Végre egy tűpontos diagnózis a magyar gazdaságról
ElemzésekRészletes elemzést tett közzé a hazai gazdaságról a Magyar Közgazdasági Társaság, amely a gazdaság legsürgősebben megoldandó problémáira pontos ajánlásokat is megfogalmazott. Mutatjuk a listát.
A munkaerőhiány egyre inkább korlátozza a növekedést
A magyar gazdaság helyzete alapvetően stabil, a növekedés robusztus, a külső egyensúly megfelelő, a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatti, a devizakitettség az elmúlt években jelentősen csökkent, az életszínvonal pedig emelkedik. A termelékenység javulása még mindig nagyon gyenge, a beruházási ráta elfogadható szinten van, de a magánberuházások aránya és az innováció szintje még mindig nagyon alacsony.A külső környezet esetleges kedvezőtlen alakulásával és a kamatemelési ciklus beindulásával az olcsó pénz időszaka véget érhet a közeljövőben. A következő, 2021-ben induló új uniós pénzügyi ciklusban kevesebb EU-támogatásra számíthat a magyar gazdaság. A magánberuházások szintje még mindig kirívóan alacsony a nemzetgazdasági beruházások összetételében, a munkaerőhiány pedig egyre nagyobb növekedési korlátot jelent.
Mindent meg kell tennünk azért, hogy a hazai népesség fogyását megállítsuk, és a születésszám hazánkban is a népességfogyás megállításához szükséges szintre emelkedjen, ahogyan az is elengedhetetlen, hogy a közoktatás és a felsőoktatás színvonalát folyamatosan emeljük.
A digitalizációt és robotizációt szolgáló „Ipar 4.0” program kihívásaira hatékonyan reagáló képzési rendszert kell kialakítani, az innovációban pedig nagyobb szerepet kell kapniuk a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyetemeknek, amelyek segíteni tudják a vállalkozói szemléletmód kialakítását, valamint szakmai és üzleti tanácsadással támogatják a cégeket.
A demográfiai korlátok miatt növelni kell a gazdaság tőkeintenzitását, a vállalkozások versenyképességét, és nem utolsósorban a gazdaság innovációs képességét. Mindezt olyan környezetben kell elérnünk, ahol a rendkívül éles nemzetközi versenyben maga az Európai Unió is erősen küzd azért, hogy megtartsa relatív pozícióját.Elengedhetetlen a kkv-szektor innovációs és a külkereskedelmi aktivitásának növelése
A magyar vállalatok termelékenysége érdemben elmarad az Európa nyugati és északi részein működő versenytársakétól. Különösen nagy a lemaradás a kkv-szektorban, ahol ennek leküzdéséhez elengedhetetlen az innovációs és a külkereskedelmi aktivitás növelése, valamint a mérethatékonyság kihasználása. A közepes fejlettség csapdájának elkerülésére az egyetlen út a gazdaság versenyképességének növelése. A sikeres felzárkózáshoz hazánk számára elengedhetetlen az innováció és a termelékenység növelése – különösen a magyar kkv-szektor számára –, valamint a magas hozzáadott értéket képviselő, tőke- és tudásintenzív szakmák és iparágak felé történő elmozdulás.
Központi jelentőségű az aktív munkaerőpiaci és bérpolitika, amibe beleillik többek között a munkát terhelő adók csökkentésének folytatása. A nemzetközi munkaerőpiacon az olcsó munkaerő ma már nem versenyképességi előny, sőt a felzárkózáshoz szükséges gyors gazdasági növekedés a bérek tartós emelkedésével érhető el, amihez elengedhetetlen a termelékenység javítása. Ehhez a kkv-k piachoz segítésére és a termelési láncban történő feljebb lépésre van szükség.
A fenntartható felzárkózás elképzelhetetlen hatékony állam nélkül
A fenntartható felzárkózás elképzelhetetlen hatékony állam nélkül, így megkerülhetetlen az igazgatás észszerűsítése, a folyamatok felgyorsítása és digitalizációja. Ugyanígy nélkülözhetetlen az adóadminisztráció csökkentése, a teljes pénzügyi infrastruktúra fejlesztése, valamint az innovációs potenciál és a hatósági szolgáltatások minőségének javítása. A gazdaságpolitikának az állam méretét csökkentenie kell, átlátható és kiszámítható szabályozásra és intézményi környezetre van szükség.A költségvetési szektorban foglalkoztatottak számát és szerkezetét egyaránt változtatni kell, ez ugyanis egyfelől enyhítheti az egészségügyi és ápolási szektorban mutatkozó munkaerőhiányt, másfelől pedig képzett munkaerőt biztosíthat a munkaerőhiánnyal küzdő magánszektornak. A sikeres felzárkózáshoz emellett – különösen hosszú távon – demográfiai fordulatra, minőségi oktatásra és az egészségben töltött életévek számának növekedésére egyaránt szükség van. Sikeres gazdasági felzárkózás nem hajtható végre a humán erőforrás (valamint az ezt szolgáló oktatás és egészségügy) fejlesztése nélkül.
