Nemzeti összetartozás napja: 101 éve írták alá a trianoni békediktátumot

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta:

a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A hagyományos magyar narratívák szerint a trianoni békediktátum gazdasági kárai az elveszített nyersanyagok, bányák, erdők, vasútvonalak problémakörére helyezte a hangsúlyt, melynek egyik oka, hogy ennek az érvrendszernek a kidolgozója Teleki Pál földrajztudós, későbbi kormányfő volt.

Maga Teleki később finomított a narratíván, és sokkal inkább előtérbe került a szétvágott gazdasági térségek, piaci körzetek és az iskolai hálózatok problematikája, ami hatalmas gazdasági károkat okozott - mondta a Magyar Közgazdasági Társaság egy korábbi fórumán Ablonczy Balázs történész. 

A gazdaságföldrajzi paradigma ellenére a nyersanyag beszerzés regionális kereskedelmi kapcsolatok révén valójában viszonylag hamar orvosolható volt, a szétszabadalt piaci körzetek azonban nem.

Magyarország néprajzi térképe 1920-ban

A magyar gazdaság Trianon után viszonylag hamar talpraállt, 1925-re elérte a háború előtti utolsó békeév GDP szintjét, és ehhez képest 1928-ra 13 százalékkal emelkedett, így és a nyugat-európai átlag 58-62 százalékát hozta.

A nagy leszakadás a nyugat-európai színvonaltól a negyvenes években tapasztalható részben a háború, részben a szocialista tervgazdaság miatt.

A viszonylag gyors gazdasági rendeződés egyik alapja, hogy a magyar ipari kapacitás 80 százaléka a trianoni határterületen maradt, valamint megindult a szén és kőolaj kitermelés, és olyan iparágak kerültek előtérbe, amelyek korábban nem számítottak jelentősnek. A gazdaság tehát viszonylag jól adaptálódott az új helyzethez, ez tehette lehetővé a nyugat-európai gazdasági görbék követése egészen a negyvenes évekig.

Az előadásról szóló összefoglalónkat itt olvashatja.

Mai programok

A központi programok a fővárosban délelőtt 9 órakor kezdődnek. Az Országháznál, az összetartozás emlékhelyénél kültéri fotókiállítás nyílik, beszédet mond Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A "Magyar szemmel" címmel meghirdetett pályázatra érkezett művek közül mintegy száz fotót állítanak ki. A tárlatot ezen a hétvégén lehet megnézni.

Az Országházban ma 10 és 17 óra között díjmentesen megtekinthető - védettségi igazolvánnyal - a Szent Korona.

A Nemzeti Színházban 18 órakor kezdődik a díszelőadás, ünnepi beszédet mond Balog Zoltán református püspök, az egyház zsinatának lelkészi elnöke. A beszédet az M5 televíziós csatorna élőben közvetíti.

Szintén a központi programok részeként Sátoraljaújhelyen megnyílik a megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont, ünnepi beszédet mond Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Budapesten és a világ számos más városában 20.21-kor fellobban "összetartozásunk tüze". A kezdeményezéshez csatlakozó települések listája megtekinthető a https://gyujtsukmeg.ma/ oldal térképén.

A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint este a Halászbástyát a nemzeti színekkel világítják meg. A díszkivilágítás szombat és vasárnap este is látható lesz.
Vidéken és a határokon túl is megemlékezéseket tartanak, emlékműveket avatnak. Mindemellett online megemlékezés is lesz a "Nemzeti ünnepek és emléknapok" Facebook- és Youtube-csatornáján.