lőtávolság terén is. Míg a D-20 tarack csupán 18 kilométer, a Gvozgyika 20 kilométer, az Akacija pedig még rakéta póthajtásos lőszerrel is mindössze 24 kilométer lőtávolsággal rendelkezett, a Pzh 2000 már hagyományos lőszerrel is 40 kilométeres lőtávolsággal bír, rakéta póthajtásos lőszerrel pedig akár 60 kilométerre is el lehet vele lőni. A különbség tehát ezen a téren is óriási. Emellett a Pzh 2000 rendkívül pontos, sokkal pontosabb mint a fent említett tarackok és a tűzgyorsasága is figyelemre méltó. Menet közben mindössze 2 perc kell neki, hogy tűzparancs esetén megálljon, bemérje a célt és leadja a több, akár 9 lövésből álló tűzcsapást. Állóhelyzetben egyébként egy perc alatt 8-9 lövést tud leadni, de képes hosszabb folyamatos tüzelésre is. Ilyenkor egy óra alatt 120 lövést tud leadni. Nemcsak lőni tud gyorsan, a felmálházása is nagyon rövid időt, mindössze 11 percet vesz igénybe. Emellett komoly előnye a gyorsasága, a 60 kilométer/órás végsebességgel és a rendkívül jó páncélvédettsége, ami további moduláris páncélzattal erősíthető is. A fentieken túl még hosszan lehetne sorolni a Pzh előnyeit, de annyi bizonyos, hogy óriási ugrást jelent a valaha volt önjáró tüzérségi eszközeinkhez képest is és bármelyik mai modern önjáró tarackkal felveszi a versenyt.

Nem kevés a 24 darab

Persze a 24-es darabszám nem tűnhet túl jelentősnek, de fontos megjegyezni, hogy az ország méretéhez mérten arányaiban ez nem számít kevésnek. A hasonló méretű Görögország is ugyanennyit rendszeresített a Pzh 2000-esből, Horvátország pedig csupán 12 darabot vásárolt belőle, de még a nálunk sokkal nagyobb Olaszország is csupán 70 darabot állított hadrendbe. Érdemes emellett megjegyezni, hogy most az ukrajnai háborúban az ukrán haderő mindössze 15 darab Pzh-t kapott eddig hadisegélyként Hollandiától, de már ez a 15 darab csúcstechnológiát jelentő tarack is érezhető változást hozott a harctéren. Ennek oka, hogy jelentősen felül múlta az orosz tüzérségi eszközök képességeit és gyakran nem igazán tudtak a Panzerhaubitzek tüzére érdemben válaszolni az oroszok. Mindent összevetve tehát a 24 darab beszerzése teljesen reálisnak tekinthető hazánk méretét figyelembe véve, de fontos kiemelni, hogy minden jel arra utal, hogy a Honvédség tüzérségi képességei nem fognak a Panzerhabitzekben kimerülni. Jelenleg ugyanis érdeklődünk a Rheinmetall új gumikerekes, 8x8-as hajtásképletű önjáró tarackjai iránt, amiből lehet, hogy nagyobb darabszámban is vásárolhat a Honvédség, valamint rakéta tüzérség felállításán is dolgozik a magyar katonai vezetés.

Időjárásmérő állomást kaptak a tüzérek

Az új önjáró lövegek azonban csak egy részei a mostani fejlesztéseknek. A Honvédség ugyanis komoly kiegészítő eszközöket is beszerzett, amelyek segítségével maximálisan ki lehet használni a tarackok képességeit.

Az egyik talán legizgalmasabb beszerzés, hogy új meteorológiai állomásokat kaptak a magyar tüzérek. Ez azért fontos, mert a Pzh több tíz kilométeres lőtávolsága már olyan nagy, hogy a különböző időjárási viszonyok (szél, hőmérséklet, légnyomás, csapadék, stb.) befolyásolhatják a kilőtt lövedék pontos célba jutását. Az ilyen hatások kiküszöbölésére a Pzh 2000 gyártójának a KMW-nek a VAISALA MW32 típusú időjárásmérő állomását is beszerezte a Honvédség és az eszközök már meg is érkeztek Tatára. Ezek az eszközök meteorológiai ballonok segítségével minden olyan adatot képesek lesznek meghatározni, amelyek a lövések pontos leadásához szükségesek és ezeket digitálisan képesek továbbítani, így rendkívül meg tudják növelni a leadott lövések pontosságát.

A Honvédség új időjárásmérő állomása:

Új felderítő eszközök

Emellett a korábbi, hagyományos optikai felderítést kiegészítő berendezéseket is beszereztek. Eddig a honvéd tüzérségi felderítők hagyományos vizuális megfigyeléssel derítették fel a célokat. Ennek pedig vannak nyilvánvaló korlátjai. Ez azonban most megváltozhat, mivel a Honvédség beszerzett úgynevezett mozgó cél felderítő eszközöket is. Ezt a feladatot egy Integrált Felderítő Platform (IPF) nevű berendezés fogja ellátni, amelyet egy Gidrán 4X4 járműre telepítenek és tartalmaz egy mozgócél felderítő lokátort és egy olyan optikai felderítő műszert, amivel nappal és éjszaka is biztosítható a célok felderítése és a tüzérségi robbanópontok megfigyelése. Mindez lehetővé teszi, hogy a tüzérség akkor is megtalálhassa a megsemmisítendő ellenfelet, ha az látótávolságon kívül van, vagy ha rosszak a látási viszonyok, például sötét van, vagy köd van. Az első ilyen Gidránra integrált eszköz már elkészült, sőt egy amerikai katonákkal együtt tartott hadgyakorlat során már ki is próbálták a honvédek, bár akkor még a D20 ágyútarackkal.

