Megvan az új vezetésű MNB első kamatdöntése!

A jegybank Monetáris Tanácsa más a februári döntéskor is tett utalást arra, hogy a magasabb inflációs környezet miatt huzamosabb ideig tartják a 6,5 százalékos alapkamatot.

Az inflációs ráta februárban 5,6%-ra emelkedett az előző havi 5,5%-ról, ami meghaladta a piaci előrejelzésben szereplő 5,3%-ot.

Ez 2023 novembere óta a legmagasabb inflációs rátát jelentette, egyben az EU-ban is leggyorsabb drágulási ütem, amit elsősorban az élelmiszerek (7,1%), a szolgáltatások (9,2%), a szeszes italok és dohányáruk áremelkedése okozott.

Eközben a villamos energia, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok költségei csökkentek (-0,2%). Havi szinten a fogyasztói árak februárban 0,8%-kal emelkedtek, ami enyhülés a januári 1,5%-os növekedéshez képest, ami két éve a legmagasabb volt. Márciusban az inflációs adaton már valószínűleg érződik az árrésstop hatása, illetve a forint árfolyamának erősödése, illetve az európai gázár csökkenése.

Éves infláció az Európai Unióban 2025. februárjában, % (forrás: Európai Bizottság, Eurostat)

Februárban az inflációs alapfolyamatokat jobban tükröző maginfláció tizennégy havi csúcsra, 6,2%-ra emelkedett az előző havi 5,8%-ról, meghaladva a 6%-os piaci előrejelzést.A hazai inflációt január-februárban többek között

• a gyengébb forint,
• a magas energiaárak,
• az aszály miatt is emelkedő élelmiszerárak
• a béremelkedések, a kereslet emelkedése 
• a szolgáltatások visszatekintő árazása is emelte, miközben

a lakosság inflációs várakozásai magasabb szinten maradtak.

Kamatszintek Európában

Miközben hazánkban egyelőre változatlan maradt az irányadó kamat szintje, Európában a központi bankok egy része már óvatos lazításba kezdett. Hazánkhoz hasonlóan azonban a lengyel és a román jegybank egyelőre inkább kivár a kamatcsökkentéssel.

Az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi, 2025. március 6-i kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, így az jelenleg 2,65 százalékon áll. ​A piaci várakozások szerint az EKB további kamatcsökkentéseket hajthat végre 2025 folyamán. Az elemzők arra számítanak, hogy az év végéig még két alkalommal, összesen 50 bázisponttal mérséklődhet az alapkamat.

Ez összhangban lenne az EKB azon céljával, hogy támogassa a gazdasági növekedést és az inflációs célok elérését.​ A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) 2023 októbere óta változatlanul 5,75 százalékon tartja az alapkamatot. A legutóbbi, 2025. március 12-i kamatdöntő ülésen sem történt módosítás. A piaci várakozások szerint a kamatcsökkentések legkorábban 2025 második felében kezdődhetnek meg, természetesen az inflációs kockázatok miatt jelentős hajtűkanyarokra itt sem számíthatunk. A Cseh Nemzeti Bank (ČNB) legutóbbi, 2025. február 6-i ülésén 25 bázisponttal, 3,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ezt megelőzően viszont szüneteltetni kellett a kamatcsökkentési ciklust, miután az infláció 2,8 százalékra emelkedett tavaly novemberben.

Eva Zamrazilova, a jegybank egyik felsővezetője úgy nyilatkozott, a központi banknak óvatosan kell eljárnia a további monetáris lazítással, mert a tartós inflációs kockázatok túlsúlyban vannak a lassú gazdasági növekedéssel szemben. ​Romániában, a BNR legutóbbi, 2025. január 15-i ülésén változatlanul 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. Ez a döntés összhangban van a korábbi hónapok stabil kamatszintjével, miután 2024 júliusában és augusztusában a jegybank két alkalommal, összesen 0,5 százalékponttal csökkentette az alapkamatot.

További kamatcsökkentésre a közeljövőben sem kell számítani, már csak a közelgő költségvetési kiigazítás és a növekvő államháztartási hiány miatt sem. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) 2025. március 20-án 25 bázisponttal, 0,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez az ötödik egymást követő kamatcsökkentés 2024 márciusa óta, amit az alacsony inflációs nyomás indokolt. A februári infláció 0,3 százalék volt, ami közel négyéves mélypontot jelent.Elemzői várakozások szerint nem valószínű, hogy az SNB a közeljövőben további kamatcsökkentéseket hajt végre. A svájci gazdaság 2025-ben várhatóan 1,3 százalékkal, 2026-ban pedig 1,5 százalékkal növekszik, miközben az infláció 2025-ben 0,6 százalék, 2026-ban pedig 0,8 százalék körül alakulhat. A Bank of England Monetáris Politikai Bizottsága (MPC) 2025. március 19-én tartott ülésén 8:1 arányban úgy döntött, hogy változatlanul 4,5 százalékon tartja az alapkamatot. Egyetlen tag szavazott a 0,25 százalékpontos csökkentés mellett. ​

A döntés hátterében a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása és az Egyesült Államok által bevezetett vámintézkedések állnak, amelyek növelik a gazdasági bizonytalanságot. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója kiemelte, hogy jelenleg jelentős gazdasági bizonytalanság tapasztalható. ​
A brit gazdaság növekedése az elmúlt időszakban lassult; a 2024 negyedik negyedévében mért 0,1 százalékos növekedés elmaradt a várakozásoktól, és 2025 első negyedévére is hasonló ütem prognosztizálható. Az infláció januárban 3,0 százalék volt, ami meghaladja a jegybank 2 százalékos célját, és várhatóan 3,75 százalékra emelkedik 2025 harmadik negyedévére. ​A piaci várakozások alapján a következő kamatcsökkentés legkorábban 2025 augusztusában valószínűsíthető.

Ma 15 órakor Varga Mihály jegybankelnök tart sajtótájékoztatót.