15 százalékban határoznák meg a minimális társasági adót a G7-ek - Magyarországon most 9 százalék
HírekA zárónyilatkozatban a legfejlettebb országok csúcstalálkozójának résztvevői jóváhagyták a G7-pénzügyminiszterek minapi londoni értekezletének határozatát arról, hogy a jelenleginél igazságosabb globális adózási rendszerre van szükség.
A kommünikében is szerepel ennek megfelelően a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándéka.
A nyilatkozat szerint a G7-országok elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-minimumot.
A csúcsértekezleten az amerikai elnök és a brit kormányfő megfogalmazta azt a célt is, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára.
Ez a kitétel ugyanakkor a vasárnapi záróközleményben külön nem szerepel.
A csúcstalálkozó három napját alaposan megterhelték az észak-írországi kereskedelemszabályozási viták. Ebben a kérdésben elsősorban London és az Európai Bizottság, illetve a brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök között zajlottak le kemény csörték.
Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország - amely nem része Nagy-Britanniának - a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből.
Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az unió egységes piacára - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.
London azonban egyoldalúan elhalasztotta a protokoll több elemének bevezetését, és az EU emiatt jogi eljárást kezdeményezett a brit kormány ellen.
Vasárnapi sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az észak-írországi kérdés "elenyészően csekély" részét képezte az G7-csúcs megbeszéléseinek.