Orbán Viktor: Ekkor szálltunk fel a Kínába tartó repülőre Matolcsyval és Demján Sándorral

A Magyar Nemzeti Bank új megközelítésekkel és kellő mélységű elemzésekkel segítette a kormányt, amiért hálás Matolcsy Györgynek – kezdte beszédét a kormányfő.

Kiemelte, hogy 2009-ben kezdett el foglalkozni az eurázsiai gondolattal a nyugati gazdaságot érintő pénzügyi válság kapcsán. Akkor abban hittek, hogy az önkorrekció működik, és a hibákat képes a nyugati világ kijavítani.

Én hosszú ideig ebben hittem, az egész rendszerváltást is ez a gondolat uralta, a nyugati jobb élet és a nyugati önkorrekciós rendszerbe vetett hit, ami hosszú távon garantálja a stratégiai biztonságunkat. Ez a hit azonban megroppant a pénzügyi válság nyomán, amikor kiderült, hogy a korábban sikeresen működtetett önkorrekciós folyamat már nem tartható. Sőt, a modernitás többé nem kizárólag nyugati kategória, hanem keleti is. Európa bezárta magát egy önmagát felmentő régi politikába

- tette hozzá.

Ekkor döntöttek úgy, hogy keletre is kell nézni, foglalkozni kell Ázsiával, így Matolcsy Györggyel és Demján Sándorral közösen elrepültek Kínába.

A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék, a tudást a megfelelő időben kell alkalmazni, kis országként nem engedhetjük meg magunknak az ütemtévesztést

- fogalmazott.

Mint mondta, számos balszerencsés körülmény mellett az elmúlt 150 évben sokszor elvétettük az ütemet, így például a második világháborúból való kiugrás idején.

Magyarországnak élesnek, gyorsnak és nyitottnak kell lennie, és folyamatosan figyelni kell az ütemre. A magyar jegybank arra vállalkozott, hogy a nemzetközi közösséggel együtt gondolkodjon a jövőről, és ilyen fórumokat rendezzen

- mondta.

Budapest, 2024. november 21. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a Budapest Eurázsia Fórum megnyitójára érkező Orbán Viktor miniszterelnököt (k) köszönti Matolcsy György, az MNB elnöke (j) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központjában 2024. november 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Három térkép

Kiindulópontnak nevezte, hogy napjaink változásai nem átrendeződést jelentenek, hanem visszarendeződést, így a múlt alapján kell levonni következtetéseket a jövőre vonatkozóan. A dolgozószobájában három térkép van: egyiken Európa van a közepén, a másikon Washington, a harmadikon pedig Ázsia áll a központban. Olyan változások történnek, amelyek globális megközelítés nélkül nem működnek.

- Ázsiából nézve Európa egy félsziget, és egy szoros egységet alkot Ázsiával, melyek között nincsenek természeti elválasztások. Természetes gazdasági egységet mutatott, a kultúra és gazdaság közösen virágzott, de ez a szerves egység nem működött az elmúlt évszázadokban - fogalmazott.

Ennek első indoka, hogy a tengerekre helyeződött át a világkereskedelem, a nyugati civilizáció domináns pozíciót ért el, és a központot nyugatra helyezte, majd a hidegháború után a nyugati világ úgy döntött, hogy nyugatosítani kell a világot. 1990 után nem Eurázsia visszaépítése, hanem Kelet-Európa nyugatosítása volt az amerikai-nyugateurópai szándék.

Egy korszak véget ért

Mint mondta, ez az 1990-ben kezdődött korszak azonban véget ért, a nyugati világon belüli liberális – progresszív dominancia véget ért, a nyugati világ hozzáadott értéke 40 százalékot tesz ki, a keletié 50 százalékot.

A nyugati világ kudarcot vallott és saját közegében is kifulladt, olyan problémák kerültek központba, mint a migráció, a gender ideológia és a most zajló háború

- mondta.

