Már 14 ezer milliárd forint jutott a hazai gazdasági helyreállításra: milyen célra ment el a legtöbb forrás?

A jegybank által alkalmazott monetáris és a kormány fiskális eszközeit is jól igazították egymáshoz, aminek szintén része volt a sikerben. Ami azonban nem jöhetett volna létre, ha az Európai Bizottság nem enyhített volna az állami támogatás tilalmával kapcsolatos szabályokon – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós, valamint Államháztartási Szakosztálya által szervezett szakmai rendezvényén. 

Banai  Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar gazdaságot sokkal jobb állapotban érte a koronavírus-válság, mint a 2008-as pénzügyi válság. 

Közel 14 ezer milliárd forint

Felhívta a figyelmet, hogy az állami beavatkozás csak akkor lehet sikeres, ha a makro és mikro szintű intézkedések egymással összhangban vannak, ami hazánk esetében megvalósult. A válság kezelésében kiemelt szerepet töltött be a magyar GDP 30 százalékát, 13 970 milliárd forintot kitevő gazdaságmentő csomag, amely a jegybank és a kormány összehangolt beavatkozásának köszönhető. Azért sikerült ilyen jelentős nagyságú csomagot összeállítani, mert 2011 után dinamikus volt a gazdaság növekedése, folyamatosan csökkent az adósságráta, miközben a folyó fizetési mérleg is többletet mutatott, azaz volt mire alapozni. 

Mindennek eredményeként  a magyar gazdaság teljesítménye ma már meghaladja a válság előtti szintet, amelyre az uniós országoknak csak durván harmada volt képes mostanáig.

Ugyanakkor a 2019-es növekedési pályát még nem érte el a gazdaság, így van még lehetőség a fiskális ösztönzők bevetésére, azaz csak fokozatosan vonulhat ki az állam ebből a folyamatból, amely 2024-ig tarthat. 

Fontos feladat ugyan az államadósság csökkentése, de ennek során figyelembe kell venni, hogy a válság elhárításával kapcsolatos intézkedések átmenetileg növelték a költségvetés hiányát.

Ennek mértéke azonban a növekedés tartós beindításával csökkenthető. Ezért most ugyanaz a feladat, mint a megelőző tíz évben, vagyis oly módon tartani fenn a növekedést, hogy közben az egyensúlyi mutatók is javuljanak.

Öt fő kockázat

Kiemelten fontos, hogy a költségvetés hiányának csökkentése fokozatos legyen, mert több negatív kockázattal is számolni kell.

1. Egyrészt nem tudni, hogy hány hulláma jön még a járványnak,
2. másrészt az sem világos, hogy mikor állnak helyre az ellátási láncok.
3. Azzal is számolni kell, hogy a növekvő infláció letörése érdekében a jegybankok emelik a kamatokat, ami viszont visszaveti a növekedést.
4. Annak is nagy a veszélye, hogy a növekedésnek indult energiaárak szintén visszafogják a növekedést, esetleg plusz költségvetési teherrel járnak.
5. Végül azzal is számolni kell, hogy világszerte megindult monetáris és fiskális szigorítás hatására a külföldi partnerek növekedési üteme is csökkenni fog, ami visszahathat a magyar növekedésre. 

Monetáris ösztönzők

Kuti Zsolt, az MNB monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóságának igazgatója elmondta, a válság kezdetén a jegybank összetett problémákkal szembesült. Egyrészt stabilizálni kellett a pénzpiacokat, kezelni kellett a lezárásokból fakadó gondokat, és fenn kellett tartani a hitelezést.

Ennek során új fedezett hosszú hiteleszközöket vezettek be, felfüggesztették az alultartalékolás miatti szankciókat, illetve forintlikviditást nyújtó devizaswap tenderekre került sor.

Emellett aktivizálták az egyhetes betétet, miközben a kamatfolyosót szimmetrikussá tették.

A hitelezés segítésének érdekében pedig bevezették a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrát, enyhítették e hitelfajta odaítélésénekfeltételeit. Emellett állampapír és jelzáloglevél vásárlásba kezdtek. 

Kiemelt jelentősége volt a 2020 áprilisában indított NHP Hajrának, amelynek keretében kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamatra biztosítottak refinanszírozást, amelyet a bankok legfeljebb 2,5 százalékos kamattal adhatták tovább a kkv-knak. A háromezer milliárdos keretből beruházási célra 20, forgóeszközvásárlásra 3 éves futamidővel juthattak finanszírozáshoz a kis- és közepes vállalkozások. 

Az állampapírvásárlási program fontos eleme volt, hogy a Monetáris Tanács nem határozott meg keretösszeget, mert így lehetett biztosítani, hogy annyi forrás kerülhessen a gazdaságban, amennyire éppen szükség van.

A háromezer milliárd forintos NHP Hajrá mellett az állampapírvásárlás volt a jegybank likviditási programjának másik jelentős lába, 3311 milliárd forintos összegével. Összességében a Magyar Nemzeti Bank 10 500 milliárd forintnyi likviditást biztosított a magyar gazdaság számára 2021 novemberéig. 

Állami támogatások

Hargita Eszter, a Miniszterelnökség osztályvezetője előadásában felhívta a figyelmet, uniós tagállamként főszabályként tilos az állami támogatás. Ez alól a tiltás alól azonban felmentést adhat az Európai Bizottság. A koronavírus-válság alatt ezeket a szabályokat ugyan nem függesztették fel, viszont lazítottak a szabályokon. Ennek köszönhetően a magyar válságkezelés során nem kellett alkalmazni az állami támogatásra vonatkozó szabályokat a nem gazdasági tevékenységek esetében, például az ingyenes koronavírus oltás nem minősült állami támogatásnak, ahogy a moratórium bevezetését és kurzarbeit, azaz munkahelymegőrző támogatások sem estek uniós tilalom alá.

Azért lehetett ezeket az enyhítéseket alkalmazni, mert koronavírus-járvány rendkívüli eseménynek minősült, ezért az általa okozott kár kompenzálására lehetőség nyílt. Ugyanígy a járvány elhárítására tett gazdaságkorlátozó intézkedések okozta károk szintén rendkívüli eseménynek minősülnek, a keletkezett kár kompenzálására ezért ugyancsak lehetőség nyílik azzal a feltétellel, hogy túlkompenzálás nem megengedett.

A támogatások felhasználására jellemző, hogy a legtöbb országban, így hazánkban is alapvetően három fajta eszköz iránt mutatkozott igény. 

A legnépszerűbb az egyösszegű, azaz minden feltétel nélkül odaadható támogatás volt, ezen kívül hazánkban jelentős volt még a kezességvállalás formájában nyújtott támogatás és a hitel is - foglalta össze.