Megérkeztek az első reakciók Matolcsy György kritikáira

Witzmann Mihály (Fidesz) arra tért ki: a magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, újraindításához az unió élvonalába tartozó átoltottsági szint megfelelő alapot adott.

Azt mondta: a GDP éves alapon 0,7 százalékponttal haladta meg a válság előtti szintjét. Eközben a nemzetközi termelési láncok zavarai lassították a folyamatokat.

Rámutatott arra, hogy a költségvetési hiány és az államadósság 2021-től csökkenő pályára állt.

A jegybank 2021-ben monetáris fordulatot hajtott végre

- ismertette. Mérföldkőnek nevezte, hogy az Országgyűlés Európában elsőként adott a Magyar Nemzeti Banknak "zöld mandátumot", amelynek segítségével hatékonyan támogathatta a zöld átmenetet.

Mint mondta, legkésőbb az évtized végére olyan pénzügyi rendszer alakulhat ki, amely figyelembe veszi a zöld szempontokat. Szólt a lakáshitelek piacáról, ahol két kezdeményezése is volt a jegybanknak.

Kiemelte az MNB ismeretterjesztő tevékenységét és kapcsolódva a fogyasztóvédelmi célokhoz elmondta: Pénzügyi Navigátor néven komplex tájékoztató rendszert alakítottak ki a lakosság számára.

Úgy foglalta össze a nemzeti bank tevékenységét: a mandátumaiból adott feladatokon kívül színes portfóliót alakított ki, például a digitalizáció fejlesztése, a lakossági tájékoztatás és a zöld hitelprogram terén. Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét.

Azt mondta: bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat - szögezte le.

Szólt arról, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely Dávid Ferenc szerint egy évtizedes hátrányt okozott.
Rámutatott: Matolcsy tagja a költségvetési tanácsnak.

Ha így szaladtak el a költségvetések az elmúlt években, miért írta alá azokat, holott vétójoga volt?

- kérdezte.

Emlékeztetett: az elnök megismételte azt a dilemmáját, hogy az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra.

Milyen reménye lehet a magyaroknak, ha a két fél szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel? Kialakulhat-e egy szinkron a két intézmény között

- kérdezte. Kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták.

A kiskereskedelem forgalma volumenében 4,5 százalékkal csökkent egy év alatt - közölte.
Az ársapkákról azt mondta: ha a jegybank elnöke szerint hibás intézmény az, miért nem jelezte ezt előre a kormánynak?

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában.

Fontos, hogy év végére egyszámjegyűre "vágják vissza" az inflációt - jelezte.

Felidézte, hogy a Covid-járvány után Európa éllovasa lett Magyarország a gazdasági újranyitást tekintve. 2021-ben minden korábbi rekordot megdöntve 7,1 százalékos GDP-növekedés valósult meg. A Gyurcsány-kormány idején az államháztartási hiány volt 7 százalék feletti - jegyezte meg. Hozzátette: eközben az átlagos növekedés az unióban 5,3 százalékos volt.

A kiugróan magas gazdasági növekedés eléréséhez a jegybank intézkedései és programja is hozzájárultak

- mondta.

Kitért arra, hogy a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit.

A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia - értékelt.Emlékeztetett: a magyar kormány 2021 őszén a magyar emberek védelme érdekében bevezette az árstopok politikáját, először hat alapvető élelmiszerre, majd tovább két termékkel bővítette.

Nacsa Lőrinc szólt arról is, hogy a magyar autósokat egyedülálló módon 13 hónapon át védte a benzinárstop. 

A KDNP-s politikus rámutatott: a tavaly kitört háború új kihívásokat hozott, beléptünk a veszélyek korába. A brüsszeli energia szankciók háborús és szankciós inflációt generáltak és energiaválságot idéztek elő, az intézkedések 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből tavaly - mondta.

Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén "pusztítóan éles kritikát" fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte, megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang.

Most a "felségsértés" esete is megvalósult, nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában - mondta. A jegybank elnök tételesen szólt az általa hibásnak tartott döntésekről, a pénzügyi és kamatcsapdáról és arról, hogy nem nagy hozzáadott értékű cégeket csábítanak Magyarországra, az akkumulátorgyárak ugyanis nem ilyenek - fogalmazott. Részletezte a staflációt és figyelmeztetett Matolcsy György arra is, hogy Magyarország a pénzügyileg legsérülékenyebb 4-5 ország közé tartozik, ide kár volt visszakerülni - tette hozzá.

