2018-ban úgy tűnik, véget ért a 10 bő esztendő, legalábbis a részvénypiacokon. A nagy kérdés, hogy ez a példátlan gazdasági fellendülés kifulladását jelzi, vagy más ok játszik közre, és düböröghet-e tovább a világgazdaság?
Összeomlás
Évről évre meglepve tapasztalhattuk, hogy egyre tovább tart a 2008-as válság után indult tőzsdei fellendülés, úgy tűnt, mintha sosem akarna véget érni, de aztán októberben, ami gyakran az eső árfolyamok hónapja, erős zuhanás indult az amerikai részvénypiacokon, de ami meglepő, ez novemberben is kitartott, majd decemberben összeomlásba torkollott, ami ezt a hónapot nagyon ritkán jellemzi.
A többi fontosabb részvénypiac már korábban, év elején tetőzött, és az egész évet eső trend jellemezte. Ez arra utal, hogy jó eséllyel véget ért a páratlan, közel 10 éves tőzsdei hossz, persze ez végleg 2019-ben fog eldőlni. Közben kipukkadt a híres 17. századi amszterdami tulipánmánia óta talán legkülönösebb lufi, a kriptodeviza mánia. Ami viszont remekül tartja magát, az a magyar tőzsde.
Véget ért a pénzözön
Ősszel a 2008-as összeomlás 10 éves évfordulójáról emlékeztünk meg, és úgy tűnt, hogy az tőzsdei emelkedés egyszerűen nem tud véget érni: naponta értek el új csúcsokat az amerikai tőzsdeindexek és a vezető részvények. Október elején aztán elérték csúcsukat, és mint derül égből a villámcsapás, érkezett meg az összeomlásra emlékeztető zuhanás, ennek időpontja nem is tűnt véletlennek: elapadóban volt a jegybank eszközvásárlási programjai által a piacra kerülő óriási pénzözön.
A folyamatból azonban nem csak egy pár hetes heves korrekció lett, hanem újabb eladási hullámok követték, decemberben pedig szinte kapituláció zajlott az eladók részéről, ami 24-én teljesedett ki az amerikai félnapos kereskedésben. Ilyen december nem volt a piacokon az 1929-32-es válság óta, viszont ez most távolról sem gazdasági összeomlást jelentett, hanem a tőzsdét éveken át éltető extra pénz megszűnésének logikus következménye, hozzátéve, hogy piaci reakció sokszor sokkal hevesebbek, mint amit a mögöttes folyamatok indokolnak. Rövidtávon a pszichológia az úr, és most egy igazi pánik alakult ki, hisz ilyen esést már 10 éve nem láttak a befektetők.
S&P 500 index. 1931 óta nem volt ilyen december
Elnöki és pénzügyminiszteri riadalom
Hozzá kell tenni, hogy néhány aktuális esemény is borzolta a kedélyeket: az amerikai elnök határozottan bírálta a jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikáját, ami a piacok számára ijesztő esemény. Ezt kiegészítette az amerikai költségvetés megbénulása amiatt, hogy az elnök nem kapta meg a képviselőháztól a mexikói fal építéséhez szükséges pénzt, és végül nem kis riadalmat okozott, hogy az amerikai pénzügyminiszter körbetelefonálta a bankokat, hogy nincs-e 2008-as helyzet.
Veszteséges év
A tetőről a mélypontig a legfontosabb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 nagyjából 20 százalékot esett, amit határnak szoktak tekinteni: ha ennél nagyobb a mérték, vége az emelkedő trendnek. Az egyes részvények, amik az elmúlt években a húzóerőt jelentették, ennél sokkal többet vesztettek legmagasabb értékükből: az Amazon 26, az Apple 32, a Facebook 42 százalékot.
Még karácsonykor, 26-án aztán megfordult a túladott piac, és elképesztő emelkedés zajlott napon belül, ami általában az eső trendek során szokott lezajlani. A piac egyelőre megnyugodott, de az év erősen veszteséges lett, 2008 óta először (2001-ben és 2015-ben stagnált a piac, a többi évben emelkedett).
Ázsia, Európa, Budapest
Még érdekesebb a helyzet, ha megnézzük, mi történt más piacokon. Az európai tőzsdék már év elején tetőztek és utána egész évben estek, a német index, a DAX bő 20 százalékot vesztett értékéből. A legtöbb ázsiai piacon is így volt, de a japán Nikkei Amerikával egyidőben ért csúcsra még október elején, onnan viszont közel 20 százalékot esett. Kínában pedig 2015-ben volt egy tőzsdei mánia, aminek csúcsához képest a Sanghaji Értéktőzsde fő indexe megfelelőzött.
Sanghai Composite Index: megfeleződött
Remek állapotban van ezzel szemben a hazai tőzsde: a BUX mindössze 6 százalékkal marad el örökös csúcsától.
Kripto-összeomlás
Ugyancsak év elején tetőzött a kriptodevizák árfolyama, ami korunk talán legérdekesebb tőkepiaci jelensége. A belső értékkel egyáltalán nem rendelkező, lényegében semmire nem használható termékekből már több mint 2000 féle van, és nyilván addig hoznak létre újabbakat, amíg eladhatók. A legnagyobb és legismertebb kriptodeviza, a bitcoin kevesebb, mint 20 százalékát éri a 2018 eleji árának, a második legnagyobb, az ethereum a tizedére esett a csúcsáról. A 2018-ban vásárlók szinte mind komoly veszteséget szenvedtek el, aminek hatása lehetett a részvénypiacokra is.
Ethereum: klasszikus mánia, majd teljes értékvesztés
Felfelé elfogyott a levegő
Felmerül ezek után a kérdés, hogy mi történhet idén a piacokon, és főleg, hogy mindez hogy érinti a világgazdaságot? Ami a tőzsdéket illeti: ha elfogadjuk, hogy a fedezetlen jegybanki pénzek elapadása vezetett az emelkedő trend megtöréséhez, akkor 2019 során sem térhet már vissza a trend, nem emelkedhetnek csúcsaik közelébe sem az árfolyamok.
És miután idén az amerikai Fed jóvoltából már pénzkivonás fog történni a piacról, (az amerikai jegybank havi 50 milliárd dolláros mértékben hagy kötvényeket lejárni, vagyis visszaveszi kötvényvásárlási program során kibocsátott pénzt), az Európai Központi Bank pedig befejezte saját eszközvásárlási programját, vagy további esésre, vagy esetleg a piacok megnyugvására, oldalazására számítunk.
A gazdaság rendben lesz
Ami a gazdaságot illeti: miután a tőzsdei árfolyamok visszaesése nem a gazdasági fundamentumok változásának, hanem a jegybanki pénzek elapadásának köszönhető, nem valószínű, hogy bármilyen válságjelenség, vagy akárcsak komolyabb visszaesés következne be a világgazdaságban. Kisebb visszaesésnek jó esélye van, hisz a magas növekedés nem tarthat akármeddig, de komoly változást nem várunk, így külgazdasági szempontból egy újabb jó évre számítunk.
Fellegi Tamás