Mint fogalmazott, véget ért a Nyugat civilizációs dominanciájának 500 éve. Visszatér Eurázsia reneszánsza, egyrészt azért, mert ez a legnagyobb egybefüggő földterület a bolygón. Másrészt az állandóság is Eurázsia mellett szól: ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak, stabil népcsoportok, szállásterületek, törzsek és kultúrák vannak, ismerik egymást régóta.

Eurázsia mindig több civilizációt foglalt magában, kínai, indiai, arab és európai, ezek a kultúrák együttműködtek egymással.

Ebben a térségben él a világ népességének 70 százaléka, a világgazdaságból a részesedése 70 százalék, itt található a világ tudományos klasztereinek háromnegyede, a 20 nagy pénzügyi központ közül 15, emellett egy technológia kutatóközpontok is.

Európa szerepe

Európa, az izgalmak kontinense, ennek minden kívánatos és balszerencsés körülményeivel együtt Európa nem képes megtalálni önmagát a jelenlegi környezetben, nem tudja önmagát belehelyezni az eurázsiai kontextusba.

A nyugati vezetőknek érthetően nehéz lemondani a felsőbbrendűségi tudatról, amihez hozzászokott, miszerint mi vagyunk a legokosabbak, a legszebbek, a legfejlettebbek, és a leggazdagabbak. Európa ma a világban zajló változások vesztese, Európa az Egyesült Államok új tagjaként csak a harmadik leggazdagabb lenne.-- Vereségünk bizonyítéka az is, hogy Európa lemaradt a technológia és innovációs versenyben is. Ötszörösére nőtt a gáz ára és másfélszeresére az olaj ára - tette hozzá.

Kiemelte:

a régi dicsőség status quo-jára rendezkedett be Európa. Angela Merkel rendszerszintű kihívó, versenytársnak nevezte Kínát, de mi nem neveztünk be egy ilyen versenybe.

Európának ki kell törnie ebből a gondolati buborékból, meg kell értenie, hogy Eurázsia része is, és ennek minden előnyét ki kell használnia.

- Itt azonban a magyarországi kompetencia véget ér, a nagypályások feladata ennek az eldöntése, de ma nem látható az az intellektuális erő, amely ki tudna törni a buborékból és meghatározni helyét az eurázsiai valóságban - tette hozzá.

Magyarország szerepe

- Magyarországnak nem szabad késlekednie, mert bezáródnak az időablakok. A francia elnök hozott létre egy Nemeztközösségre hasonlító kezdeményezést, az Európai Politikai Közösséget, ez azonban még kezdetleges állapotban van - mondta Orbán Viktor.

Kiemelte: saját stratégiára van szükségünk, elfogadva a tényt, hogy Eurázsia évszázada következik.

Szerencsére van ilyen startégiánk. Az összes vita Brüsszellel abból adódik, hogy tudatosan hajtunk végre egy stratégiát, amelynek egyik meghatározó része, hogy Eurázsia részei is vagyunk, ahogy NATO és EU-tagok is vagyunk.

A magyar stratégia abból indul ki, hogy kedvező a helyünk Eurázsiával, megdupláztuk a keleti és a nyugati kivitelünket is. A beruházások terén a működőtőke 25-26 német, 9 milliárd amerikai, 10 milliárd kínai, ez után következnek a dél-koreaiak, és csak ez után következnek az európai államok.

Jövőre elkészül az egyik legnagyobb vasúti beruházás kínai tőkéből, és termőre fordulnak korábbi beruházások (CATL, BYD, BMW, stb.) Elindul jövőre 300 kormány által támogatott beruházás.

Mi vagyunk az élő Eurázsia-gondolat, keletről érkeztünk, de ízig-vérig nyugatiak lettünk. Szerencsések vagyunk, hogy ezt kihasználhatjuk, ehhez szükség van olyan konferenciákra, mint a mai

- zárta beszédét a kormányfő.