Így indokolta mai kamatdöntését a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek változatlanul bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az Egyesült Államokban megjelent a konjunktúra lassulásának kockázata. Az Európai Unióban a költségvetési szabályok lazítása és az elmúlt hetekben bejelentett kiadásnövelő programok az évek óta visszafogott gazdasági növekedés élénkülését hozhatják.

A globális infláció csökkenése 2024 őszén megállt. Számos gazdaságban ismét növekedett a fogyasztóiár-index. Az infláció egyaránt a jegybanki cél felett alakult az Egyesült Államokban és az eurozónában. Előretekintve a vámemelések hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is magas árdinamikája felfelé mutató inflációs kockázatot jelent. Az olaj- és gázárak kismértékben csökkentek az elmúlt hónap során. A globális befektetői hangulat változékony. A kereskedelempolitikával kapcsolatos bejelentések érdemben fokozták a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanságot, míg az orosz-ukrán háború esetén a tűzszüneti tárgyalások megkezdése kedvezően hatott a kockázatvállalási hajlandóságra.

A költségvetési élénkítési tervek emelték az európai hosszú hozamokat, miközben az amerikai dollár gyengülése javította a feltörekvő piaci eszközök megítélését. A Federal Reserve nem változtatott az irányadó ráta célsávján, míg az Európai Központi Bank újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre márciusban. 2025-ben a régióban a lengyel és a román jegybank változatlanul tartotta a kamatkondíciókat. A cseh jegybank döntéshozói februári ülésükön 25 bázisponttal mérsékelték az alapkamatot. Folytatódott a hazai konjunktúra 2024 végén elindult élénkülése. Januárban a kiskereskedelmi forgalom növekedett, miközben az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent éves alapon. A reálbér-növekedés továbbra is erős, ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index változatlanul alacsony szinten alakul. A foglalkoztatottak száma historikus összevetésben magas, míg a munkanélküliségi ráta januárban enyhén, 4,4 százalékra emelkedett. A 2025 során tovább bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. Ennek hátterében az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések állnak. Az elmúlt években az iparban zajló nagy kapacitásbővítő beruházási projektek 2025 végén és 2026 folyamán megkezdhetik a termelést.

Rövid távon a külső kereslet továbbra is visszafogott, ugyanakkor az erősödő európai konjunktúra középtávon élénkíti a hazai exportot. A magyar gazdaság teljesítménye 2025-ben várhatóan 1,9–2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7–4,7 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8–3,8 százalékkal bővül tovább.

A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: januárban folytatódott a lakossági hitelpiac élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete alacsony maradt. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat. A vállalati hitelezés ütemében a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan 2025 második felétől fellendülés várható. 2025 februárjában az infláció 5,6 százalékra, a maginfláció 6,2 százalékra emelkedett. Az év eleji átárazások mértéke az iparcikkek, a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében is a historikus átlag felett alakult. A piaci szolgáltatások a teljes éves áremelkedés közel felét okozták. A Tanács változatlanul kiemelten követi a szolgáltató szektor árazási döntéseit. Mind a lakossági, mind a vállalati árvárakozások emelkedtek. A fogyasztóiár-index februári csúcsát követően mérséklődik. Az infláció az év hátralévő részében várhatóan a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. Az élelmiszerek esetében az érintett termékkörben az árrések hatósági korlátozása a következő hónapokban mérsékli a fogyasztói árakat. A piaci szolgáltatások erőteljes árdinamikája az év egészében magasabb infláció irányába hat. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődik újra a jegybanki toleranciasávba és az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,5–5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9–3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.

A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása folytatódott. 2025. januárban a havi egyenleg 345 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslet mellett 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. Ugyanakkor 2026-tól a normalizálódó külső kereslet és az új beruházások termelésének felfutása várhatóan a külső pozíció tartósan jelentős többletét eredményezi. A folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben a GDP 1,2–2,6 százaléka, 2026-ban 1,8–3,4 százaléka, 2027-ben pedig 2,0–3,8 százaléka között alakulhat.

A jegybank előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, amit főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint az erősödő gazdasági növekedés mellett emelkedő adóbevételek támogatnak. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az adósságráta a következő években a módosított 2026-os hiánycél mellett is folyamatosan csökken. A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a márciusi előrejelzés alappályáját összességében felfelé mutató inflációs kockázatok övezik. A Tanács által kiemelt alternatív pályák a kereskedelmi feszültségek fokozódásával, feltörekvő piaci hangulatromlással, a geopolitikai feszültségek oldódásával, illetve európai költségvetési élénkítéssel számolnak.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez. A piaci stabilitást az MNB két, negyedév végén átnyúló eszközzel, a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tenderrel, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény-aukcióval is erősíti.

A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik. A felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.