Naponta 12 milliárd forintot termel a világ legígéretesebb olajmezője

Hírek2019. okt 28.Növekedés.hu

Norvégia amúgy sem volt szegény ország, de most még sokkal, de sokkal gazdagabb lesz. 2019 októberében – határidő előtt – elkezdett termelni a Johan Sverdrup tengeri olajmező, amelytől a norvég állam azt reméli, hogy 900 milliárd norvég korona állami bevételt hoz számára. Forintban ez 27 ezer milliárd forint. És ez csak egyetlen mező, igaz jó nagy.

A világnak vannak szerencsés helyei. A valaha kifejezetten szegény Norvégia biztosan ilyen. Amióta olajat és gázt találtak a területein, elsősorban az államhoz tartozó északi-tengeri habok alatt, a világ leggazdagabb államai közé került.

Ez így volt már eddig is, de ami 2010-ben történt, az még egy újabb nagy ugrást jelent az északi nép számára. Ekkor fedezték fel a Johan Sverdrup olajmezőt, a norvég Stavanger városka közelében (a partoktól 140-150 kilométerre nyugatra).

A felfedezők érezték a találat jelentőségét, talán ezért is kapta a mező Johan Sverdrup, a XIX. század neves norvég politikusának, miniszterelnökének, a norvég parlamentarizmus atyjának a nevét.

Az már az internet varázsa, hogy amennyiben ma beírjuk ezt a tulajdonnevet, csak úgy sorjáznak a találatok az olajmezőről, de szegény egykori kormányfő csak sokadikként kerül elő a találatok közül.

A mező

Mindez persze érthető, ha a mező gazdasági fontosságát nézzük. A Johan Sverdrup mező 2,7-2,8 milliárd hordónyi teljes olajvagyont tartalmazhat, a hamarosan felfuttatható maximális napi kitermelés előbb 440 ezer, majd végül 660 ezer hordó lehet.

Ha nagyon leegyszerűsítjük a matekot, képzeljünk el egy olyan „pénzgyárat”, ami az aktuális 60 dolláros hordónkénti árral kalkulálva naponta 11,9 milliárd forintot termel.

Természetesen, az olaj ára lehet majd kevesebb, vagy több, de a projekt költségvetése olyan, hogy összességében még akkor is nyereséges, ha a kitermelés teljes ideje alatt 20 dollár lenne az átlagos olajár, és miután beindul a termelés már csak mindössze 2 dollár változó költsége lesz egy hordó kiemelésének. 

Minden bérköltséget elbír

Egy ilyen tengeri platform működtetése nem olcsó. A világ legjobban fizetett fizikai munkásai azok, akik tengeri fúrótornyokon dolgoznak. Ennek a szakmának is van nemzetközi szakportálja, és az offshore-technology.com nemrég összeállította, hogy a különböző fúrótornyi feladatoknál mennyi most a piaci bérek reális intervalluma. 

Sok munkakör van egy tornyon, geofizikusok, szerelők, felügyelők, fúrási szakemberek, rengeteg mérnök, de ide kapcsolódnak a tankerhajók kapitányai, a transzportokat végző helikopterek vezetői, szakácsok, kisegítők, rengetegen dolgoznak egy-egy ilyen monstrumon, vagy annak a környezetében.

Nos, az összeállítás alapján 70 ezer dollárnál nincsen kisebb fizetés egy fúrótornyon, de bőven vannak 300 ezer dollár feletti bérek is. Ha ezeket forintosítjuk, akkor évi 21–90 milliót keresnek a szakik, ami havonta is 1,75 millió forinttól, 7,5 millió forintig jön ki.

Ám az olajjal kiömlő profit olyan nagy, hogy még ezek a brutális bérköltségek sem nagyon vehetők észre.

Miért ekkora a fizetés?

A nagyon magas bérekre a magyarázat egyébként részben a komoly fizikális és mentális terhelés, részben az óriási felelősség, hiszen, ha valaki hibázik, akkor gigantikus kárt tud okozni.

