Az MNB útmutatást adott a pénzügyi szervezeteknek az EU új zöld rendeletéről

Idén március 10-től lépett hatályba a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazandó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló uniós rendelet (SFDR), amellyel a klímaváltozás megfékezéséhez és az egyéb fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérése került a fókuszba. Mint emlékezetes, a jegybank korábbi közleményében már előrevetítette, hogy a befektetések "zöld voltával", fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók az Európai Unióban.

Az MNB vezetői körlevélben tájékoztatta a magyarországi pénzügyi szervezeteket a friss uniós rendelet alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti álláspontról, elvárásokról a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése és a jogszabály egységes alkalmazásának elősegítése érdekében. A körlevél egyrészt szektorokon átívelő (általános), másrészt szektorspecifikus (alapkezelői, biztosítói, pénztári és közvetítői relevanciájú) rendelkezéseket egyaránt tartalmaz.

Az SFDR célja a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által a fenntarthatósági kockázatoknak a folyamataikba való integrálása, e folyamataik során a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevétele, valamint a pénzügyi termékek fenntarthatósági jellemzőivel kapcsolatban az átláthatóság növelése.

Az új, minden uniós tagállamban – így Magyarországon is – kötelezően alkalmazandó jogszabály segíti a könnyebb eligazodást fenntarthatósági szempontból a befektetési termékek (például befektetési alap, életbiztosítás, nyugdíjpénztár) között, három kategóriába – ESG termék, fenntartható befektetés, illetve "minden más termék" – sorolva azokat.

Az uniós rendelet ezek kapcsán általánosan mind az ügyfelekkel kötendő szerződés előtti közzétételekről, mind a későbbi (2022-től esedékes) jelentésekben, illetve a weboldalakon nyilvánosságra hozandó információkról rendelkezik. Ilyen értelemben tehát az ESG-minősítésen túl a befektetők még több információhoz jutnak majd a befektetések környezeti hatásáról, esetleges hasznáról.

A hazai befektetési alapok az eddigi besorolási kategóriák (részvény, kötvény, abszolút hozamú stb.) mellett tavaly október óta az ESG minősítést is feltüntethetik. Az ESG a környezeti, társadalmi fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási (“environmental, social, governance”) szempontokat figyelembe vevő tőkepiaci befektetéseket jelenti.

Magyarországon az összes befektetési alap közül vagyonarányosan jelenleg még csak mintegy 0,5 százaléknyi az ESG tematikájú vagy a fenntarthatóságot kifejezetten célul kitűző alapok aránya. Így van tér az előrelépésre, annál is inkább, mert Európa számos államában már évek óta igen dinamikusan nő az ilyen típusú befektetések aránya.