Mi lesz a NATO jövője? Erről is szólt az MKI konferenciája

A nyitó beszédet Dr. Gladden Pappin, az Intézet elnöke tartotta. Elmondta: „A NATO szövetségének fel kell készülnie a jövőre védelmi képességeinek és stratégiai autonómiájának megerősítésével, de egyúttal a béke és az konnektivitás előmozdításával, ahol csak lehetséges. Nem áll érdekünkben teljesen megszakítani a kapcsolatot a világ nagyhatalmaival.”

A nyitóbeszédek sorát Benedetta Berti, a NATO-főtitkár stratégiai tervezésért felelős csoportjának vezetője folytatta, aki online jelentkezett be. „Egy egyre inkább kölcsönösen egymásra utalt világban élünk, ahol az instabilitás a szomszédságunkban is felütheti a fejét. Ahogy egy egyre összetettebb háborúval nézünk szembe, meg kell őriznünk a biztonságot, miközben ezzel egyidőben kell foglalkoznunk a nem katonai jellegű fenyegetésekkel is, a dezinformációtól a kibertámadásokig.

A NATO azon dolgozik, hogy erős ellenállóképességet építsen ki minden téren.” – hangsúlyozta.

Kutnyánszky Zsolt védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkár kiemelte: „Elkötelezett NATO-szövetségesként Magyarország nyitott arra, hogy a Szövetségen belül vállalja a felelősségét egy stabil, biztonságos és ellenálló stratégiával, amely garantálja a következő évtizedek harckészségét.”

A konferencia első, Megőrizheti a NATO a békét? Vita a NATO szerepéről a következő évtizedben című panelbeszélgetésén Elizabeta Chupovska Ristova, Észak-Macedónia honvédelemért felelős államtitkára rámutatott: „Minden NATO-tagnak stabil finanszírozási struktúrával kell rendelkeznie a védelmi kiadások kezelésére. Együtt kell dolgoznunk ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a személyzet kapacitását, valamint együttműködjünk új partnerségek létrehozásában és a regionális kooperáció megerősítésében.”

Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár úgy vélte: „Ha nem fektetünk az új generációk katonai tudatosságának fejlesztésébe, akkor komoly problémákkal nézhetünk szembe békeidőben, mert nem lesz elegendő jelentkező a hadseregbe. Konfliktus idején pedig ez még súlyosabb gondot jelent, mivel a fiatalok nem lesznek kellően felkészülve hazájuk védelmére.”

Az Új határok a NATO-ban? A hatalomkivetítés kockázatai és előnyei című párbeszédben Balogh István nagykövet, a NATO állandó képviselője rámutatott: „Láthatjuk, hogy a nagyszabású hagyományos háborúk és a katonai agresszió még egyáltalán nem a múlté.

A katonai erő alkalmazása és relevanciája napjainkban ahelyett, hogy csökkenne, fokozatosan növekszik.”

Bertrand de La Chesnais nyugalmazott altábornagy, a francia hadsereg korábbi vezérkari főnök-helyettese hangsúlyozta: „Franciaország történelmi álláspontja az, hogy a NATO-nak pusztán védelmi befolyásnak kell maradnia, nem pedig a béke helyreállítását szolgáló szervezetté válnia."

Walter Feichtinger, az osztrák Center for Strategic Analysis elnöke kiemelte: „A NATO-nak globális perspektívával kell rendelkeznie, és napjaink stratégiai környezetében szüksége is van erre. A Szövetség azonban elsősorban azért jött létre, hogy garantálja az euroatlanti térség biztonságát.”

 A magyar honvédelem múltja, jelene és jövője beszélgetés keretében Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára így fogalmazott: „Nehéz megtalálni a megfelelő embereket hazánk védelmére, a különböző járművek, felszerelések és fegyverek működtetésére, de a legfélelmetesebb és legnehezebb kérdés, hogy hogyan gondoskodhatunk a sérült személyekről. Hogyan lehet őket visszaintegrálni a társadalomba életre szóló sérüléseikkel? Hogyan segítünk nekik munkát találni, és ami a legfontosabb, hogyan segítünk traumáik feldolgozásában?”

Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukács Intézetének vezető kutatója szerint „legalább 2028-ig Magyarországon minden, védelmi iparhoz kapcsolódó termelés kizárólag a Magyar Honvédség igényeit fogja kiszolgálni. Még sok teendőnk van, be kell kapcsolódnunk a termelési folyamatba, biztosítani kell a munkaerőt,

és együtt kell működnünk a teszt- és kutatóközpontokkal a további céljaink elérése érdekében.”

A Hogyan alakul Amerika szerepe a NATO-ban? című kerekasztalbeszélgetés során George Beebe, a Quincy Institute Grand Strategy programjának igazgatója elmondta: “Európában és a világban túl sok az instabilitás. Az ukrajnai konfliktus jelentős következményekkel járt az Egyesült Államok és Európa kapcsolatát tekintve. Vagy találunk egy megoldást, amely garantálja Ukrajna biztonságát, vagy ez hosszú ideig nyílt sebként tátong majd Európában.”

Drew Peterson, a National Strategic Research Institute stratégiai tanácsadója szerint „az ukrajnai válság bizonyos értelemben hosszú távú stratégiai katasztrófát jelentett az európai stabilitás és az Egyesült Államok politikája szempontjából. Mielőbbi megoldás lenne szükséges, bár ez minden érintett számára nagyon nehéz politikai kérdéseket támaszt.”

A NATO és gazdaságpolitika: Milyen iparág szükséges a katonai erőhöz? beszélgetésen David P. Goldman, az Asia Times szerkesztő-helyettese, a Claremont Institute washingtoni kutatója hangsúlyozta: „Nyugaton, különösen az Egyesült Államokban, olyan vizionárius vezetőkre van szükségünk, akik olyan technológiai áttöréseket követelnek a hadseregtől, mint amilyeneket a múltban elértünk, mikor megnyertük a hidegháborút az akkor esélytelennek tűnő körülmények ellenére. És olyan vállalati vezetőkre van szükségünk, akik képesek vállalni a kihívást és hatékonyan felhasználni a támogatásokat;

valamint olyan kockázati tőkebefektetőkre, akik kereskedelmi forgalomba hozzák a technológiákat.”

Michelle Watson, a Danube Institute vendégkutatója kiemelte: „A NATO nemcsak az új platformokat, technológiákat és innovációkat karolta fel teljesen mértékben, hanem sok startup céget is, melyek határokat feszegetve dolgoznak új folyamatok fejlesztésén a NATO számára, hogy biztosítani tudják azon szükséges katonai erőt és hibrid háborús képességeket, melyet a mai modern hadszíntér megkíván. Ukrajna tökéletes példa erre.”

Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője így vélekedett: „Azt hiszem, száz százalékban igaz, hogy ha a NATO komoly gazdasági stratégiát akar, akkor az alapoktól kell kezdenie, felfele haladva a komplexebb ügyekkel való megbirkózás felé.”

A konferencia záró, a Közép-Európa megerősítése: Kihívások és fenyegetések című paneljében Robert Bestro, a szlovák Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai igazgatója elmondta: „Jelenleg egyetlen NATO-tagország sincs háborúban. Támogatjuk Ukrajnát, ez igaz, de a NATO nem vesz részt a háborúban.”

Anthony Tata, az USA hadseregének nyugalmazott altábornagya kiemelte: „A NATO jelenleg felfedező fázisban van. Sok beszélgetés zajlik Észak-Afrikáról és a keleti irányba való terjeszkedésről, emellett sok lehetőség rejlik a kibertérben és a digitális területen, olyan technológiai fejlesztésekben, amelyekbe a NATO befektethet.”