Gombamód szaporodnak a nyugdíjas otthonok Magyarországon - Mutatjuk, miért

A nyugdíjas otthonok piaci alapon működnek. Szemben az idősek otthonával, amelyek többnyire önkormányzati, állami és egyházi fenntartásúak, közel ezer van ilyen az országban.

Tartós, bentlakásos szolgáltatást nyújtanak, működésük szabályozása a 2012. évi szociális törvény hatálya alá tartozik. A bekerülésnek számos feltétele van.

Például idősotthon lakója csak a 80. életévüket betöltött, egyedülálló személyek vehetik igénybe, vagy akik igazoltan napi legalább 4 órás ápolásra szorulnak, illetve tartósan demensek.

Az intézménynek járó személyenkénti normatív állami támogatás mellett a fenntartók által csomagban kínált szolgáltatásokért – orvosi felügyelet, gondozás, étkezés - a bentlakók havi átalány díjat fizetnek, ami nem haladhatja meg nyugdíjuk 80 százalékát, függetlenül attól, hogy igénybe veszik vagy sem. A várólisták hosszúak.

A nyugdíjas otthonokra, –házakra nem vonatkoznak jogszabályban rögzített előírások, mint ahogy a beköltözés feltételeire és a szolgáltatások körére vonatkozóan sem. A tulajdonos, fenntartó szabadon döntheti el, az időskorú nyugdíjra jogosult ügyfelekből kit fogad be, miért és mennyiért. Így aztán bőséges a választék, az árak alapból a csillagos égig tartanak.

A választott otthonért élethosszig tartó használati jogot vásárolnak a beköltözők - lehetnek házaspárok is -, egy összegben, előre kifizetve, ami nem örökölhető és másra át nem ruházható.

Vannak kivételek, bérleti joggal kombinálva, ami havonta fizetendő, de a beszálló ez esetben is tetemes. Mint ahogy a havi térítési díj, amit a szolgáltatásokért kell fizetni, személyenként.

A kínálatból mostani árakon 5-től 25+ millió forintig terjedő használati jog árak, és 120-250 ezer forintig terjedő térítési díjak láthatók.

A különbséget az otthonok térségi elhelyezése, környezete, az épületek és a felkínált lakóhelyiségek nagysága, felszereltsége és a felkínált szolgáltatások köre, minősége magyarázza.

Egy apartmant, vagy önálló garzon lakást - mondjuk 25 négyzetméterest, kis konyhával, fürdőszobával, zuhanykabinnal, nem különösebben frekventált városi környezetben -, már öt-tíz millióért használatba lehet venni. Jobb helyen, zöld környezetben, kiránduló- vagy üdülőhelyek közelében az ár már ugrik, 12-15 millió lehet egy garzon, lakóparkban egy lakóház, alapfelszereltséggel. Aztán jöhet a luxus, a kastély szint, szinte lakosztályokkal, illő bútorozással, erkéllyel, kilátással, tájképpel. Ez a 25+. Ebbe már az új világ is beleértendő, okos konyha, internet stb.

A szolgáltatások köre is változó. Az orvosi felügyelet, az ápolói gondoskodás, a takarítás, a rendszeres étkezés, a közösségi helyiségek, társasági rendezvények kínálata egyöntetű. Jobb helyeken uszoda, gyógyfürdő-bérlet, tornaterem, sportpálya (tenisz), egyéni, speciális kezelés is szolgálja az egészséget (meg a bevételt, mert használatuk többnyire fizetős).

És van fizetőképes kereslet. A piac ismerői mondják, a beköltözők három csoportja látható. Egyik a volt távolba szakadt hazaköltözőké, akik a kint megszolgált nyugdíjukból – ami itthon többet ér, mint odakint - nem egyedül, a távolban, hanem szülőföldjükön kívánják megélni szép korú éveiket.

Másik csoport, akiknek a gyerekei külföldön dolgoznak, nincs idejük a szülőkre, de így gondoskodnak gondozásra szoruló, társaságra vágyó papáról, mamáról. És vannak a tehetős, fizetőképes, virtigli hazai  nyugdíjasok, egyre többen. Sokan, utódok, család nélkül maradva, pénzzé tett lakásukból költöznek otthonokba, s nyugdíjuk is elég fedezetet nyújt a költségek fizetéséhez.

A nyugdíjas otthonok gondolata és elterjedése az USA-ból származik, ahol napjainkban az időskorúak közel egynegyede él ilyen körülmények között. Magyarországon a rendszerváltás után, de nagy számban az utóbbi évtizedben születtek ilyen kezdeményezések, vállalkozások.