Peking klímabajnoka vagy trójai falova? Új korszak előtt az AIIB
ElemzésekEgy évtizede még Peking trójai falovának tartották, mára viszont a világ egyik leginkább klímaorientált és transzparens fejlesztési bankja. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank új elnöke, Zou Jiayi előtt most az a kérdés áll: meddig tartható az egyensúly Kína, a Nyugat és a globális Dél között?
Amikor Kína egy évtizeddel ezelőtt létrehozta az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot (AIIB), Washington azonnal figyelmeztetett: az új pénzintézet valójában Peking diplomáciai eszköze lesz, és messze elmarad majd a Világbankhoz vagy más, amerikai vezetésű intézményekhez mérhető sztenderdektől. Ez az előrejelzés azonban tévesnek bizonyult.
A Pekingben székelő AIIB mára hiteles, együttműködésre épülő, klímabarát fejlesztési bankká vált
- értékel a Reuters cikke hozzátéve, most, amikor Donald Trump elnök nyíltan gúnyolja a globális felmelegedés veszélyeit, és bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon a multilaterális szervezetekhez, az új elnök, Zou Jiayi előtt az a feladat áll, hogy új alapokra helyezze az intézmény jövőjét.
Az AIIB, amelyet 2016-ban hoztak létre 100 milliárd dolláros tőkével, eddig 67 milliárd dollárnyi finanszírozást hagyott jóvá 39 országban.
A bank 345 projektje között szerepel három naperőmű Üzbegisztánban, 7000 kilométernyi vidéki út Elefántcsontparton, valamint távközlési műholdak Indonéziában.
A bank AAA minősítéssel rendelkezik, és hitelezésének 67 százaléka klímaalkalmazkodási és -mérséklési célokat szolgál. Bár méretében még elmarad globális társaitól, az AIIB 2030-ig legalább további 75 milliárd dollárnyi beruházást kíván megvalósítani.
A fejlődő országok birtokolják ugyan a részvények többségét, de számos fejlett állam – köztük az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Ausztrália – is csatlakozott, fittyet hányva Washington figyelmeztetéseire.
110 tagjával az AIIB a világ második legnagyobb multilaterális fejlesztési bankja a Világbank után.
Az Egyesült Államok és Japán viszont – noha Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen is meghívta őket – elzárkózott a tagságtól.
Átláthatóbb alternatíva a kínai állami hitelezéssel szemben
Az AIIB kulcsfontosságú szerepe abban rejlik, hogy átláthatóbb alternatívát kínál a Kínai Fejlesztési Bankkal és az Export–Import Bankkal szemben, amelyek eddig több mint 470 milliárd dollárnyi külföldi finanszírozást nyújtottak. Ez a két állami bank szorosan kötődik az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, amelyet sok kritika ért amiatt, hogy „adósságcsapdába” sodorja a fejlődő országokat, miközben ritkán hajlandó kamatot csökkenteni vagy leírni a problémás hiteleket.
Ezzel szemben az AIIB nem konfrontálódott, hanem együttműködött a nemzetközi pénzügyi rendszerrel.
Finanszírozásának fele más multilaterális intézményekkel közösen valósul meg, így a bank a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank egyik legfontosabb partnere lett.
Ezek az együttműködések nemcsak növelik a hitelességet, hanem megosztják a kockázatokat is, felgyorsítva a nagyszabású infrastrukturális fejlesztéseket.
A legérdekesebb fejlemény talán az, hogy az AIIB hidat tudott építeni Kína és India között, a két regionális rivális között, amelyek között rendszeresek a határvillongások.
India a korlátozott kínai befektetések ellenére a bank második legnagyobb részvényese és legnagyobb kedvezményezettje. 2024-ben Dél-Ázsia adta az AIIB 1,57 milliárd dolláros hitelezési bevételének 37 százalékát. A bank részt vett többek között a csennai metró, a Haryana körvasút és a Rádzstáni Thár-sivatagban épülő naperőmű finanszírozásában.
Ez a tartós együttműködés azt bizonyítja, hogy az intézmény képes a geopolitikai feszültségek fölé emelkedni, és hű marad fejlesztési küldetéséhez.
Az AIIB-nek természetesen megvannak a maga gyenge pontjai is: bírálói szerint túl nagy mozgásteret ad a hitelfelvevő országoknak az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) problémák kezelésében.
Mégis, ha Kína célja az volt, hogy bebizonyítsa: képes megbízható, felelős globális partnerként működni, akkor az AIIB ezt kétségkívül elérte.
Most azonban Zou Jiayi, a bank új elnöke előtt komoly kihívás áll. Zou korábban több nemzetközi pénzügyi szervezetnél dolgozott, majd pénzügyminiszter-helyettesként szolgált Kínában. A korábbi korrupcióellenes vezetőt a kínai sajtó „a tigrisekkel harcoló tábornokként” emlegeti – nem véletlenül. Feladata lesz, hogy megőrizze az AIIB hitelességét és új egyensúlyt találjon a klímacélok, az energiaigények és a geopolitika realitásai között.
