Ezúttal tényleg véget érhet a háború? Így fogadta a világ a 28 pontos béketervet 

Közzétette a napokban a politikai és kormányzati hírekkel foglalkozó Axios portál az Egyesült Államok 28 pontos béketervét, amely az orosz-ukrán háborút hivatott lezárni. A dokumentum számos olyan kitételt tartalmaz, amelyek elvileg kizárnák, hogy Ukrajna (önként) elfogadja ezek teljesítését, bár jegyezzük meg, túl sok mozgástere e téren nincsen, az amerikai hírszerzési támogatások nélkül nagyságrendekkel gyorsabban haladna a teljes katonai összeomlás felé.

A teljesség igénye nélkül ilyen feltétel, hogy Ukrajnának alkotmányba kell foglalnia, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz - amely az egyik leghatározottabb ukrán törekvés volt a háború kitörése óta. NATO ezzel párhuzamosan vállalja, hogy alapszerződésében rögzíti - Ukrajnát a jövőben nem fogadja tagjai közé.

Jelentős területeket is fel kellene adnia Ukrajnának, olyanokat is, amelyeket (még) nem veszített el - igaz, cserébe vissza is kapna az oroszok által már megszállt területekből, az átadott részekért pedg Moszkva a jövőben bérleti díjat fizetne.

A Krím félszigetet, Luhanszk és Donyeck régiókat orosz területként ismerik el, ahogyan az USA is. Herszon és Zaporizzsja régiókat a frontvonal mentén fagyasztják be, és az alapján ismerik el. Oroszország lemond az öt régión kívül az ellenőrzése alatt álló területekről. Az ukrán erők kivonulnak Donyeck az ellenőrzésük alatt tartott részéről. Ez a terület semleges, demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközileg szintén Oroszország részeként ismernek el, de az orosz hadsereg nem vonul be erre a területre

- áll a dokumentumban.

Korlátozva lenne a jövőben az ukrán hadsereg létszáma is, méghozzá 600 ezer főnél húznák meg a határt - ez a mostani létszámnál alacsonyabb, a korábbi békelétszámnál lényegesen több. Ukrajna vállalja, hogy atommentes állam lesz az Atomsorompó-szerződés alapján. 

Noha mindenki hangos tiltakozásra számított Kijevből, Zelenszkij elnök meglepően kompromisszumkész beszéddel fordult a lakossághoz pénteken. Az államfő leszögezte: azon fog dolgozni, hogy konstruktív párbeszédet alakítson ki a „legfontosabb partnerrel”, az Egyesült Államokkal.

Eljött az egyik legnehezebb pillanat történelmünk során. Komoly nyomás nehezedik most Ukrajnára, és az ország nagyon nehéz választás elé kerülhet: vagy méltóságát veszíti el, vagy kulcsfontosságú partnerének elvesztését teszi kockára. Vagy a bonyolult 28 pont, vagy rendkívül nehéz, az eddigi legnehezebb tél vár ránk

– mondta Zelenszkij hozzátéve, hogy a hangzatos kijelentések helyett nyugodt együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal és minden partnerországgal.

Első hallásra is úgy tűnik, mintha az ukrán vezetés arra készülne, hogy elfogadja a kész helyzetet, és most - burkoltan, de mégis érthetően - ezt jelentette be az elnök, hogy felkészítse az embereket a közelgő feketelevesre.

Vegyes fogadtatás

Az orosz reakciók eddig vegyesek, Alekszej Zsuravlev, az orosz Állami Duma, azaz a parlamenti alsóház képviselője és a védelmi bizottság alelnöke úgy nyilatkozott,

a konfliktus csak akkor zárható le, ha Moszkva „egyértelmű győzelmet” arat, és megtörténik „az ukrán kapituláció”.

Ellenben Vlagyimir Putyin azt mondta, terv alapjául szolgálhat egy végső békés rendezésnek.Ursula von der Leyen mindeközben elutasítja a béketervet, az Európai Bizottság elnöke az amerikai keretrendszer hosszú távon kiszolgáltatná Ukrajnát Oroszországnak. Mint mondta, "a határokat nem lehet erővel megváltoztatni."

Ukrajna fegyveres erőit nem szabad olyan mértékben korlátozni, amely sebezhetővé tenné egy újabb orosz támadással szemben”. Az európai vezetőknek természetesen az sem tetszik, hogy Washington nélkülük alkotta meg a 28 pontos béketervezetet. Sőt, ahogy arra a Politico cikke felhívja a figyelmet, korántsem csak a presztízsveszteség fáj az Uniónak. 

Európai Uniós tisztségviselők hónapok óta próbálnak – eddig sikertelenül – megoldást találni arra, hogyan lehetne felhasználni mintegy 140 milliárd eurónyi, főként Belgiumban tárolt orosz állami vagyont Kijev háborús erőfeszítéseinek támogatására. A pénzre égető szükség van, Ukrajna ugyanis jövő év elején forráshiánnyal nézhet szembe. (...) A brüsszeli tárgyalások most rendkívül kényes szakaszban vannak – mondták diplomaták –, mivel a vezető tisztségviselők azon dolgoznak, hogy egy olyan jogi szöveget fogalmazzanak meg, amely lehetővé tenné a befagyasztott vagyonok felhasználását egy Ukrajnának nyújtandó hitel fedezeteként.

- fogalmaz a Politico.

Márpedig ebbe csúnyán belerondítana egy számukra túl korán megkötött béke. Írja is a cikk, hogy "Több európai diplomata és tisztségviselő is attól tart, hogy Steve Witkoff, Trump megbízottja által felvázolt javaslat tönkreteszi annak esélyét, hogy az EU 27 tagállama meg tudjon egyezni a hitelről. A vezetők azt remélték: a „reparációs hitelnek” nevezett konstrukciót a következő havi csúcstalálkozón véglegesíthetik."

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor üdvözölte a béketervet. Mint fogalmazott, „Európa előtt két út áll. Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat. Ehhez persze a háborúpárti vezetőknek szembe kell néznie azzal, hogy az elmúlt három és fél évben egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét.

A másik út háborúba vezet. Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai–orosz háborúnak”.

Még semmi nincs kőbe vésve

A kérdés már csak az, sikerülhet-e most az, amely korábban annyiszor zátonyra futott, vagyis elérhető közelségbe került-e a háború lezárása?

Az biztos, hogy Ukrajnának mára szinte semmilyen mozgósítható erőforrása nem maradt, de a legutóbbi amerikai szankciókat az orosz gazdaság is megérezte.

Az is kiderült, hogy a 28 pont kiszivárogtatott szövege nincs kőbe vésve, az amerikai fél is csupán egyfajta tárgyalási alapnak tekinti. A hétvégén tartott genfi csúcstalálkozó, ahol az amerikai, európai és ukrán delegációk tárgyaltak, ez után az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio úgy nyilatkozott, most meghallgatják az ukránok észrevételeit, korrekciós kéréseit, hogy közelebb kerüljenek ahhoz az eredményhez, amellyel mind Ukrajna, mind az Egyesült Államok elégedett.

Sajtóhírek szerint többek között az ukrán hadsereg jövőbeli létszámában várható változás, és Trump elnök is visszavonta korábban megszabott, valóban elég szűkös határidejét, amely szerint Ukrajnának csütörtökig el kellett volna fogadnia a békefeltételeket.

Felmerült az is, hogy Volodimir Zelenszkij a héten az Egyesült Államokba utazik, hogy személyesen vitassa meg a terv legérzékenyebb részeit Donald Trumppal.