Kijutott a recesszióból Magyarország: kedvező adatok érkeztek

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 a negyedik negyedévben a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,5%-kal bővült, véget ért a technikai recesszió. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6%-kal meghaladta az előző évit.

Részletes adatokat később közöl a KSH, egyelőre annyit tettek közzé, hogy a bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított növekedéséhez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá.

A növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének csökkenése fékezte, a mezőgazdaság az aszály miatt mutathatott kedvezőtlenebb adatokat.A negyedik negyedévben a fogyasztás is emelkedhetett, a negyedéves összehasonlításban a 0,5 százalékos növekedéshez ez is jelentősen hozzájárulhatott.

Idén a nagyobb állami és autóipari beruházások, illetve a fogyasztás fellendülése hozhat bővülést, míg az iparban továbbra is a gyenge külső kereslet jelent kockázatot. 

A GDP a negyedik negyedévben a piaci várakozásoknál jobban alakult, a saját várakozásaimnak nagyjából megfelelt: éves alapon a nyers adatok szerint 0,4, a kiigazított adatok szerint 0,2 százalék volt a bővülés, miközben negyedéves alapon 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. A magyar gazdaság tehát kikerült a technikai recesszióból és a mai adat talán az idei év vonatkozásában is bíztatónak nevezhető - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A negyedik negyedévben – ahogy az év egészében is – éves alapon a bővüléshez a fogyasztás járulhatott leginkább hozzá, míg a beruházások és az export továbbra is visszahúzó erőt jelentenek. A fogyasztás növekedésében a reálbérek érdemi, 9 százalék körüli emelkedése játszott szerepet. Érdekesség, hogy ez nem teljes egészében a hazai kiskereskedelemben csapódott le, nagyobb mértékben nőtt a szolgáltatások vásárlása, a magas árak miatt a bevásárlóturizmus és a külföldi webshopok forgalma.

A beruházások visszaesését a hazánknak járó uniós források egy részének visszatartása, a bizonytalan gazdasági környezet (alacsony kereslet), illetve az állami és önkormányzati forráshiány okozta.Az export visszaeséséhez az alacsony külső kereslet járult hozzá – különösen is szenved a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Az ipar teljesítménye az idei év kapcsán is erőteljes kockázatot jelent.

Jól teljesíthettek ugyanakkor a szolgáltatások – ez látszik például a turizmus számainak alakulásán is, ez pedig fontos exportbevétel az országnak. Az év egészét tekintve ezzel a növekedés a nyers adatok szerint 0,5, a kiigazított adatok szerint 0,6 százalékot ért el. Ez az előzetes, 4 százalék körüli várakozásoknál rosszabb, de legalább már nem recesszió, mint az előző évben.Negyedéves alapon az adat a várakozásaimnak megfelelő volt, a havi adatok (ipar, építőipar, kiskereskedelem) is a technikai recesszióból való kikerülést jelezték előre – persze ez csak az első két hónap adata volt, a decemberi adatok még nem jelentek meg.

A mai adat alapján az idei évre vonatkozó 2,5-2,6 százalékos növekedési várakozásomat egyelőre nem kell átírni, ám ezt természetesen továbbra is rengeteg kockázat övezi, melyek közül talán a legfontosabb a béremelések mértéke és ennek nyomán a fogasztás növekedése, illetve a külső kereslet alakulása (gondolva itt például a német gazdaságra), ami pedig az exportra hat.

Ugyanakkor az idei évben a növekedés a tavalyinál szélesebb bázison nyugodhat, mind a fogyasztás, mind a beruházások, mind az export hozzájárulhat. A fogyasztás bővülését a reálbérek várható emelkedése indukálja, a beruházások kapcsán bíztató az építőipar rendelésállományának alakulása, illetve az exportnál az új gyártókapacitások elindulása segíthet. Ugyanakkor ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen egy 4 százalék körüli növekedési pályára még sok a tennivaló: el kell hozni a nekünk járó uniós forrásokat, el kell mozdulni a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé és emelni kell a bérek vásárlóerejét is.

Fontos lenne az is, hogy a hazai árak régiós összehasonlításban versenyképesebbé váljanak és így a bevásárlóturizmus mérséklődjön.

Persze a növekedéshez kell a kedvező külső környezet is: ezt segíthetné az orosz-ukrán háború lezárása és a geopolitikai feszültségek enyhülése (ez utóbbinak azért nem sok jelét látjuk), illetve az európai versenyképesség erősödése - írja Regős Gábor.

(grafikonok: MNB)