Bankvezérek: a magyarok egyre inkább a külföldi kereskedőknél költik a pénzüket

A nagy átmenetek évtizedét éljük, legyen szó akár a geopolitikáról, a demográfiai folyamatokról vagy az ipari technológiákról.

Azok a vállalatok és nemzetgazdaságok lehetnek sikeresek, amelyek a mostani változásokra a legjobb válaszokat tudják adni – mondta el Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke abban az előadásban, amely a Bankvezérek kerekasztalát vezette fel a 62. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján.

Sajnos az látható, hogy a mostani korszaknak egyelőre az európai országok a vesztesei.

A COVID okozta válság után minden nagy gazdaság igyekszik visszaállni a régi növekedési pályára, de ebben a folyamatban az USA és Kína láthatóan előrébb tart. Az IMF előrejelzése alapján pedig a következő években se tud Európa kitörni – mondta el az MNB alelnöke.

Az Európai Unión belül most láthatóan azok az országok tudnak jobban növekedni, ahol a szolgáltatási szektor szerepe nagyobb.

Vagyis a déli tagállamok szerencsésebb helyzetben vannak, mint mondjuk Németország, ahol a termelési ágazat az erősebb – erről Virág Barnabás mellett Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is beszélt a Bankvezérek kerekasztalán.

Az már hazai specifikum, hogy itthon a gazdasági növekedést gúzsba köti az alacsony beruházási ráta is. Simák Pál, a CIB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig hangsúlyozta: időbe telik mire ezen a téren javulást fogunk látni. Jövőre komoly változásra nem érdemes számítani.

Az esemény résztvevői azt mondták: az idei 1,5-2 százalékos magyar GDP növekedést jövőre úgy 2-3 százalékos bővülés követheti. A legoptimistább prognózist Egerszegi Ádám az MBH, digitalizációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese osztotta meg: a banknál 3-4 százalék közötti sávba várják a 2025-ös bővülést.

Harmati László, az Erste Bank, lakossági vezérigazgató-helyettese elmondta: a fogyasztás felpörgését nehezíti, hogy nagyok a lakosság inflációs várakozásai.

Az pedig a magyar költségvetésnek nem jó hír, hogy a fogyasztás jelentős része nem itthon realizálódik, mivel az emberek egyre többször vásárolnak az interneten külföldi kereskedőknél.

Hegedüs Éva, a GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója például elárulta, hogy náluk a kártyás vásárlások 42 százaléka az online térben történik, ezeknek a netes költéseknek pedig a 46 százaléka külföldi kereskedőknél csapódik le.

Az OTP-nél is a kártyaköltések úgy nőttek mintegy 10 százalékkal, hogy a belföldi bővülés csak 7 százalék körüli volt.

A megtakarításoknál viszont egy pozitív trend is kezd kibontakozni: egyre több olyan embernek vannak befektetései, aki egyébként nem számít vagyonosnak. Például az Ersténél az összlakossági befektetési vagyonnak körülbelül a fele nem tehetős emberekhez tartozik.

A fejlődésre azért van még tér: az OTP-nél az ügyfelek több mint felének nincs érdemi megtakarítása. Sok ügyfélnek csupán 0 és 500 ezer forint közötti pénzügyi vagyona van.

Nem kell az üresedéstől tartani

A rendezvényen szóba került a személyi kölcsönök népszerűsége is. A felfutást itt több tényező hajtja egyszerre. Egyrészt megnőtt az azonnal felvehető hitelek száma. Másrészt a digitalizáció miatt roppant könnyű lett a hitelfelvétel, amit láthatóan az ügyfelek is értékelnek.

Ráadásul sokan vágnak bele olyan tartós fogyasztási cikk vásárlásba, amelyet korábban elhalasztottak.

Ami a kereskedelmi ingatlanpiacokat illeti: több helyen jelentős üresedési rátát látni, de nem olyan mértékűt, ami miatt ettől a szegmenstől tartani kéne – mondta el Egerszegi Ádám.

A résztvevők a tranzakciós illeték emelését és a deviza tranzakciókat illető új illetéket is megvitatták. Wolf László szerint az intézkedések már csak azért is rosszul érintik a magyar bankszektort, mert megvan a kockázat, hogy egyre több ügyfél fog ezek miatt külföldi pénzügyi szolgáltatókhoz fordulni.