Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését

Az Európai Parlament csütörtöki ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint

az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt.

Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki.

Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében.

Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára.

Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja az MTI-hez juttatatott közleményében leszögezte: "nem a Földet mentjük meg, ha Európát tönkretesszük".

Kijelentette: az az új célkitűzés, mely 2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az 1990-es szinthez képest, súlyosan aláássa az EU versenyképességét és társadalmi stabilitását.

Európának nincs szüksége újabb ideológia vezérelt célokra. Stabilitásra, innovációra és megfizethető energiára van szüksége

- fogalmazott.

Miközben az EU a globális kibocsátások alig 6 százalékért felel, továbbra is saját iparát és versenyképességét áldozza fel a zöld ideológia oltárán. Az elfogadott javaslat nem veszi figyelembe sem az európai vállalkozások valóságát, sem az emberekre háruló jövőbeli költségeket sem. Ez nem klímavédelem, hanem gazdasági önsorsrontás a zöld ideológia jegyében - fogalmazott.

Az EP-képviselő különösen aggasztónak találja, hogy az uniós intézmények siettették a tárgyalásokat, nem hagyva kellő időt a mélyreható vitára és hatásvizsgálatra. Az Európai Bizottság javaslatával folytatja az előző években megkezdett, zöld megállapodás (Green Deal) szerinti politikáját, azt a megközelítést, amely már eddig is komoly terhet rótt a vállalkozásokra és a fogyasztókra, és amihez "az Európai Néppárt (EPP) és a baloldal örömmel asszisztál" -írta a képviselő.

"Európának szüksége van a klímavédelemre, de ésszel, arányosan és a realitások talaján. Olyan politikára, amely nem ideológiai vezérelvek mentén, hanem a polgárok és vállalkozások érdekeit szem előtt tartva formálja a jövőt" - tette hozzá Ferenc Viktória.