A nemzetközi szakemberek (egy tornyon minden angolul zajlik, sokszor 30-40 nációból érkezik a mintegy ezer fős személyzet) általában párban, vagy hármasával dolgoznak egy-egy feladaton, és bár nagyon szűk a hely, mindenkinek viszonylag kényelmes kabinja, fekvőhelye van. 

Az már technológiafüggő, hogy a platformon mennyire könnyű mozogni, mennyire vannak közösségi terek, illetve mennyire zajos a működés, de azt nem nehéz belátni, hogy a tengeri platformon dolgozni tényleg nagyon megterhelő.

Egy szaúdi, vagy katari olajmezőn, a sivatag közepén, 50-70 kilométerre a legközelebbi lakott településtől nagyjából ugyanannyi szórakozási, kikapcsolódási lehetőség van, mint egy platformon, de azért mégis más az, ha legalább stabil talaj van alattad, ha tudsz sétálni, vagy futni fix talapzaton száz métert is.

Sok pihenő

A munkáltatók és a munkavállalók ezért a platformokon alapvetően olyan munkarendet alakítottak ki, hogy a szakemberek nem csak a tornyokon a napi munkamegosztásban dolgoznak és pihennek felváltva, de az év egészét tekintve is.

Vagyis aki egy hónapig szolgálatot teljesít, az utána egy hónapig pihenhet, feltöltődhet.

A családosok ezt az időt természetesen a családjukkal töltik leginkább, míg az egyedülállók bejárják a világot, anyagi lehetőségei révén könnyen használhatják ki a köztes időket akár egzotikus utazásokra is.

Siker

Egy ekkora mező kitermeléséhez természetesen gigantikus cégeknek (Equinor, Total, BP, Lundin, Petoro és még sokan mások) kellett összefognia. A fővállalkozó az Equinor, amelynek főtulajdonosa maga a norvég állam, és a cég októberi bejelentése szerint az eddigi közös munka sok szempontból nagyon sikeres volt.

A kezdeti kitermelés ugyanis az előzetes tervekhez képest két hónappal korábban elindult és 40 milliárd norvég koronával (1200 milliárd forinttal) olcsóbban valósult meg.

A konzorcium számításai szerint a mező a teljes időtartama alatt 1400 milliárd koronát, vagyis 42 ezer milliárd forintot termel, amelynek nagyobbik része az államé lesz (ez az említett 27 ezer milliárd forint norvég állami bevétel), de így is minden érintett cég jól fog járni.

12 ezer munkás

Az építkezés csúcsidejében (2016 és 2018 között) 12 ezer ember dolgozott a projekten, összesen 70 millió értékes munkaórát számlázhattak a dolgozók. 

Turkáljunk még egy pillanatra a zsebükben! Ha a projektgazdák mindenkinek, minden egyes munkaóráért 50 dolláros (15 ezer forintos), azaz igen vonzó órabért fizettek, akkor összesen 3,5 milliárd dollár lett volna ez a költség. Forintban 1050 milliárd forint, de ugye említettük, hogy a mező naponta hoz 11,9 milliárd forintot, vagyis száz nap alatt megtérült volna az építés munkadíja. 

Egyébként a munkadíjak mellett rengeteg gép bérleti díja és iszonyatosan sok anyag is bekerült a tengerbe, de a beruházás valós költsége is csak összesen 2400 milliárd forint volt. 

Azért csak, mert ez a projekt valóban kitermelné az első csúcsévben az építését. Ehhez azonban két fontos zárójelet érdemes beszúrni. 

  • Egyrészt egy sikeres projekt valóban óriási profitot hoz önmagában, de minden cég életében egy-egy sikeres találatnak egy csomó egyéb kutatást, süket fúrást is finanszíroznia kell. 
  • Másrészt a magas adóterhek miatt valójában a befektetők szempontjából nem egy év, hanem csak négy év után fordul termőre a beruházás, de azért a matematika így sem rossz.