Matolcsy György: 9 százalékkal lenne kisebb a GDP az MNB programjai nélkül

Az eredményes magyar válságkezelés hitel-alapú volt, amit döntő mértékben segítettek a Magyar Nemzeti Bank válságkezelésre bevezetett célzott programjai - fejtette ki Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent legújabb írásában.

Két éve támadott ránk a vírus, nyomában összetett válság lépett fel. Eredményesen küzdöttünk és végül legyőztük a krízist. A 2008/2009-es válság után 6,5 évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt 1,5 év. A válság második évében, 2021-ben elért 7 százalékos növekedéssel az EU hét legjobb gazdasága közé tartozunk. A válság eredményes kezelését legjobban az jelzi, hogy a rendszerváltás óta ma dolgoznak a legtöbben és ismét megközelítettük a teljes foglalkoztatást. Az eredményes válságkezelés hatására hazánk felzárkózása a járvány és válság során is folytatódott, sőt kis mértékben még gyorsult is: két év alatt közel 2 százalékkal kerültünk közelebb az EU-27-ek átlagos fejlettségéhez.

A jegybankelnök kiemelte: az MNB a 2013-as jegybanki fordulat óta fokozatosan és tudatosan készült fel a válságkezelésre. Az újtípusú aktív, sőt proaktív jegybank válságban született, hiszen 2009 és 2013 között valójában hitelezési válság is volt a magyar gazdaságban. Ezt az első, mikro-, kis- és középvállalatokat célzó NHP program oldotta fel.

A 2013 utáni MNB programok tudatosan szűkítették a jegybanki mérleget, így a mérlegben már volt „hely” a mostani 11 ezer milliárdos forrás-bővülésre. Az MNB korábbi célzott programjai, kiemelten az önfinanszírozási program, a lakossági devizahitelek kivezetése, az adósságfék szabályok bevezetése, a fogyasztóbarát termékek, az élénk hitelpiac és új pénzügyi piacok építése teremtették meg az alapot a jegybanki válságkezelésre.

A korábbi sikeres együttműködés a jegybank, a bankrendszer és a vállalatok között alakította ki azt a bizalmat és kapcsolatrendszert, ami a mai emelkedő kamatkörnyezetben is működik. A kormány és az MNB is jól működött együtt a válságkezelésben, ami különösen jó eredményt hozott a hitelmoratórium és a hitelbőséget eredményező hitelprogramok területén.

Így történhetett, hogy a régióban nálunk vállalta a legnagyobb pénzügyi forrásteremtő szerepet a jegybank a válságkezelés során azzal, hogy a GDP 23 százalékával megemelte mérlegfőösszegét. A GDP arányában a lengyel jegybank 22,7 százalékkal, a horvát 14,2 százalékkal, a cseh 3,6 százalékkal, a román jegybank pedig 1,5 százalékkal emelte meg mérlegfőösszegét.

Az MNB a vállalatok számára mintegy 4600 milliárd forint, az állam számára 4000 milliárd forint és a bankrendszer számára 3000 milliárd új forrást teremtett. Így lehetett hitel-alapú és eredményes a magyar válságkezelés.

Ezek révén 2020/2021-ben a jegybanki programok összesen 9 százalékkal növelték a magyar GDP-t. Ez azt jelenti, hogy az MNB programjai nélkül ma 9 százalékkal lenne kisebb a magyar GDP. A GDP többlet ráadásul mintegy 1500 milliárd forint többletet eredményezett az adóbevételeknél. Ehhez a bevételi többlethez érdemes mérni a következő évek jegybanki eredményének a romlását, mert a válságkezelésre nyújtott források költsége a jegybanknál, bevételi többlete pedig a költségvetésnél jelentkezik.

A jegybanki programok révén az állampapírpiac rendkívül biztos lábakon állt a válság alatt és a pénzügyi rendszer stabilitása egyetlen pillanatra sem került veszélybe. A célzott jegybanki hitelprogramok – kiemelten az NHP Hajrá – révén mintegy 40 ezer mikro-, kis- és középvállalat jutott forráshoz, ami döntő mértékben járult hozzá a munkahelyek megőrzéséhez és a vállalkozások megmaradásához - emelte ki Matolcsy György.