A világgazdasági paradigmaváltással egyidejűleg meg kell újulnia a közgazdaságtan oktatásának is. Ellenkező esetben a jövő közgazdász nemzedéke nem lesz képes az önálló vélemény formálására, a gazdaságpolitikai dilemmák felismerésére és megoldására. A közgazdaságtan nem értékmentes diszciplína, ezért oktatása sem korlátozódhat modellek értékmentes tárgyalására.A távmunka elősegíti a munkaerőpiaci rugalmasságot és ezen keresztül javítja a versenyképességet
Az Ipar 4.0 és az automatizáció minden országot és a társadalom minden rétegét érinti, de nem egyformán; ráadásul a változásokra és a kockázatok kezelésére az egyes országok eltérő mértékben készültek fel. Azokban az országokban, ahol jelentős arányt képviselnek a kreatív-innovatív munkatípusok, jellemzően kevésbé érinti kedvezőtlenül a munkaerőpiacot a digitalizáció, az automatizálás és a robotika, míg a legnagyobb kockázatnak azok az országok vannak kitéve, amelyekben nagy a tömegmunka aránya. Az automatizálás kockázatának leginkább kitett munkavállalók aránya sajnálatosan alacsony a felnőttképzésben, ezért e képzések, továbbképzések újragondolása elengedhetetlen.Az új, innovatív, hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák munkahelyteremtő szerepe korlátozott: a tömeges munkanélküliség kezelésére nem alkalmasak, sokkal inkább a munkahelyek megtartásában, a munkaerőpiac stabilitásában, minőségének javításában van kiemelkedő szerepük. A távmunka, a home office a munkaerőpiac oldaláról előnyös, mert elősegíti a rugalmasságot, és ezzel javítja a versenyképességet. Ösztönözni kell a nyugdíj melletti önkéntes munkavállalást is.
A szociális szövetkezetek száma az uniós támogatási formák ösztönző hatásaként az elmúlt öt évben megtízszereződött Magyarországon, ám jelentős részük alvó szervezet, amely csak a pályázati lehetőségek függvényében aktivizálja tevékenységét. A gazdaságirányításnak érdemes lenne változtatnia ezen, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a szociális szövetkezetek rugalmasan alkalmazkodnak a válságterületekhez, és a vidékfejlesztés meghatározó szereplői lehetnek, különösen azokban a hátrányos helyzetű térségekben, ahol nincsenek mikrovállalkozások, és ahol az egyetlen munkalehetőséget ma az önkormányzat kínálja, közfoglalkoztatás formájában.A képzett munkaerő elvándorlásának megállításához bérfelzárkóztatás kell
A hazai kkv-szektort a brain drain, vagyis az „agyelszívás” két csatornán is érinti: a kivándorlás és a hazai multik által kínált magasabb bérek formájában. A multik több mint kétszer akkor bért fizetnek, mint a kkv-k. Ugyanakkor ez a bérverseny kényszeríti is a kkv-kat arra, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a technológiai és hatékonysági megújulásért. A hatékonyság javulása teheti ugyanis képessé őket magasabb bérek fizetésére. A képzett munkaerő elvándorlásának megállításában az első és legfontosabb feladat a bérfelzárkóztatás. Ehhez viszont szükség van arra is, hogy a kkv-k jelentősen több szakmai képzést vegyenek igénybe.
A beruházások tőkeintenzitása, a vállalkozások versenyképessége és különösen azok innovációs képessége erősen kapcsolódik a vállalkozók és a munkavállalók készségeihez, képességeihez és képzettségéhez. Ezen minőségi mutatók tekintetében is igaz, hogy nem elég a munkaerőpiacra belépő nemzedékre koncentrálni: a munkaerőpiacon aktív lakosság folyamatos képzése, munkaerőpiaci értékének szakadatlan növelése és egészségének, így munkaképességének minél hosszabb ideig történő megőrzése egyaránt kulcsfontosságú.
