Jön már a válság? – erről mindig a fuvarozókat kell megkérdezni

Hírek2019. szept 26.T.G.

Az elmúlt években mindenki ingatlant vásárolt, elképesztő volt a boom. Közeleg a válság, változni fog a helyzet? – erről beszélgettek banki és vállalati szakemberek.

Az elmúlt három év az „elmebeteg fejlődés” jegyében telt

– kezdte az ipari ingatlanok piacának jelenlegi helyzetéről szóló értékelését Krisán László, a Széchenyi-kártyát üzemeltető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a HG Media és a Haszon Magazin Ipari ingatlanok és beruházások című konferenciáján.

Mindenki azt gondolja, hogy ingatanba kell fektetni a pénzt, azonban a hihetetlen mértékű ingatlanpiaci felfutásnak, az áremelkedésnek a fundamentumait nem látni. A folyamat egy része erősen pszichológiai jellegű, miután a vállalkozások a banki betétek után nem kapnak pénzt, így óhatatlanul egy nagyobb hozammal kecsegetető befektetés felé fordultak

– tette hozzá az MKIK alelnöki, illetve a VOSZ társelnöki tisztét is betöltő szakember. Mindamellett azt is kiemelte, hogy az idei év második fele a megrendelés-állományok tekintetében már némiképp csökkenést mutat. „Ebből azt látom, hogy megfelelő óvatossággal kell kezelni a helyzetet, kérdés, a bankok esetében ez mikor következik be” – dobta fel a labdát a kerekasztal bankszektort képviselő tagjai számára.

Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. vállalati üzletágának igazgatója erre válaszul elismerte, hogy valóban erőteljes felfutás tapasztalható az ipari ingatlanok, az irodák piacán.

Mind a bérbeadási céllal épült ipari ingatlanok, mind a kkv-k, nagyvállalatok által építetett ipari ingatlanok tekintetében beruházási boom tapasztalható. Mindamellett úgy látom, hogy a bankok kellőképpen óvatosak ebben a helyzetben

– tette hozzá. Példaként emelte ki, hogy már nincs svájci frank alapú finanszírozás, mint volt a 2008-ban kitört válság előtt. Továbbá a bankok most jobban megvizsgálják a vállalkozások jövőbeni cash flow-ját, a beruházások megtérülését.

Azt látjuk, hogy a finanszírozói feltételek valamelyest felpuhultak 2015-2016-hoz képest, de azért még messze nem tartunk ott, mint 2008-ban.

Elmondta, hogy a Takarékbanknál is az elmúlt egy évben elég nagy felfutása volt az ipariingatlan-hitelek terén, de igen prudens módon bírálják el a hitelkérelmeket.

Garamvölgyi Balázs, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. üzletirányítási divíziójának ügyvezető igazgatója is azt emelte ki, hogy a válság előtti helyzethez képest ma már edukáltabbak a hitelért folyamodó vállalkozások, illetve nincsenek már 0 százalékos önerő mellett felvehető konstrukciók.

A válság hatására bölcsebb lett mind a banki, mind a vállalkozói oldal. Ma már nem rohannak el a cégek a bankoktól, ha 20-30 százalékos önerőt kérnek tőlük

– tette hozzá. 

Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese a túlfűtöttnek tekinthető piaccal kapcsolatban azért arra is felhívta a figyelmet, hogy az ipari és logisztikai célú ingatlanok piacán az MNB friss kutatása szerint a kiadatlansági ráta historikus mélyponton 2,4 százalékon áll. Az irodáknál is igen alacsony, 7 százalékos ez az érték.

Morvai Zsolt úgy látja, inkább az a lényegesebb kérdés, mikor lesz vége az ingatlanpiaci boomnak.

Elég régóta hallani azokat a hangokat, miszerint növekedési megtorpanás várható a jövőben

– mondta. Ezzel kapcsolatban Krisán László azt emelte ki, hogy ugyan jelenleg a hazai makrogazdasági mutatók tökéletesnek tekinthetők, azonban kérdés, hogy a gazdaság kezelni tudja-e majd, ha a világban valamilyen komolyabb probléma alakul ki. „Harminc-negyven százalékos ingatlanpiaci leértékelődés esetén a vállalati hitelek sorra be fognak dőlni”.

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint az is komoly kihívást jelent majd a gazdaság számára, hogy jövőre már nagyon kevés EU-pénz érkezik az országba, „évi mintegy 2 ezer milliárd forint fog hiányozni”.

Az EU-s pénzek eltűnnek, hitel ugyan lesz, de várhatóan a cégek óvatosabbá válnak a hitelfelvétel terén

– jegyezte meg. 

Szabó István Attila szerint most divatossá vált válságról beszélni, hiszen már hosszabb ideje tart a fellendülés. „Ez olyan helyzet, mint amikor a rulett asztalnál már ötször kijött a piros, akkor mindenki szakértő lesz, és azt mondja, hogy most már a fekete fog jönni. Annyival rosszabb a helyzet a gazdasági előrejelzéseknél a ruletthez képest, hogy ha azt mondjuk, most már jön a fekete, attól még nem következik be. Ha viszont a gazdaság szereplői mondogatják, hogy jön a válság, akkor az akár önbeteljesítő jóslatként is hathat. Valójában azonban senki nem tudja, mikor következik be a válság” – tette hozzá.

Szerinte azonban, ha a jövőbe akarunk látni, akkor a nemzetközi piacot kiszolgáló fuvarozók véleményét lehet érdemes kikérni. Ők ugyanis a megrendeléseik alakulásából fél évre előrelátnak.

Jobb a kristálygömbjük, mint a közgazdászoknak. Ha ők panaszkodnak, akkor tényleg történhet valami. De most még nem igazán panaszkodnak, igaz, ez hetek alatt változhat

– tette hozzá. 

Morvai Zsolt az esetleges válság bekövetkeztével azt emelte ki, hogy a makrogazdasági adatokkal szemben mikroszinten nem túl rózsás a helyzet. „A tipikus magyar kkv jelenleg tőkehiányos, likviditási problémákkal küzd. Van három vevője, amiből, ha egy vagy kettő kiesik, akkor az összeomlás szélére kerül. Ez komoly kihívást jelent finanszírozói oldalról” – jegyezte meg. Viszont úgy véli, jelenleg a bankok jobban fel vannak készülve egy válságra, mint 2008-ban. Garamvölgyi Balázs ehhez hozzátette: ha esetleg beütne a válság, „ez a második pofon nem fog annyira fájni”, mint 2008-ban, mivel a vállalkozói és a banki oldal is bölcsebb lett az előző válság hatására.

Essősy Zsombor, aki egyben a Magyarok a Piacon Klub elnöke – amely saját meghatározása szerint az exportképes, importhelyettesítő termékeket előállító, magyar tulajdonú cégeket, a vállalkozói középréteget tömöríti –, ezzel kapcsolatban elmondta: szervezetükben a cégvezetők jellemzően nem válságról, inkább átrendeződésről beszélnek.

Azt várják, hogy a következő 2-3 évben ne kelljen hétvégén berendelni műszakba a kollégákat

– mondta.