A monetáris "túlszigorítás" kockázatára hívta fel a figyelmet a Bank of England egyik döntéshozója

Swati Dhingra, a patinás londoni közgazdaságtudományi egyetem, a London School of Economics professzora, a brit jegybank monetáris testületének külső tagja a Resolution Foundation londoni gazdaságelemző műhely szerdai pénzügyi fórumán felszólalva felidézte, hogy a Bank of England a jelenlegi szigorítási ciklus kezdete óta 390 bázisponttal emelte irányadó kamatát.

A brit jegybank 2021. december 16-án kezdte folyó pénzügypolitikai szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tíz kamatemelés eredményeként jelenleg 4,00 százalék az alapkamata.

Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi londoni pénzügyi rendezvényen felszólalva kijelentette:

óvná a piaci szereplőket attól a feltételezéstől, hogy ezzel befejeződött a kamatemelési ciklus.

Bailey kijelentette: ha a Bank of England "most túlságosan keveset tesz kamatügyekben", akkor később lesz szükség jelentősebb lépésekre.

Swati Dhingra azonban szerdai előadásában kijelentette: jól ismert közgazdasági tény, hogy a monetáris politika hosszú, változó időtartamú, bizonyos mértékben kiszámíthatatlan késleltetéssel érezteti hatásait a reálgazdaságban.

Hozzátette: a brit gazdaságban a fogyasztás továbbra is gyenge, és a monetáris szigorítás számos hatása még csak ezután jelentkezik.

A monetáris tanács tagja mindezek figyelembevételével hangsúlyozta: jelenleg a pénzügypolitika túlszigorítása jelenti a nagyobb érdemi kockázatot a megnövekvő hitelköltségek negatív hatásai miatt.

Swati Dhingra szerint az eltúlzott monetáris szigorítás feleslegesen akadályozná a gazdasági kibocsátást éppen egy olyan időszakban, amikor a gazdaság egyébként is gyenge, emellett még nagyobb terheket róna a háztartásokra, amelyek pénzügyi mérlegét már most terhelik az energiaárak és a lakhatási költségek.

Hozzátette: a legutóbbi kutatások is utalnak arra, hogy a monetáris politika szigorításához és az energiapiaci felfordulásokhoz köthető mély recessziók tartós sebeket ejtenek a gazdaságon.

Mindezek alapján a megfontolt stratégia a monetáris politika változatlanul hagyása lenne, tekintettel arra is, hogy mind több jel mutat a külső inflációs nyomás enyhülésére. Ezzel elkerülhető a túlszigorítás, és középtávon tartósan vissza lehet téríteni az inflációs rátát a 2 százalékos jegybanki célhoz - mondta a Bank of England szakértője.

A brit infláció tavaly októberben tetőzött 11,1 százalékon - ilyen ütemű éves inflációra 41 éve nem volt példa -, és azóta lefelé tart, de még mindig ötszörösen haladja meg a Bank of England célszintjét: januárban 10,1 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában.