Változtatni kéne a gyógyszertámogatás rendszerén
HírekKedvezően értékelik a hazai egészségügyi szakemberek felkészültségét az innovatív gyógyszergyártók vezetői, ugyanakkor a gyógyszertámogatások területén számos rendszerszintű problémára hívják fel a figyelmet – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményeiből. Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körkép alapján a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat jól ismerő vállalatvezetők egyetértenek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, sőt, szerintük a régió országaival összehasonlításban sem állunk túl jól ezen a téren.
A magyarországi innovatív gyógyszerek helyzetéről készített átfogó kutatást az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). Az I. Innovatív Gyógyszeripari Körképben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatok topvezetői vettek részt. A válaszadásra felkért vállalatvezetők multinacionális környezetben dolgoznak, így jól ismerik a nemzetközi gyógyszeripari tendenciákat, visszajelzéseik tehát régiós összehasonlításban is segítik megvilágítani az innovatív gyógyszerek és általában a gyógyszeripar magyarországi helyzetét. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció támogatása és az innovatív gyógyszerek gyorsabb hozzáférésének biztosítása azért különösen fontos, mert a hazai várható élettartam jelenleg 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, amelyen mihamarabb szükséges lenne javítani.
Az Innovatív Gyógyszeripari Körkép eredményei alapján a humán tényezőket tekintve a legkedvezőbb a kép: a válaszadók jónak (ötös skálán négyesre) értékelték a gyógyszer-innovációhoz szükséges szakemberek elérhetőségét, valamint innovációt támogató hozzáállásukat. Ezeken a területeken a V4-es országoknál valamivel kedvezőbbnek ítélték meg a magyar helyzetet. Hasonlóképpen pozitívan vélekednek arról, hogy a magyar lakosság mennyire nyitott az új, innovatív terápiák felé. A vállalatvezetők többsége ugyanakkor közepesre vagy rosszabbra értékelte a hazai jogszabályi-intézményi környezetet.
A legtöbb kritika a magyarországi gyógyszerkasszával kapcsolatban merült fel: a válaszadók egyetértettek abban, hogy a magyarországi gyógyszerkassza kevesebb innovatív terápiát támogat, mint amennyit az ország gazdasági teljesítménye alapján megengedhetne magának, és több támogatást kellene adni a modern készítményeknek. A vállalatvezetők úgy gondolják: a régió országaival összehasonlítva kevesebb modern terápiához juthatnak hozzá a magyar betegek. Dr. Holchacker Péter szerint az elmúlt évek számai is alátámasztják a kutatás eredményeit: amíg 2016 óta Bulgáriában 71, Szlovákiában 69 korszerű gyógyszer vált elérhetővé a társadalombiztosítás keretei között, addig Magyarországon ugyanekkor mindössze 48.
A gyógyszerkészítmények társadalombiztosítási támogatásba vételének hazai folyamatával sem voltak elégedettek a vállalatvezetők. A válaszadók közel 90 százaléka úgy ítélte meg, hogy a magyar gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatására lenne szükség: alapvető elvárás a gyógyszerkassza növelése, valamint a hosszú és bonyolult befogadási folyamat gyorsítása, emellett pedig fontos lenne a szektor évek óta halasztott tehermentesítése, a gyógyszergyártókat sújtó adó megszüntetése vagy legalább csökkentése.