A klaszterek kialakítása hatékony módja az innovációs potenciál kihasználásának
A kkv-szektor termelékenységének javításához a K+F-tevékenységek ösztönzésére és a humán tőke fejlesztésére van szükség. A klaszterek kialakítása hatékony módja az innovációs potenciál erősítésének, illetve hasznosításának, az integrátorok működésének támogatása pedig elsősorban a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban kínálhat lehetőséget a méretgazdasági előnyök kiaknázására. A kkv-k közötti együttműködés javításán kívül fontos kitörési pont a hazai vállalkozások exportpiacra jutása. A klaszterek kialakítása – a létszám növelése és a beruházások bővítése mellett – hozzájárulhat a magyar gazdaság európai viszonylatban is magas importintenzitásának csökkentéséhez is.Az innováció terjesztésének mélyítésére fontos eszköz a startupok finanszírozási láncának kiépítése, az egyetemek, a kkv-k és a kockázatitőke-alapok közötti finanszírozási együttműködés javítása addig, amíg az érintett vállalatok életciklusa egy olyan, érettebb szakaszba nem ér, amikor már lehetővé válik számukra a banki finanszírozás. Az innováció motorja az infokommunikáció. Erősíteni kell a mesterséges intelligencia és egyéb feltörekvő technológiák gyakorlati alkalmazásának képességét az egész gazdaságban.
A pénzügyi szektor számára a legfőbb versenypiaci kihívások a digitális térben koncentrálódnak
A bankrendszer előtt álló legnagyobb kihívás az alacsony jövedelmezőség, amelynek oka elsősorban a magas tőkeszükségletben, az alacsony nettó kamatmarzsban és a szektort érintő adókban keresendő. A Kormány azon ígérete, miszerint a bankadót az egységes uniós adómérték irányába tereli, segítheti a bankok eredményességének javulását. Fontos kérdés a kiberbiztonság, a költség- és operációs hatékonyság, valamint a technológiai fejlesztések is, mivel a szektor legfőbb versenypiaci kihívásai a digitális térben koncentrálódnak.Az új hitelciklus egészséges és hosszú távú fenntartása kiemelkedően fontos a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ennek egyik eleme a stabil ingatlanpiac, hosszú távú, fix kamatozású lakáshitelekkel. Éppen ezért pozitív fejlemény, hogy mérséklődött a fix kamatozású lakáshitelek átlagos felára.
A hazai lakásállomány megújulási aránya ugyanakkor kirívóan alacsony régiós összehasonlításban, és a lakások jelentős részének állapota különösen energetikai szempontból rossz. Az építőipari termelést érzékelhető munkaerőhiány hátráltatja.
A kkv-hitelezés dinamikusan bővül. A Növekedési Hitelprogram (NHP) érdemben és pozitívan átalakította a kkv-szektor hitelállományának összetételét, és megállított bizonyos kedvezőtlen folyamatokat, ugyanakkor a NHP-program kifutása óta ismét a változó kamatozású, rövid lejáratú hitelek növekedése figyelhető meg.
Magyarországon magas szintre emelkedett a készpénzállomány aránya, amely a régióban a második legmagasabb, és jóval nagyobb, mint a fejlett országokban. Fontos lenne visszacsatornázni ezt a hatalmas készpénzállományt a gazdaság finanszírozásába.
Kicsi a hosszú távú öngondoskodást segítő termékek aránya
Magyarországon kicsi a hosszú távú öngondoskodást segítő termékek aránya, így társadalmilag kívánatos lenne az öngondoskodási megtakarítások növelése. A piaci szereplők további állami ösztönzőket, adókedvezményeket várnak ahhoz, hogy az öngondoskodó megtakarítások és a Budapesti Értéktőzsde fejlesztése kölcsönösen tudják támogatni egymást. A pénztári szektor tagsága elöregedőben van, és kedvezőtlen fejlemény a cafeteria megszüntetése ezen a területen (ezáltal csökkenhet ugyanis a munkáltatói befizetések aránya).A fintech-szektorban rejlő lehetőségek kiaknázásával javulhat a költséghatékonyság, és a Big Datából származó globális jövedelem várhatóan tovább emelkedik. A fintech-cégek jellemzően növelik az ügyfélélményt, szolgáltatásaik hatékonyak, ugyanakkor megoldásaik sokszor újabb kezelendő kockázatokat körvonalaznak. Az új típusú szektort új típusú felügyeleti eszközökkel kell ellenőrizni, szükség esetén a mesterséges intelligencia és a blockchain-technológia alkalmazásával.