Az új Gidrán 4X4 járműre integrált IPF rendszer a ''Pusztító Tűzeső 2022'' gyakorlaton:

Ebből az eszközből vélhetően több is lesz és arra is van esély, hogy az idén ősszel érkező 40 darab Gidrán egy részére is ilyen IPF platformot szerelnek majd Kaposváron.

A mozgó cél felderítés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a nemsokára érkező, újonnan beszerzett izraeli fejlesztésű EL/M-2084 radarok tüzérségi célokra is alkalmasak, így szükség esetén akár ezeknek az új radaroknak az információit is felhasználhatják majd a magyar tüzérek.

Viszonozni tudják az ellenséges tüzet

Létrehozásra kerül emellett egy egészen új képesség is, aminek korábban nem volt birtokában a Honvédség. A Pzh 2000-esekhez tűzeszköz felderítés képességet is hozzá fognak rendelni. Ez azt jelenti, hogy olyan radarok is érkeznek majd a Honvédséghez, amelyekkel az ellenfél által kilőtt tüzérségi lövedék röppályája alapján, a tüzérségi felderítők meg tudják majd határozni, hogy honnan adták le a lövést. Így a honvéd tüzérek ellencsapást tudnak mérni az ellenséges tüzérségre, valamint az ellenséges tűzcsapás által veszélyeztetett egységeket is figyelmeztetni lehet ezekkel az eszközökkel. Hogy pontosan milyen eszköz kerül majd erre a célra beszerzésre arról még nem lehet tudni, de az már biztosra mondható, hogy lesz ilyen képessége a tüzérségnek.

Új tűzvezető rendszer

A felderítő berendezések mellett új digitális tűzvezető rendszert is rendeltek a Panzerhaubtzekhez. Ilyen rendszerrel korábban nem rendelkeztek a honi tüzérek. Az új tűzvezető rendszerek elvileg nemsokára megérkeznek és később a Honvédség új, modern harcvezető rendszeréhez is csatlakozni tudnak. Az újonnan beszerzett tűzvezető rendszer elvileg a KMW iC2 Artillery rendszer lesz, aminek a tesztelésébe már a magyar szakembereket is bevonták.

A logisztikára is gondoltak

A logisztikára is gondoltak. Ehhez már be is érkeztek a megrendelt eszközök Tatára. A Honvédség nemrég beszerzett egy HAMMAR konténer rakodót, ez nyilván nem tüzérség specifikus eszköz, de nagyon hasznos lehet a honvédek számára. Valamint vásároltak egy MAN TGS nyergesvontatót és hozzá egy Goldhofer STZ-P7 trélert. Ez utóbbi nyergesvontató és tréler együtt alkalmas akár az új Leopard harckocsik, akár a Pzh 2000-es lövegek gyors közúti mozgatására.

A Honvédség új nyerges vontatója:

A laktanyában is elkezdték végrehajtani a szükséges fejlesztéseket. Kiépítenek egy 32 beállós csarnokot, ahol az új tüzérségi eszközöket megfelelő körülmények között tárolhatják majd és szervízkapacitást is létrehoznak Tatán, ahol az alapvető karbantartásokat, javításokat el lehet majd végezni az új eszközökön. Építés alatt áll egy szimulációs központ is, hogy a hazai kiképzés is biztosítva legyen.

Rengeteg új fegyver fog érkezni

A mostani beszerzésekkel mindent összevetve kevesebb, mint egy éven belül egy modern, minden ma elvárható képességgel felruházott tüzérséggel fog rendelkezni a Magyar Honvédség, ami a 12 darab D-20 ágyútarackhoz képest hatalmas ugrást jelent. A fejlődés azonban nem áll meg, sőt most fog igazán beindulni. A közeljövőben folyamatosan érkezni fognak majd a Gidrán harcjárművek és ha minden igaz, még az idén megkapja az első Lynx-eket a Honvédség, valamint az amerikai SOC-R hajók is megérkezhetnek az ősszel. Jövőre pedig már a NASAMS légvédelmi rakétarendszer első elemei is szolgálatba állnak, megérkeznek az első új ELBIT radarok, befutnak a KC-390-es repülők, és az első Leopard 2A7+ típusú harckocsikat is leszállítják már 2023-ban. Nagyon felgyorsul tehát az előttünk álló hónapokban és a következő egy évben a Honvédség felfegyverzése, hiszen a megrendelések zöme most kezd majd el befutni a magyar haderőhöz. Így, jövő év végére nagyságrendekkel komolyabb erőt fog képviselni a Honvédség, mint most, annak ellenére, hogy a haderőfejlesztés a jövő év végén még a közelében sem lesz a végéhez.