Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Trump a legnagyobb nyertese lehet az izraeli háborúnak – a gázai bombák Biden terveit is megtorpedózták

Globál2023. nov. 19.D.J.
A rovat támogatója:

Komoly belpolitikai viharokat kavart Amerikában a közel-keleti konfliktus. A demokraták egyre nagyobb számban fordulnak szembe a pártjukkal. Izrael támogatása miatt Biden akár a Fehér Házat is bukhatja a jövő évi választásokon.

Politikusok és a választóik között ritkán látni ekkora a szakadékot: újabban egyre több olyan szavazó, aki demokrata szimpatizánsként regisztrálta magát, esküdözik, hogy jövőre az elnökválasztáson nem fogja behúzni az X-et Joe Biden neve mellett.

„Elegem van a demokratákból. Biden hagyja, hogy gyereket öljenek” – idézi az egyiküket az MSNBC.

Persze már az is megrázta az amerikai közvéleményt, amikor október 7-én a Hamász terrorszervezet katonái meglepetésszerű támadást intéztek Izrael ellen, ám a válaszcsapások voltak azok, amelyek a politikai elit ellen hangolták a demokratákat.

Az izraeli bombázások kapcsán egyre több civil halottról érkeznek a jelentések. Az ENSZ is humanitárius katasztrófáról beszél.

A Fehér Ház azonban óvatos: kérték az izraeli kormánytól, hogy óvják meg a civil lakosságot, de ezen túl nem helyeztek nyomást a kormányzatra, a tűzszünetről pedig a Biden-kormány egyelőre hallani sem akar.

Itt egyetértenek az izraeli vezetéssel: vagyis a nézetük szerint a harcok leállása a Hamász terroristáit segítené. Ha elhalkulnak a fegyverek, az időt ad nekik az újraszerveződéshez.

Bár több külügyminisztériumi diplomata is kérte amerikai elnököt, hogy legyen kritikusabb Izraellel szemben, a kérésük egyelőre süket fülekre talált.

Az egyik külügyes diplomata, Josh Paul 11 évnyi szolgálat után inkább le is mondott a posztjáról, csak hogy nyiltan kritizálhassa Bident. Elmondta, hogy rövidlátónak, rombolónak és igazságtalannak tartja a közel-keleti külpolitikáját.

A heves viták azonban nem csak a párton belül pattantak ki.

Már önmagában az is problémákat görgethet az újraválasztása elé, hogy a felmérések alapján Biden elbukhatja az arab-amerikai szavazatokat. Bár az USA-ban a muszlimok és az arabok „csak” 3,5 millióan vannak, néhol pont ők lehetnek a mérleg nyelve.

Michigan államban például, ahol 220 ezer regisztrált muszlim szavazó van Biden 2020-ban 154 ezer szavazattal győzött. Pont ezaz az állam, ahol az egyik arab-amerikaiaknak szóló lap ezzel a címmel jelent meg a napokban: „[Biden] elvesztette a szavazatunkat”.

Ám a jövő évi választás szempontjából ennél is fontosabb lehet, hogy a demokrata pártban egyre több fiatal szavazó csalódik.

Az Associated Press közreműködésével készült kutatásból kiderül: a demokratáknak majdnem 50 százaléka nem ért egyet azzal, ahogy Biden a gázai konfliktust kezeli.

Hősből ellenség

Amikor John Fetterman demokrata színekben tavaly megnyerte a szenátori választást Pennsylvania államban, a párt egyfajta hősként ünnepelte. Most viszont, mivel Fetterman egyértelmű támogatásáról biztosította az izraeli kormányzatot, épp azok az önkéntesek fordultak vele szembe, akik segítették a megválasztását.

„Kétségbeesetten reméljük, hogy megváltoztatja az álláspontját" – nyilatkozta Cecily Harwitt, egy philadelphiai pártszimpatizáns.

Pont itt Pennsylvaniában, akár csak másik négy fontos „billegő államban” a New York Times felmérése szerint Trump előzi Bident, vagyis a többség most rá szavazna.

Ha külpolitikáról van szó, úgy tűnik a volt elnök megítélése egyértelműen jobb: az amerikaiak között többen vannak, akik szerint a gázai konfliktust Trump jobban kezelné.

A Republikánus Párt erős emberének már az is sokat segítene, ha a csalódott demokrata szavazók a jövő évi választáson otthon maradnának, de a számok alapján arra is számíthat, hogy jó páran átszavaznak.

Például az arab-amerikaiaknak, akiknek a többsége ezelőtt Biden mögött állt, most csak 17 százaléka voksolna a demokrata elnökre, 40 százalékuk inkább Trumpot választaná. Biden esélyeit persze nem csak az izraeli konfliktus rombolja. Egyebek mellett az is, hogy az amerikaiak véleménye egészen lesújtó a gazdaságpolitikájáról.