Brit nagykövet: Egy uniós állampolgárnak sem kell távoznia a Brexit miatt

Mintegy negyedmillió magyar él ma Nagy-Britanniában, és összesen négymillió uniós állampolgár, közülük senkinek nem kell elhagynia a szigetországot a Brexit miatt - mondta Iain Lindsay, Nagy-Britannia budapesti nagykövete a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Brexittel foglalkozó szakmai rendezvényén.

Szerinte a britek nem Európának és az európai értékrendnek fordítottak hátat a 2016-os népszavazáson, és "nem Európát, csak az Európai Uniót hagyják el". 

A referendum a demokráciájuk működéséről szólt, vagyis arról, hogy bizonyos döntések meghozatalát inkább hazai terepen és nem az EU-ban szeretnének látni a britek. A Brexittel nem szeretnének vámokat emelni az EU és Nagy-Britannia közé, és az ír-brit határt is átjárhatónak szeretnék megtartani, egyúttal azonban saját jogon is kötnének nemzetközi kereskedelmi szerződéseket a jövőben - tette hozzá a nagykövet. 

Mint mondta, Magyaroszággal különösen jó a kapcsolatuk: Közép-Kelet-Európában a harmadik legnagyobb partnerük vagyunk, és az ötödik helyen állunk a tőkebefektetések területén, Budapest számára pedig a szigetország a 9. legnagyobb exportpartner, a relációban a magyar félnek van aktívuma.

A nagykövet kiemelte, hogy mintegy 2000 brit vállalat tevékenykedik ma hazánkban, és több mint 70 ezer embernek adnak munkát, míg Nagy-Britanniában több magyar nagyvállalat - így a MOL és a Richter is - fontos befektetőnek számít.

A két ország közötti fontos kapocsnak nevezte - a kereskedelmi forgalom mellett - többek között a magyar startupokat és a kint tanuló magyar egyetemistákat. Minden bizonytalanság ellenére jól növekedik a brit gazdaság, két százalék alatti az infláció, és alacsony a munkanélküliség - hangsúlyozta Lindsay.

Nagy Elek, a BKIK elnöke szerint jelenleg 93 ezer magyar él életvitelszerűen Nagy-Britanniában, amivel a 27. helyen állunk a külföldiek sorában, így ránk kevésbé fog hatni a britek kilépése, már csak azért is, mert

a teljes külkereskedelmi forgalmunk csak 3 százalékát bonyolítjuk a szigetországgal.

A hazánkban tevékenykedő legnagyobb brit vállalatok a Tesco, az Unilever, a British Petrol és a GlaxoSmithKline, melyekkel már korábban startégiai partnerséget kötött a kormány. 

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyi Intézet tájékoztatásért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a kormány nem örül a Brexitnek, de tiszteletben tartja a britek döntését. A Brexittel a világ ötödik, Európa második legnagyobb gazdasága készül elhagyni az Uniót, amely az EU gazdaságának több mint 14 százalékát képviseli - fogalmazott. Kitért arra is, hogy

tavaly 5,7 milliárd euró forgalom mellett két milliárd euró többletet mutatott a magyar-brit kereskedelmi reláció - Magyarország javára.

Farkas Gábor, a PwC Hungary tanácsadó vállalat igazgatója sorsdöntőnek nevezte az október 31-i dátumot, eddig kaptak ugyanis halasztást a britek az EU-tól, hogy a kilépés formájáról döntést hozzanak. Mint mondta,

reálisan fel kell készülni  a rendezetlen, vagyis megállapodás nélküli kilépés lehetőségére is,

ebben az esetben ugyanis a Világkereskedelmi Szervezet tarifái lépnek érvénybe, és a vámokon kívül az áfát is be kell majd fizetni, ami egyértelmű drágulást hoz majd a Nagy-Britanniából importált áruknál és szolgáltatásoknál. Ugyanígy az uniós termékek is drágulhatnak majd a szigetországban, ami versenyhátrányt okoz az itthoni exportőröknek is.

Ezen kívül az egész importláncolatban meg kell majd jeleníteni az áfakötelezettséget, ami többlet-adminisztrációval is jár - fűzte hozzá.