A járvány a szolgáltatás-külkereskedelmet érintette érzékenyebben

Jelentős hatást gyakorolt tavaly a világban kialakult koronavírus okozta járvány a nemzetgazdaságokra és azon belül a nemzetközi kereskedelemre is.

A magyar külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya az előző évekkel ellentétben 2020-ban nem érte el a 160 százalékot.

Bár az áruforgalom az előző évekhez hasonlóan 2020-ban is a bruttó hazai termék értékének 130 százalékát tette ki, egyenlege pedig – 2015 után újra – pozitívan tudott hozzájárulni a GDP volumenváltozásához, a szolgáltatás-külkereskedelem ‒ amely korábban folyamatosan támogatta a nemzetgazdaság növekedését ‒ a koronavírus okozta gazdasági visszaesés hatására ezúttal a GDP csökkenésének egyik fontos tényezője volt.

„Összességben a tavalyi év során az áruforgalmi egyenleg közel 700 milliárd forinttal javult 2019-hez képest, így csupán 0,3 százalékponttal fékezte a gazdasági visszaesést, míg a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg 2,4 százalékponttal növelte azt. A nettó export így 2,1 százalékponttal járult hozzá a GDP volumencsökkenéséhez” ‒ mutatott rá Kovalszky Zsolt, a KSH Külkereskedelem-statisztikai főosztályának vezetője a Helyzetkép a külkereskedelemről, 2020 című kiadvány megjelenése kapcsán.

Volumenében csökkent, értékét tekintve nőtt a külkereskedelmi-termékforgalom

2020-ban az előzetes adatok szerint a magyar külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 1,3, a behozatalé 1,0 százalékkal csökkent. „A megelőző öt évben tapasztalt növekedéshez képest, tavaly mind export-, mind importoldalon jelentős változás mutatkozott. A külkereskedelmi forgalom korábbi éveket jellemző volumenbővülésének megtorpanása egyértelműen a pandémiához köthető kínálati és keresleti feltételek romlásával függ össze” ‒ emelte ki Kovalszky Zsolt.

A kivitel értéke 36,7 ezer milliárd, a behozatalé 34,6 ezer milliárd forint volt 2020-ban, ami folyó áron a forgalom 3,3, illetve 1,6 százalékos növekedését jelentette 2019-hez képest. A külkereskedelmi egyenleg és ezen keresztül a nettó export alakulását is döntően befolyásolta a relatív árak alakulása.

A termékforgalom cserearánya (ami az export- és az importárindexek hányadosa) 2 százalékkal javult 2020-ban, ami javította a külkereskedelmi egyenleget.

A legtöbb árufőcsoportnál nőtt a termékkivitel

A termékkivitel forintban számított értéke 2020-ban szinte valamennyi árufőcsoportnál nőtt, csupán az energiahordozóknál és a nyersanyagoknál figyelhető meg ciklikusság a 2015 és 2020 közötti időszakban.

A kivitel két legnagyobb forgalmú árufőcsoportját a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek jelentették; az előbbi 2020-ban a teljes exportforgalom több mint felét, utóbbi közel a harmadát tette ki.

A hazai importforgalom volumene a 2015–2019 közötti időszakban folyamatosan emelkedett, 2020-ra viszont 1,0 százalékos csökkenés realizálódott. Az árufőcsoportok közül az élelmiszerek, italok, dohány, valamint a feldolgozott termékek változatlan áras behozatalát bővülés jellemezte. A többi árufőcsoport – a nyersanyagok, az energiahordozók, valamint a gépek és szállítóeszközök – esetében ugyanakkor csökkenés mutatkozott.

Továbbra is Németország a legfontosabb exportcélország

2020-ban az előző évihez képest tovább nőtt az Európai Unió (EU27_2020) tagországaival folytatott export, a tíz legfontosabb exportcélországunk közül – az Egyesült Királyság kivételével ‒ valamennyi európai uniós tagállam volt.

A forgalom kivitelnél 2,9 százalékkal bővült, behozatalnál viszont 0,4 százalékkal mérséklődött, a teljesítmény tekintetében az exportoldalon 77, míg az importoldalon 71 százalékot ért el az EU részaránya. Kiemelkedett a külkereskedelmi partnereink közül a teljes forgalomból való 28 százalékos részesedésével Németország.

A külkereskedelemből a kis- és középvállalkozások részesedése az import esetében 37, az exportnál 24 százalékot tett ki. A nagyvállalati kör (250 fő és afeletti vállalkozások) részaránya mindkét irányban egyaránt 50 százalék körül alakult. A behozatal mintegy felét, a kivitel közel 60 százalékát iparvállalatok bonyolítják, míg megközelítőleg négytizedét kereskedelmi vállalatok. A külkereskedelemi forgalom a forgalmazók száma szerint kifejezetten koncentrált: a száz legnagyobb forgalmú vállalkozás az import 48, az export 55 százalékát fedte le.

Hatalmasat esett az energiahordozók ára

2020-ban a termékbehozatal forintban mért árszínvonala 2,6 százalékkal, a kivitelé 4,7 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. Amint azt a KSH főosztályvezetője kiemelte,

az egyes árufőcsoportokat tekintve a legnagyobb mértékben az energiahordozók árai változtak.

„Nagymértékű áresés következett be, ami leginkább a kőolajár drasztikus zuhanásának volt köszönhető. A pandémia miatt világszerte leálló gazdaságok kőolajigénye erősen lecsökkent, kínálati oldalon pedig nagy készletek halmozódtak fel, aminek következtében az árak kivételesen alacsony szintre estek. Áprilisban a hazai kőolajimport árszintje a 2019. évinek az 50 százalékát sem érte el” ‒ tette hozzá Kovalszky Zsolt.

Szolgáltatások: 50 százalékos csökkenés a turizmusban

2020-ban a szolgáltatások exportja 6918 milliárd, importja 5327 milliárd forintot tett ki. A teljes forgalmat tekintve a folyó áron, forintban mért exportbevételek 22, az importkiadások 15 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. A kivitel tekintetében éves szinten a legerőteljesebb, 50 százalékos visszaesés a turizmusszolgáltatásban következett be, majd ezt követte a szállítási szolgáltatások csökkenése, 28 százalékkal. A behozatal esetében is ugyanez a sorrend állt fel, a turizmus- 50, a szállítási szolgáltatások 17 százalékkal csökkentek.

Az uniós tagországokkal folytatott szolgáltatás-külkereskedelem értéke 2020-ban szintén jelentősen elmaradt az előző évitől. A forgalom értéke kivitelben 23, behozatalban 16 százalékkal esett vissza. Az EU részaránya az exportunkban 63, az importunkban 69 százalékot ért el.

A KSH Helyzetkép a külkereskedelemről, 2020 című kiadványa az alábbi linken érhető el: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kulker/2020/index.html