Kérdéses, felkészült-e a Balkán az uniós tagságra, de a magyar elnökség alatt volt előrelépés

Elmondta, hogy a Nyugat-Balkán nem csupán egy régió, amely Európa ajtaján kopogtat, hanem már most is egy szorosan integrált gazdasági erőközpont és kulcsfontosságú biztonsági partner, amelyet szövetséges országok vesznek körül. A régió maga a gyakorlati példája az új világrend lényegének: a konnektivitásnak - írja a Magyar Külügyi Intézet.

 A Magyar EU Elnökség kulcsszerepet játszott a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásának előmozdításában – hangzott el az eseményen. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Daniel Mitov, a bolgár külügyminiszter, Megi Fino külügyminiszter és Filip Ivanovic Montenegró külügyminisztere az eddig legfontosabb eredményekről és a jövőbeli lépésekről beszéltek. 

Bóka János kiemelte, hogy Magyarország sikeresen tűzte újra napirendre a Nyugat-Balkán bővítését, különösen a Schengen-ügyet, miután új lendületet kaptak a csatlakozási tárgyalások. Az eredményes politikai konszenzus elérésében Magyarország kulcsszerepet játszott, különösen Bulgária és Románia Schengeni csatlakozása kapcsán. 

Daniel Mitov hangsúlyozta, hogy Bulgária 2011 óta készen állna a Schengeni csatlakozásra, és elismerte Magyarország segítségét a politikai döntés meghozatalában. A Nyugat-Balkán stabilitása elengedhetetlen Bulgária számára, és a régió EU-integrációjának támogatása folytatásaként tekintenek Magyarországra. 

Megi Fino elmondta, hogy Albánia fontos uniós fejezeteket nyitott, különösen a biztonság és a védelem terén, valamint élénkült a gazdaság is. Filip Ivanovic szerint Montenegró három tárgyalási szakaszt zárt le, és céljuk, hogy 2026-ra minden fejezetet lezárjanak. Magyarország teljes mértékben támogatja Montenegró EU-csatlakozását. 

Bóka János és Daniel Mitov is egyetértettek abban, hogy a fokozatos integráció segíthet gyorsítani a Nyugat-Balkán EU-csatlakozását. Bóka szerint ez egy szükséges alternatíva, de a végső cél a teljes uniós tagság lehet. Ivanovic hozzátette, hogy a fokozatos integráció nem helyettesíti a teljes tagságot, hanem segíti a felkészülést. Daniel Mitov a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozta, különösen a határellenőrzés és a gazdasági integráció terén. A hatékony biztonsági együttműködés kulcsfontosságú a migráció és a bűnözés elleni küzdelemben- tette hozzá. 

Megi Fino hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán integrációjának további előrehaladása érdekében folytatni kell a politikai elkötelezettséget, a pénzügyi támogatást és a teljesítményalapú folyamatot. Filip Ivanovic figyelmeztetett, hogy

az EU-nak nem szabad elfordulnia a régiótól, különben veszélybe kerülhet az eddigi előrehaladás. 

A magyar elnökség kulcsszerepet játszott a Nyugat-Balkán EU-bővítési folyamatának felgyorsításában. A jövőben a politikai egység és az elkötelezettség elengedhetetlen a stabil, egységes Európa megteremtéséhez - írja az MKI.

A Budapest Balkans Forumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tanja Miščević, az európai integrációért felelős szerb miniszterrel közös beszélgetésén hangsúlyozta: lehetetlen, hogy Ukrajna előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai, mivel ez teljes mértékben ellentmondana az integrációs folyamat érdemalapú elvének. A külügyminiszter a Budapest Balkans Forum panelbeszélgetésén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU az utóbbi években nem fókuszált eléggé a nyugat-balkáni bővítésre, miközben a közösség jelenleg gazdasági és biztonsági szempontból is rossz állapotban van. Szijjártó kiemelte, hogy szükség van a közösség frissítésére és az új energiára, amely a Nyugat-Balkánról származhat. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy a térség országai átlagosan már 14,5 éve várnak a csatlakozásra. A miniszter beszélt arról is, hogy egyes tagállamok képmutató módon beszélnek a bővítésről, mivel zárt körben ellentétes véleményt hangoztatnak. Kifejtette, hogy a bővítést támogató tagállamok kisebbségbe kerülnek, amikor valódi döntésekről van szó zárt ajtók mögött.

A miniszter továbbá kiemelte, hogy az EU megerősödne, ha a Nyugat-Balkán országai csatlakoznának, és rámutatott, hogy jelenleg különösen nagy szükség lenne erre, mivel az Egyesült Államok és Kína a globális gazdasági rangsorban elhúztak. Szijjártó szerint az Európai Bizottság nem reagált időben az amerikai politikai helyzetre a Biden kormányzat alatt, ami miatt nem hoztak meg megfelelő intézkedéseket a hazai vállalatokat előnyben részesítő amerikai politikával szemben. Tanja Miščević, az európai integrációért felelős szerb miniszter elmondta, hogy az EU elismerte, hogy Szerbia már elért egy olyan szintet, amely már az EU csatlakozás közelében van, lehetőséget adtak számukra, hogy csatlakozzanak például az EU energiapolitikájához. 

A miniszter hozzátette: Szerbiában a bővítéssel kapcsolatban ellentmondásos elvárásnak tartja országának felszólítását, hogy igazodjon a közös kül- és biztonságpolitikához (CFSP)– Szerbia az egyetlen Nyugat-Balkáni ország, amely működő megállapodással rendelkezik az Európai Védelmi Ügynökséggel – „Ha ez nem Európa biztonsági értékeinek megosztása, akkor nem tudjuk, mi az.” – fűzte hozzá Tanja Miščević. 

A szerb miniszter beszédjében kiemelte: a közös regionális piac egy lépcsőfok az EU piacára vezető úton. Szerbiának saját zöld programja van, amely párhuzamos az Európai zöld megállapodással. Valamint Szerbia elindította az Open Balkan kezdeményezést más nyugat-balkáni országokkal együtt, amely akkoriban a regionális integráció fáklyája volt-zárta a beszédét Tanja Miščević.  

Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke beszédében hangsúlyozta: „Akárhogy is, a világot a versengés határozza meg – pontosabban egy újfajta realizmus és a progresszív strukturalizmus közötti küzdelem. Fontos leszögezni, hogy a Nyugat-Balkán helyzetét is ez a dinamika alakítja majd az elkövetkező években.”