Kormányinfó: Megvan a jövő évi minimálbér összege

A kormányfő közölte, hogy egy hároméves bérfejlesztési programban 2024. január 1-jétől - vagyis a februári fizetésekben látható módon - 32,2 százalékos béremelést akar a kormány végrehajtani. "Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb" emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől - tette hozzá.

A béremelési program végén a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint lesz - mondta.

Megjegyezte: az említett bérek átlagok, a teljesítmény és a földrajzi elhelyezkedés alapján lesznek majd különbségek.

A kormányfő arra is kitért: bíznak abban, hogy a csok plusz sok tízezer családnak jelent előrelépési lehetőséget.

Emlékeztetett: elfogadták a munkaadók és a munkavállalók által kötött megállapodást, ami a minimálbérek 10, illetve 15 százalékos emelésére vonatkozik.

Közölte: a kormány a nyugdíjak értékét garantálja, sőt, miután az infláció mértékét magasabbra becsülték, mint amekkora valójában lesz, a nyugdíjak értéke némileg emelkedhet.

Januártól várhatóan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte: a pedagógusbéremeléshez "egy jogi aktus még hiányzik", Magyarországnak kapnia kell Brüsszelből egy levelet, amely biztosítja a kormányt, hogy a béremelés bizonyos százalékát Brüsszel ki fogja fizetni. Ez a levél bármelyik pillanatban megérkezhet, és a kormánynak kész terve van, hogy mit fog tenni, ha ez megtörténik - mondta.

Közölte: egy hároméves bérfejlesztési programban 2024. január 1-jétől - vagyis a februári fizetésekben látható módon - 32,2 százalékos béremelést akar a kormány végrehajtani.

"Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb" emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől - tette hozzá.

A béremelési program végén a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint lesz

- mondta.

Megjegyezte: az említett bérek átlagok, a teljesítmény és a földrajzi elhelyezkedés alapján lesznek majd különbségek.

Egy kérdésre a miniszterelnök azt hangsúlyozta: nyilvánvalóan jobb állapotban van a gazdaság, mint 2010-ben volt, ostobaság volna erről vitatkozni; a legfontosabb adatnak azt nevezte, hogy egymillióval több, 4,7 millió ember dolgozik ma Magyarországon, mint 13 éve.

A háromgyermekes édesanyáknak korábban kilátásba helyezett szja-mentességről azt mondta: "elszánt harcot" folytat az ügyben a pénzügyi valósággal és az azt képviselő pénzügyminiszterrel szemben.

A kormánynak a pénzügyminiszter kérésére sorrendet kellett felállítania a családvédelmi intézkedések között, és a csok pluszt vették előre, ugyanakkor a kormányfő feltett szándéka az szja-mentesség kiterjesztése.

Az üzemanyag jövedéki adójának emeléséről azt mondta: "azért kell, mert az unió rákényszerít bennünket, ha nem kényszerítene, nem emelnénk".A gázárral kapcsolatos kérdésre úgy nyilatkozott, folyamatosan figyeli a kormány, hogy mi történik a gázpiacon, eközben pedig "ma senki nem járhat rosszul", hiszen aki úgy gondolja, kiléphet a rezsivédelem rendszeréből, hogy piaci árat fizessen. A piac és az ár gyors változásával indokolta, hogy külön minisztériumot kellett felállítani.

Orbán Viktor a magas infláció okairól szóló kérdésre hangsúlyozta: Magyarország nagyon kitett a külföldi energiaár-változásoknak, ez ellen saját energiaforrás fejlesztésével lehet védekezni.

Az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy óriási naperőmű-kapacitást építettek ki. Szerinte Magyarország "öles léptekkel" halad abba az irányba, hogy önellátó legyen energiából: ha Paks 2-t is be tudják fejezni, akkor 2030-32 környékén a villamosenergia-szükséglet 60 százaléka atomenergiából, 30-35 százaléka napenergiából, a maradék fosszilis energiából termelődik meg.

A források nagy részét ma felemésztik ezek a fejlesztések, a napelemparkok mögé ugyanis gáztüzelésű erőműveket is kell építeni - figyelmeztetett.

Kiemelte: három hatalmas beruházást hirdettek meg, most zajlanak a nemzetközi közbeszerzési eljárások, tehát Magyarország hatalmas energiafejlesztési programban van.

A ferihegyi repülőtér megvásárlásáról a miniszterelnök úgy nyilatkozott, a folyamat "végén vagyunk már", "bármelyik nap történhet bejelentés", a vásárlás "egy befejezett ügy, csak technikai részletkérdéseket kell lezárni".

Hangsúlyozta: óriási verseny zajlik a turizmusért, a konferenciaturizmusért, a nemzetközi szervezetekért, mindenki részesedni akar ebből, és itt kulcskérdés a légi közlekedés, ahol "nagy hátrányt szenvedett el" Magyarország az utóbbi időszakban, mert "be se nevezett ebbe a versenybe".

Hozzátette: állami szerepvállalás nélkül e téren nem lehet a csúcsra jutni, ám a kormány nem akarja állítani, hogy tud repülőteret működtetni, ezért kell egy erre alkalmas tulajdonos partner, amit meg is találtak egy francia cég személyében, "és ha még be tud hozni más befektetőket, annak örülünk".

A vendégmunkások ügyében a tények egyelőre a félelmeket nem igazolják

- jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve: az, hogy "ellakják tőlünk az országot", mint ahogy Nyugat-Európában ez élő veszély, Magyarországon nem fenyeget.

Úgy folytatta: Magyarország még mindig rendelkezik jelentős munkaerő-tartalékkal, és arra számítanak, hogy a szegedi, Békés vármegyei beruházásoknál ezeket tudják is mozgósítani, ezért nincs szükség nagyarányú vendégmunkás-beáramlásra.

Azt is hangsúlyozta, hogy nem a kormány, hanem magáncégek hozhatnak vendégmunkásokat, de erre szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket ha kell, még tovább szigoríthatnak.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher