Fellángolt a háború a Közel-Keleten, ismét lezárták a Hormuzi-szorost

Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda bejelentette, hogy megtámadott egy nem engedélyezett útvonalon haladó hajót, majd lezárta a Hormuzi-szorost, figyelmeztetve, hogy bármilyen megtorlásra „kemény válasz” fog következni. Röviddel később az amerikai Központi Parancsnokság közölte, hogy erői támadási sorozatot hajtottak végre Irán ellen, legalább 140 célpontot támadtak. A célpontok között voltak rakéta- és drónbázisok, haditengerészeti létesítmények, lőszerraktárak, kommunikációs hálózatok és megfigyelőállások.Irán megtámadt egy ciprusi lobogó alatt közlekedő konténerhajót, amely „jelentős károkat szenvedett a gépházában”, és egy polgári legénységi tag eltűnt – közölte az amerikai Központi Parancsnokság.Az Egyesült Királyság Tengeri Kereskedelmi Műveleti Ügynöksége (UKMTO) megerősítette, hogy egy Omántól kilenc tengeri mérföldre keletre tartó konténerhajó hátsó részén károsodás keletkezett, ami tüzet okozott a fedélzeten.

Az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait közölte, hogy légvédelmük rakétákkal és drónokkal szemben védekezik, a szomszédos Bahrein légitámadás-riadó szirénáit is bekapcsolták - számolt be a The Guardian.

Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) később közölte, hogy megsemmisített egy második hajót a szorosban, és ballisztikus rakétákkal támadta meg egy Katarban található amerikai légitámaszpontot. Az IRGC közlése szerint a Hormuzi- szoros „további értesítésig”, de legalábbis „az amerikai beavatkozás végéig ebben a régióban” zárva van.

Miért nem tartják be a fegyverszüneti megállapodást?

Irán fegyveres támadásokkal próbálja megakadályozni, hogy a közel-keleti olaj- és gáztankerek az USA által védett, Omán felségvizein húzódó déli útvonalon hagyják el a Hormuzi-szorost.Teherán ragaszkodik hozzá, hogy a hajók az ő északi, iráni felségvizeken áthaladó folyosójukat használják, így próbálva megőrizni az ellenőrzést a globális energiakereskedelem kulcspontja felett.

Az egyik cél, hogy az átmeneti megállapodásban rögzített 300 milliárd dolláros helyreállítási kerethez hozzájussanak, de ha ez nem sikerülne, akkor a Hormuzi-szoros fizetőssé tételével bevételeket érjenek el, és abból tudják finanszírozni a helyreállítást. Ugyanakkor széleskörű háború azért nem lehet Irán célja, mert az iráni olajat is ezen az útvonalon exportálják, és a megállapodásban eltörölt szankciókat is visszaállíthatja az USA.

Elemzők szerint a Malakka-szoroshoz hasonló megállapodás merült fel az eddigi ománi tárgyalások során: a Csendes-és az Indiai-ócenát elválasztó Malakka-szorosnál a navigációs szolgáltatásokért fizetnek az átkelő hajók.A korábbi átmeneti megállapodás értelmében az USA feloldotta Irán tengeri blokádját és az olajszankciókat, cserébe Irán szabad hajózást ígért. A megállapodás szövege azonban pontatlanul határozta meg a konkrét útvonalakat. Mivel Irán a héten három tankert is megtámadott a déli folyosón, az USA válaszul visszaállította az olajszankciókat, és Donald Trump elnök a tengeri blokád újbóli bevezetésével fenyeget.

Bár a nemzetközi jog szerint Iránnak nincs joga korlátozni a szoros forgalmát, a támadások miatt a hajóüzemeltetők félelemből mégis az iráni útvonalat kezdték előnyben részesíteni. Az amerikai energetikai miniszter szerint az USA a megállapodástól függetlenül, katonai erővel is garantálni fogja a szoros nyitvatartását.

Szakértők szerint Washington előtt most két út áll: vagy teljes blokád alá vonja a szorost, vagy korlátozott katonai csapásokat mér Iránra.A konfliktus kiéleződése miatt az olajárak több mint 4 százalékkal emelkedtek egy hét alatt.

Ha az USA visszaállítja a blokádot, az napi 1,5 millió hordó iráni olajat vonna ki a piacról, ami tovább hajtaná felfelé az árakat. Elemzők szerint Irán hosszú távon veszíthet a stratégiáján, mivel a helyzet arra ösztönzi az öbölmenti államokat, hogy alternatív szárazföldi csővezetékeken (Szaúd-Arábián és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül) szállítsák az olajat, kikerülve a szorost.