Ötven éve nem láttunk ilyet: új államosítási hullám zajlik a világban
ElemzésekÚj államosítási hullám zajlik világszerte az elmúlt öt évben. Több száz milliárd dollár magánvagyont és erőforrást vontak állami ellenőrzés alá a geopolitikai kiszámíthatatlanság, az ellátási sokkok, nemzetbiztonsági szempontok és a zöld átálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok feletti ellenőrzés miatt.
Fél évszázada nem látott tempóban zajlik egy új államosítási hullám a világban: a kormányok magánvállalkozásokat, közműveket, bányákat és kikötőket vesznek át magánkézből stratégiai és nemzetbiztonsági célból.
Az elmúlt évszázadban több államosítási hullámra is sor került, melyek egytől-egyig átalakították a globális világrendet, ez most sem lesz másként
– véli a Nemzetközi Valutaalap F&D magazinjának hasábjain megjelent elemzésében Nicholas Mulder, a Cornell Egyetem történésze.
A Covid-járvány után egy új államosítási folyamatnak vagyunk a szemtanúi, melynek fő oka a járvány alatt tapasztalt ellátási nehézségek elkerülése és a nemzeti kiszolgáltatottság csökkentése egyes stratégiai területeken.
Magyarországon ennek egyik eklatáns példája a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér 80 százalékának átvétele volt, az állami szerepvállalás hazai bővüléséről ebben az összefoglalóban olvashat részletesebben.Franciaország és Németország például átvette a közüzemi és villamosenergia-ipari vállalatokat, Párizs állami ellenőrzés alá vonta Európa legnagyobb hajógyárát, az Egyesült Királyságban államosításokra került sor a vasutaknál és az acéliparban.
A protekcionizmus fellendülése
A jelenlegi államosítási hullámban 2021 óta 239-544 milliárd dollár értékű magánvagyon és erőforrást vontak kormányzati tulajdonba, a becslések erősen eltérnek egymástól, a tendencia azonban egyértelmű.
Oroszország a 2022-es Ukrajna elleni támadást követően több mint 48 milliárd dollár értékű kikötőt és gyárakat foglalt le. Az Egyesült Államok többségi tulajdonrészt szerzett az ország egyetlen hazai ritkaföldfém-termelőjében.
Egyre több ország foglalt le külföldi tulajdonban lévő erőforrásokat, mint például a lítiumot, az aranyat, az uránt, a nikkelt, sőt pálmaolajat is.Az állami szerepvállalás felerősödésének hátterében
- a geopolitikai instabilitás,
- a protekcionizmus előtérbe kerülése,
- a járvány és az orosz-ukrán háború miatti ellátási zavarok, valamint
- a megújuló energia fejlesztéséhez szükséges ritkaföldfémek megszerzése áll.
Az államosítások átalakíthatják a nemzetközi kereskedelem és befektetés modelljeit hosszú távon, mert a magas tőkepiaci integráció ellenére is felértékelődött a nemzetbiztonság.
Négy nagy államosítási hullám
A modern korban ez már a negyedik nagy államosítási hullám, amelyek mindegyike a globális gazdaság átrendeződésével járt együtt.
|
Hullám |
Időszak |
Fő kiváltó okok |
Gazdasági jellemzők |
|
1. hullám |
1930-as évek |
A nagy gazdasági világválság, a szabadkereskedelem és az aranystandard összeomlása. |
A bankszektor és a kulcsiparágak (pl. vasút, bányászat) részleges államosítása az USA-ban, Németországban, Olaszországban és Franciaországban. |
|
2. hullám |
1940-es évek vége |
A második világháború utáni újjáépítés igénye a Bretton Woods-i rendszer nyújtotta monetáris stabilitás mellett. |
Államosítások Európában (pl. a Bank of England, francia bankok, szén- és acélipar) illetve Ázsiában. Az állami vállalatok hatékonyan mozgósították a tőkét, támogatva a háború utáni gyors növekedést. |
|
3. hullám |
1970-es évek |
A gyarmati rendszer felbomlása, a Bretton Woods-i rendszer vége, és az 1973-as olajválság. |
A történelem eddigi legnagyobb értékű államosítási hulláma. A fejlődő országok (főleg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten) kisajátították a külföldi kézben lévő nyersanyagkincseket (olaj, ásványok). privatizációjához vezetett. |
|
4. hullám |
2020-as évek (Jelenleg) |
A 2008-as pénzügyi válság utóhatásai, a COVID-19 világjárvány, okozta ellátási sokkok és a zöldenergia-forradalom. |
Globális szinten zajlik (pl. európai közműcégek és vasutak, stratégiai nyersanyaglelőhelyek államosítása). |
Az államosítások közös jellemzője, hogy a jó példát más országok is átveszik: ha egy ország sikeresen hajtja végre az államosítást, akkor hasonló helyzetű államok követik a példáját.
Az inflációs időszakok kedveznek az államosításnak, mivel a kötvényekben vagy készpénzben kifizetett kamatok reálértéke gyorsan csökken, így olcsóbb az állam számára a kivásárlás.
Korábban a tőke menekítésétől való félelem visszatartotta a kormányokat a kisajátításoktól, a 2020-as évekre azonban a nemzetbiztonsági és gazdasági töredezettség olyan erős politikai kényszerré vált, amely felülírja a piaci kockázatokat – véli a történész.A jelenlegi államosítási hullám a szerző nem fogja megállítani a globális gazdasági integrációt, de átrendezi a játékszabályokat.
A tőke-, hitel- és kereskedelmi áramlások a jövőben nem globálisan, hanem geopolitikailag egymással szövetséges blokkokon belül fognak koncentrálódni, miközben a semleges államok biztonságos közvetítőként profitálhatnak a helyzetből.