Vajda Zoltán azt mondta, hónapok teltek el a gazdasági bizottság ülése óta, de a kormány nem fogadta meg a kritikát.

Ugyanakkor a képviselő megjegyezte, a jegybank elnöke önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is.

Felmerül a kérdés, hogy látja a saját szerepét abban, hogy ma Európában messze a legmagasabb a magyar infláció.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az infláció egyelőre beragadta a rendkívül magas szinten - jegyezte meg a politikus.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: nem feloldható kommunikációs konfliktus, hanem elvi ellentét áll fenn a jegybank és a kormány között, így pedig az infláció kezelhetetlen, a forint árfolyama "nem rendezhető".

A politikus szerint mihamarabb közös hangot kell találniuk a feleknek annak érdekében, hogy kiszámíthatóvá váljon a hazai gazdasági környezet.

Itt ellendrukkerségnek nincs helye, itt az ellendrukkerség hazaárulás - jelentette ki a Jobbik vezérszónoka.

Amit Matolcsy György sikertörténetnek nevez, az szerintem ezer sebből vérzik

- mondta.

Hozzátette: 2014-ben az MNB a fékre, a kormány a gázra lépett; szerinte ennek a következménye napjaink "inflációs katasztrófája", amely már az ukrajnai háború kirobbanása előtt előrelátható volt.

A politikus hangsúlyozta, fenntartható pályára kellene állítani a gazdaságot, de itt szerinte erről szó sincsen. Felvetette, miközben a jegybankelnök károsnak nevezi az ársapkákat, a kereskedők ezerszer ennyi termék árával mindennemű következmény nélkül "teljesen szabadon babrálhatnak", más termékeken hozva vissza az ársapka okozta veszteségét.

A szónok kevesellte az "agyonkényeztetett multikkal" szemben a magyar mikro-, kis- középvállalkozásoknak gazdaságélénkítésre adott támogatások mértékét, holott ezek "a hátukon cipelik ezt a gazdaságot".Kifogásolta, hogy az expozéban nem esett szó a forint árfolyamáról, ami "a legbrutálisabb különadó" a családok számára; szerinte "tudatosan engedték el hosszú éveken keresztül a forintot, és ez a kormánynak nagyon jól jött", hiszen stratégiai szövetségesei, az expotáló multicégek ezzel jól jártak.

Felidézte pártja javaslatát, hogy akár alaptörvényi szinten is szabják feladatul a forint és árfolyamának védelmét.

Apáti István (Mi Hazánk) szerint "az elmúlt 13 év átlagához képest szokatlan őszinteséggel" beszélt a jegybankelnök. Úgy fogalmazott "majdnem teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett", de a felelősséget hárítva "a miniszterelnök egyik áldozataként akarja bemutatni saját magát".Kifogásolta, hogy a kormányoldal az ukrajnai konfliktus és az Oroszország elleni szankciók inflációs hatását emlegeti, aztán beismeri, hogy 2021 őszén vezették be az árstopokat,

tehát semmiféle összefüggés nincs az infláció kirobbanása, elszállása és a háború között.

Szerinte az okok sorában sokkal inkább a covid-válság helytelen kezelése is említendő.

Apáti István felvetette: ha - mint azt a kormányzat képviselői közölték - ötödáron szerződtünk az orosz gázra, akkor miért ilyen drága a "mesterségesen alulszámolt" átlagfogyasztás feletti lakossági felhasználás és miért nem hozzák nyilvánosságra a vonatkozó szerződéseket.

A Mi Hazánk vezérszónoka kifogásolta, hogy a beszámoló nem szólt arról, idén és jövőre mi várható például az energiaárak területén, azaz így milyen élelmiszer-, villany- és gázárakkal kell majd számolnunk.

Attól, hogy Ukrajna területén Oroszország és az Egyesült Államok háborút vív az új világrend kialakítása érdekében, attól még enni csak kellene, világítani csak kellene, meg fűteni is kellene, valahogy megfizethető áron - jelentette ki.

A gazdaságélénkítési támogatások elosztását bírálta, mondván, a 11 ezer milliárd forintnyi összeg jelentős hányada "NER-lovagokhoz" vándorolt, ezért ez az összeg nem tudta kifejteni az elvárt hatást.

Azt sürgette, hogy az élelmiszergazdaságra, ne a kínai pedig a kínai hitelekből teremtett akkumulátorgyárakra helyezze a fejlesztés hangsúlyát a kormány.