Hova megy a magyarok pénze? Árulkodó számok jelentek meg
HírekAz Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar családok az uniós átlagnál jóval kevesebbet költenek, de ez nem feltétlenül jelent szegénységet. Valójában a keresetek vásárlóereje az egyik legnagyobb ütemben nőtt az EU-ban, és a magyarok rekordmértékben takarítanak meg - írja az Index.hu.
Az Eurostat a 2024-es évre vonatkozó fogyasztási adatok alapján sorrendbe állította az uniós országokat. Ennek értelmében a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szerint Magyarország öt másik tagállamot előz meg, ám a fogyasztás alapján továbbra is sereghajtó - írja az Index.hu. Azt viszont nem mutatják az Eurostat számai, hogy 2016 és 2024 között a magyar bérek vásárlóereje több mint 25 százalékkal nőtt – ez uniós szinten a 8. legnagyobb emelkedés. Ennek hatására Magyarországon az elmúlt években a háztartások kiemelkedően sokat takarítottak meg, az elmúlt években a vagyonuk a 3,4-szeresére nőtt.
A háztartások a jövedelmüket elköltik vagy megtakarítják. Tehát ha a háztartás kevesebbet költ fogyasztásra, akkor nagyobb megtakarítást tud elérni. A megtakarítások stabilabb gazdasági alapot teremtenek. A háztartások fogyasztása nem alkalmas a szegénység mérésére, mert az alacsony fogyasztás önmagában nem jelenti a szegénység növekedését.Magyarországon a közösségi fogyasztás értéke kiemelkedően magas, az EU-átlagot is jelentősen meghaladja, azaz jelentős az állam gondoskodó szerepe.
A megtakarítási ráta kiemelkedően magas Magyarországon
Hazánkban tehát a keresetek vásárlóereje dinamikusan, több mint negyedével nőtt 2016 és 2024 között. Ez a növekedés az európai uniós tagországok közül a 8. legnagyobb, a visegrádi országok közül a második legnagyobb mértékű volt. Ugyanakkor a magyar háztartások fogyasztási kiadásai alacsonyak, az uniós átlag mindössze 72 százalékát érjük el.
Mi ennek az oka? A háztartások jövedelmüket megtakarítják vagy elköltik (ez utóbbi a fogyasztás). Az állam által biztosított közösségi juttatások (például a rezsicsökkentés) pedig csökkenthetik a háztartások tényleges kiadási szükségleteit. Az elmúlt években a magyar háztartások kiemelkedően sokat takarítottak meg: 2024-ben a megtakarítási ráta 10,1 százalék volt, ami csaknem a kétszerese a 2010-es évek átlagának. A magyar háztartások voltak a legnagyobb megtakarítók az Európai Unióban.
