A nap, amely megmutatta a migráció valódi arcát - Tíz éves a röszkei csata

A Közel-Keletet, Afrikát és Közép-Ázsiát sújtó biztonsági és gazdasági válságok nyomán 2013-tól folyamatossá vált az Európába irányuló irreguláris migráció. A nyugat-balkáni útvonalon 2015 első felében több százezer ember haladt át, a válság pedig nyáron kulminálódott. Augusztus 25-én Németország bejelentette, hogy nem küldi vissza a Szíriából érkezőket, aminek nyomán újabb tömegek indultak meg a görög partoktól Magyarország irányába. A magyar kormány június 17-én határzár megépítéséről döntött. Az ideiglenes kerítés szeptember 15-ére készült el, így délre már 300-400 migráns torlódott fel a Röszke–Horgos régi határátkelőhely szerb oldalán. A tömeg akadályozta a járműforgalmat, ezért a rendőrség biztonsági okokból lezárta az átkelőt. A magyar kormány még aznap hatályba léptette a 2015. évi CXL. törvényt, melynek értelmében a kerítés megrongálása bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő. 

Szeptember 16-ára a tömeg több ezer fősre duzzadt, a felbátorodó migránsok pedig ultimátumot adtak a rendőröknek, hogy vagy beengedik őket, vagy áttörik a kaput. Koradélután a migránsok százfős csoportja akcióba lendült, kövekkel, botokkal, a segélyszervezetektől kapott vizespalackokkal dobálták a magyar rendőröket, amire azok könnygázzal feleltek. 

A szerb oldalon terjedni kezdett a hír, hogy a magyar határőrök kinyitották a kaput, így újabb migránsok érkeztek. Fél hat körül egy ezerfős tömeg áttörte a kaput és benyomult magyar területre. A rendőrök, készenlétisek, TEK-esek könnygázzal védekeztek, majd visszaszorították a támadókat, akik közül többen nőket és gyermekeket toltak maguk előtt pajzsként. 

Az ostromban húsz rendőr sebesült meg, közülük ketten súlyosan. A helyszínen huszonkét embert állítottak elő, majd három nappal később a rendőrök Győrben elfogták a zavargás egyik feltételezett irányítóját, Ahmed Hamedet, akiről később bebizonyosodott, hogy egy iszlamista csoporttal is kapcsolatban áll. Pintér Sándor belügyminiszter 30 napos részleges határzárat rendelt el, a migránsok pedig Horvátország felé vették az irányt. 

A 2016 márciusában az Európai Unió és Törökország között megkötött migrációs megállapodás nyomán az érkezők száma apadni kezdett. A nyugat-balkáni migrációs útvonal azonban a rákövetkező években is forgalmas maradt. Az embercsempészet jó üzletnek bizonyult, a magyar határkerítés szerbiai oldalán marokkói, afgán és más nemzetiségű bűnbandák vetették meg a lábukat, akik fegyverrel harcoltak egymással a területért, a magyar határőröket pedig rendszeresen támadták. A röszkei ostromot követően a nyugat-európai kormányok és emberjogi szervezetek élesen bírálták Magyarország határozott fellépését. A valóság azonban hozzájuk is bekopogott: 2015 szilveszterén Köln városában migránsok tömegei zaklatták az ünneplő nőket, azóta pedig mindennapossá váltak a problémák Nyugat-Európa nagy részén. Noha a nyugati kormányok azóta sem követték meg Magyarországot, saját társadalmaik nyomására lépésről-lépésre felülbírálni kényszerültek korábbi politikájukat.