A következő 15 évben még egyensúlyban lesz a nyugdíjrendszer

Elemzések2019. okt 28.Fellegi Tamás

Egyre többször merül fel, hogy a népesség elöregedése folytán az állami nyugdíjrendszer fenntarthatatlan lesz a mai módon. Ez valóban reális probléma lehet, de csak nagyjából 15 év múlva.

Létező, de távolabbi probléma

A népesedési folyamatok alakulása miatt sokan aggódnak, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik, és nem lesz már a megélhetést akár minimális szinten biztosító nyugdíjuk. Nos, a probléma valóban adott, mivel idővel jelentősen meg fog nőni a 65 éven felüliek aránya a népességen belül. Hogy milyen megoldások születnek majd a helyzet kezelésére, az még a jövő kérdése, azonban egy dolog megnyugtató: rövidtávon, azaz nagyjából 15 éven belül Magyarországon még nem borul fel a mai rendszer.

Jelenlegi korhatár-emelés

Ennek több oka is van, de a legdöntőbb az, hogy hogy ezen az időtávon még nem lesznek nagy létszámúak a 65 évet elérő korosztályok. Az 50-es évek nagy születésszámú csoportja, az úgynevezett Ratkó-gyerekek most érik el a nyugdíjas kort, de épp miattuk emelik meg fokozatosan 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatárt, így most, amíg az emelés tart, eleve kevesen mennek nyugdíjba.

Míg idén az 1955-ben születettek érik el a korhatárt, ami így 64 év, az 1956-ban születetteknek már 64,5 év a korhatár, ezért ők 2020 második, és 2021 első félévében mennek nyugdíjba, az 1957-ben születettek számára viszont már 65 év lesz a korhatár, amit csak 2022-ben érnek el. Ők a KSH adatai szerint összesen 126 ezren vannak, közülük a hölgyek egy része már nyilván már a Nők 40 program keretén belül nyugdíjas lett.

Kis létszámú korosztályok

Az azt követő években egyre kisebb létszámú korosztályok érik el a nyugdíjkorhatárt: 2023-ban 123 ezren, az azt követő években 120 ezren, majd a mélypont 2027-ben lesz, mivel az 1962-ben született korosztály jelenleg 110 ezer tagot számlál. Ezt követően fordul a tendencia, és ismét növekednek a számok, de a 120 ezer főt csak a 2031-ben lépik át újra a 65. évüket betöltők. Utána viszont jelentős növekedés jön: 2033-tól már 140 ezer fölöttiek a korosztályok.

Ratkó-unokák

Ez az első 1-2 évben még nem okoz gondot, utána már egyre inkább érezhető lesz a hatás, kritikus helyzet viszont csak 2039-ben áll elő, amikor a Ratkó-unokák évi 170 ezres létszámmal elérik a 65 évet (nem kizárható, hogy akkor kerül majd sor egy következő korhatáremelésre, mondjuk 67 évig, a mostanihoz hasonló módon).

Egyéb tényezők

A nyugdíjasok és az aktívak arányát természetesen nem csak az határozza meg, hogy hányan töltik be a korhatárt, hanem az is, hogy mennyien lépnek be évről évre a munkaerőpiacra az új korosztályok, és az is lényeges, hogy a Nők 40 program során hányan, és mennyivel a korhatár előtt válnak jogosulttá a nyugdíjra.

Munkába lépő korosztályok

Ami a munkaképes korba lépők számát illeti, esetükben nagyjából most zajlik le, illetve jórészt már le is zajlott egy kisebb visszaesés, miután az 1995-ös születésű 120 ezer fős korosztállyal szemben 1999-ben már 100 ezernél kevesebben születtek. A munkába lépés ideje úgy becsülhető, hogy a korosztályok nagyjából fele tanul tovább a felsőoktatásban nappali tagozaton, náluk 24-25 éves korig is kinyúlhat a munkakezdés időpontja. Ha a nappalin tovább nem tanulóknál 18 évvel számolunk, 21 év körülinek tekinthetjük az átlagos munkakezdést, így a következő években már a kevéssel 100 ezer fő alatti korosztályok jönnek.

Ha ezt összevetjük az évente 120 ezer körüli nyugdíjba vonulóval, bő 20 ezres különbséget kapunk, amit egyelőre bőven kompenzál az inaktívak, közmunkát végzők és a külföldről várhatóan visszatérők belépése a munkaerőpiacra, köszönhetően a munkaerőhiánynak.

Nők 40 program

Ami a Nők 40 programban részt vevőket illeti: jelenlég még sokan vannak, akik 18 évesen vagy még előbb léptek munkába, és a 40 éves jogosultsági viszonyuk meglett, miután 1979-ben még igen alacsony, 20 százalék alatti volt a felsőoktatásban nappali tagozaton továbbtanulók aránya. Ez azonban változni fog, nagyobb mértékben 2030-tól, hisz a rendszerváltáskor meredek emelkedésnek indult a felsőoktatásba kerülők száma: miközben 1990-ben a KSH adatai szerint még csak 17 ezer diákot vettek fel nappali tagozatra, 2004-ben ez a szám már 55 ezer volt.

Mire tehát a 30-as években nagyobb korosztályok fogják betölteni a 65 éves életkort, a nők felénél a felsőoktatási tanulmányok miatt a 40 év csak minimálisan telik le a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Van emellett még egy tényező, ami ugyancsak jelentősen csökkentheti majd a jogosultak körét: a rendszerváltás után megnőtt a munkanélküliség és az inaktívak és a feketén vagy szürkén foglalkoztatottak száma, ezért jóval kevesebb hölgynek lesz 40 éves munkaviszonya, mint a most, vagy pláne a program néhány évvel ezelőtti elindításakor.