Nyugodt élet a kamatfolyosón: minden maradt ugyanannyi (frissült)

Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.

Figyelemre méltó hogy az előző, tavaly decemberi ülésén sem módosított a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. A jegybanki alapkamat legutóbb 2024 szeptemberében változott, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

Az MNB elnöke egyetért a tanács döntésével

Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő online sajtótájékoztatóján úgy kommentálta a kamatdöntést, hogy továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés. 

Az, hogy a tanácstagok egyhangú döntést hoztak az idei első ülésen, azt is jelzi, hogy az MNB Monetáris Tanácsa egységesen elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett.

A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről - húzta alá az MNB elnöke.

A pénzpiaci indikátorok továbbra is érzékenyek a geopolitikai fejleményekre, az év eleje óta a geopolitikai események kerültek ismét a befektetők fókuszába, ez a múlt héten jelentősebb elmozdulást okozott a piaci kockázatvállalásban. A jegybank figyelemmel követi a fejlemények hatását a hazai piacokra és az inflációs kilátásokra – fejtette ki, jelezve: a hideg idő miatt az olaj- és gázárak az előző kamatdöntés óta jelentősen emelkedtek.

Varga Mihály, az MNB elnöke a Monetáris Tanács kamatdöntése utáni sajtótájékoztatón

Esélyünk a 3 százalék alatti inflációs szintre

Az inflációs folyamatokról szólva kiemelte: a decemberi infláció 3,3 százalékra csökkent, a jegybanki toleranciasávon belül alakult, és kedvező hír, hogy a maginfláció is csökkent 3,8 százalékra. Ugyancsak kedvezőnek nevezte, hogy már az egymást követő 2. hónapban maradt a toleranciasávban az infláció mértéke. "Így jó esélyünk van tehát, hogy 2026 elején a 3 százalékos cél alá kerüljön" – fogalmazott Varga Mihály.

Ugyanakkor jelezte, hogy az év eleji átárazások ismerete kiemelten fontos az inflációs kilátások szempontjából, ezekről pedig februárban lesz elérhető adat a januári inflációs statisztika közlésekor. A háztartások inflációs várakozásai továbbra is stagnálnak, a vállalatiak visszafogott áremelkedést vetítenek előre közlése szerint. Megismételte, hogy továbbra is óvatosságra van szükség, mert a lakossági várakozások alakulása meghatározó a középtávú inflációs folyamatokra nézve.

A devizapiac stabilitásának fenntartását kulcsfontosságúnak nevezte az inflációs várakozások mérséklésében. Hozzátette: 2025 eleje óta a forint több mint 6 százalékkal értékelődött fel az euróhoz képest, ami a régióban is felülteljesítőnek számít. Ez az árfolyamerősödés egyre inkább megjelenik a beszerzési árakban, és reményét fejezte ki, hogy a fogyasztói árakban is hamarosan "tetten lehet érni".

A jegybanknak nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja van

Újságírói kérdésre Varga Mihály azt mondta, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja van, erre koncentrálnak, mert ez a legfontosabb törvényi mandátumuk.

Az aranytartalék növelésére vonatkozó kérdésre elmondta: nincs olyan javaslat, amelyik növelni kívánná a jelenleg 110 tonnás tartalékkészletet. Személyesen azonban nem tartotta "az ördögtől valónak", ha a jövőben növelnék az aranytartalékot.