A tudásalapú agrárgazdaság feltétele a nemzetközi szintű agrárképzés
Bár érzékelhető fejlődés a magyar agrárszektorban, az mind a kibocsátás, mind a kereskedelem dinamizmusában elmarad az EU28 átlagához képest. A lemaradás megelőzéséhez lépésváltást kell végrehajtani, amelynek a legfontosabb tényezője maga az ember. Az agrárgazdaság eredményét, hatékonyságát és gazdaságosságát döntően befolyásolja a humán kapacitás szakmai felkészültsége. A tudásalapú agrárgazdaság humán feltétele a nemzetközi szintű agrárképzés. Abban, hogy a magyar szempontok is érvényesüljenek a közös agrárpolitikában, az agrárdiplomáciának kiemelkedő szerepe van, ezért is gondot kell fordítani agrárdiplomaták képzésére.Az információtechnológia, a digitalizáció robbanásszerű fejlődése az agrárgazdaság hatékonyságát és versenyképességét meghatározó tényezővé vált, de a hazai agrárium csak úgy tudja a legújabb technológiákat a gyakorlatban alkalmazni, ha a finanszírozási feltételek mellett az e technológiát működtetni tudó szakembergárda is rendelkezésre áll. Ahhoz, hogy a magyar agrárium ezen a területen is tudja tartani lépést a versenytársaival, a szabályozás feltételrendszerével, valamint támogatásokkal és kedvezményekkel is hozzá kell járulni a szakemberek nemzetközi színvonalú képzéséhez. A digitalizációs technológia elsajátítása mellett a teljes agrárképzés strukturális és tartalmi dinamizálására, valamint népszerűsítésére is szükség van, mivel az agrárképzés népszerűsége erősen csökkent a fiatalok körében.
Fontos figyelni az EU-támogatások részletszabályairól szóló megbeszélésekre is
Az Európai Unió regionális, illetve kohéziós politikája több évtizedes múltra tekint ugyan vissza, mégsem beszélhetünk az elmaradott régiók ugrásszerű fejlődéséről. A tagállamoknak – így Magyarországnak is – határozott fejlesztéspolitikát kell kidolgozniuk a maguk számára. Örvendetes, hogy hazánkban az utóbbi években kezd kibontakozni ilyen komplex fejlesztéspolitika.Manapság nem országok, hanem sokkal inkább városok és agglomerációik versenyeznek a külföldi befektetőkért. Ezért is üdvözlendő, hogy Magyarországon is megjelent a városokra összpontosító fejlesztéspolitika. Különösen pozitív, hogy a nemzetközi színtéren szinte egyedül jelen lévő magyarországi városra, Budapestre és környékére kiemelkedő figyelem jut a hazai gazdaság- és fejlesztéspolitikában. A fejlesztéspolitikának szolgálnia kell a nemzeti, regionális és városi, illetve helyi identitások megerősítését is. Erre kitűnő példa a főváros vagy Debrecen új fejlesztési stratégiája.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra intenek, hogy a versenyszférában inkább visszatérítendő támogatási formákat érdemes működtetni; erre jó példákat találni a magyar fejlesztéspolitikai gyakorlatban. A vissza nem térítendő támogatásban részesített vállalkozások nem tudnak gyorsabb termelékenységnövekedést felmutatni, mint az ilyen támogatásban nem részesülők.Ezzel együtt elengedhetetlen a nem fenntartható vagy a versenyképességhez és a növekedéshez tartósan hozzá nem járuló projekteknek az eddigieknél alaposabb szűrése is. A rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a humán erőforrások újrateremtésére, valamint a versenyképes kkv-szektor megerősítéséhez szükséges termelő infrastruktúra kialakítására kell még inkább összpontosítani.
A 2020 után várható agrárfinanszírozásban meg kell őrizni a költségvetési kereteket a jól bevált eszközök és támogatási nagyságrend fenntartásával. Aggodalomra ad okot, hogy a régóta ígért adminisztrációs egyszerűsítés helyett inkább tovább bonyolódni látszik a közös agrárpolitika rendszere. A jelenlegi, döntően területalapú támogatási rendszer mellett fontos cél lenne a korszerű technológiák alkalmazásának az ösztönzése és az agrárgazdaság humán feltételeinek a korszerűsítésére egyaránt.Magyarország számára fontos az új uniós költségvetési időszak helyes, eddigi eredményeinken alapuló, azok fenntartását biztosító kialakítása. Látva és elfogadva az Európai Unió előtt álló kihívásokat, különös tekintettel a brexit által okozott bevételkiesést, konstruktívan kell közreműködni egy olyan kompromisszum létrehozásában, amely figyelembe veszi a magyar felzárkózás és az agrárágazat érdekeit is.
Örvendetes, hogy míg az Európai Bizottság jelentősen, mintegy 10 százalékkal csökkenteni kívánta a 2021–2027-es többéves pénzügyi tervben a kohézióra fordítandó forrásokat, addig az Európai Parlament kiáll ennek a kiadási tételnek a fenntartása mellett. Hosszas és nehéz tárgyalásokra kell számítani mind a költségvetés kereteinek, mind a részleteinek vonatkozásában. A keretszámokon túl fontos figyelni a támogatások felhasználásának részletszabályairól szóló megbeszélésekre is.