BKIK: A budapesti cégek 93 százaléka kedvezőtlennek látja üzleti kilátását
HírekA fővárosi vállalkozások 93 százaléka nagyon kedvezőtlenül látja üzleti kilátását - közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a járványügyi helyzet hatásáról készített gyors felmérésének részeredményét pénteken az MTI-vel.
A felmérésben eddig 1895 budapesti cég vett részt, amelyek 83 százaléka mikrovállalkozás, 15 százaléka kis- és középvállalkozás, 1 százaléka nagyvállalat volt.
A kamara kiemelte, hogy a cégek többféleképpen reagáltak a kialakult járványügyi helyzetre, egyharmaduk home office-t vezetett be, 19 százalékuk fizetés nélküli szabadságra küldte alkalmazottait, 12 százalékuk pedig fizetett szabadságot rendelt el.
A felmérésből az derült ki, hogy
a home office aránya a cégmérettel nő, a kisvállalkozásoknál 51 százalék, a közepes vállalkozásoknál 55 százalék, a nagyvállalatoknál pedig 80 százalék állt át otthoni munkavégzésre.
A rendkívüli állapot váratlanul érte a budapesti vállalatok többségét, csupán egyötödük rendelkezik vészforgatókönyvvel vagy tervvel a koronavírushoz hasonló válsághelyzetekre. A többiek 34 százalékánál a szabályozás kidolgozása megkezdődött, 15 százaléka még megfontolja, hogy készít-e ilyen tervet, 29 százalékuk pedig egyáltalán nem foglalkozik vele - közölte a BKIK.
Szányi Gabriella, a BKIK pr- és marketing igazgatója a közleményben elmondta,
a megkérdezettek legnagyobb része, 60 százaléka a megrendelések visszaesését, 40 százalékuk a vendégek, ügyfelek, fogyasztók, kliensek elmaradását tapasztalta.
A vállalkozások negyede jelezte a munkakörülmények megváltozását, valamint a személyes egyeztetések elmaradását, 22 százaléka pedig a munkafolyamatok módosulását tette szóvá. A válaszadók 21 százaléka szembesült azzal, hogy a vállalkozás, amelynek beszállítanak, csökkentette vagy várhatóan csökkenteni fogja a rendelésállományt.
A BKIK felmérésében azt is megkérdezte a vállalkozóktól, hogy milyen segítséget tartanának hasznosnak a jelenlegi állapotban.
A cégek 40 százaléka támogatná egy olyan alap létrejöttét, amely válsághelyzetek esetén az átmeneti likviditási zavarok kezelésére alacsony kamatozású hitelt, garanciát nyújtana a vállalkozások számára a létszám megtartásának vállalása mellett. Ez a válasz jellemzően a mikro- és kisvállalatokra volt jellemző.
