Rengeteg kínai pénz áramlik Magyarországra

Ez a hatalmas részesedés, melynek részét képezi az elektromos járművek gyártásába történt beruházások sora- írja a Financial Times.

A magyar kormányfő feladata most az, hogy diplomáciai kötéltánca során megőrizze szövetségét Hszi Csin-pinggel és a Kína ellenes Donald Trumppal, ugyanakkor az uniós források krónikus csökkenése miatt kialakult helyzetet is kezelje - véli a lap.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Financial Timesnak elmondta, hogy a kínai beruházások hozzájárultak ahhoz, hogy az ország autóipara a gazdaság „nagyon erős magja maradjon”, amely összességében várhatóan a GDP csaknem egyharmadát fogja kitenni.

Kína legfontosabb elektromos jármű- és akkumulátorgyártó csoportjai – a BYD és a CATL –az EU-ban kerestek gyártó helyszíneket, még mielőtt Brüsszel új vámokat vetett ki a kínai exportra.

A BYD tavaly a dél-magyarországi Szeged városát választotta első európai nagy gyárának helyszínéül. A CATL 7,3 milliárd eurós üzemet épít az ország keleti részén.

Bár mindkét kínai vállalat magántulajdonban van, szoros kapcsolatban állnak Pekinggel, és évek óta a kínai iparpolitika támogatásának fő haszonélvezői.

Magyarország a kínai vállalatok számára tökéletes partnerré vált, az európainál alacsonyabb munkaerő- és földköltséggel, melyet Peking és Budapest közötti jó politikai kapcsolatok támogatnak.Kína májusban az egyik legközelebbi nemzetközi partnereként említette Magyarországot, és Xi budapesti látogatása során kulcsfontosságú infrastrukturális projektekbe való beruházást ígért.

Nagy Márton elmondta, hogy a BYD és a CATL is a jövő év második felében nyitja meg kapuit egy sor további kínai zöldmezős beruházással együtt, amelyek gazdaságra és bérekre gyakorolt hatása már „a munka megkezdésekor érezhető lesz”.

A Nagy íróasztalán elhelyezett dísztárgyak, köztük sárkányok és kínai írással írt névtábla, Budapest azon erőfeszítéseinek jele, hogy jó benyomást tegyen Kínára.

Mivel az EU-ban gyártott járművekre nem vonatkozik a Brüsszel által a közvetlenül Kínából érkező exportra kivetett akár 45 százalékos vám, ezért Nagy szerint az EU „barátságtalan lépése meglehetősen ostoba”."Az ilyen vámok elkerülhetők, a helyben történő gyártással" - mondta. „Így hogyan lesz a saját autóiparunk erősebb két, három vagy négy év múlva? Nagyon sok támogatást kellene adnunk az ágazatnak, kutatás -fejlesztési forrásokat, a hazai termelés fellendítéséhez. De ennek semmi jele.”

A magyar kormány úgy véli, hogy a kínai befektetések mentőövet jelentenek súlyos kihívásokkal küzdő gazdaságnak, annál is inkább, mert jelentős uniós forrásokat tart vissza Brüsszel.

Magyarország technikai recesszióban van, a GDP 0,7 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben. A kormány arra számít, hogy idén a költségvetési hiány a GDP kb. 4,5 százaléka lesz, ami jóval meghaladja az EU 3 százalékos határértékét.

Kelet-Nyugat

Mind a gazdasági miniszter, mind Orbán Viktor úgy véli, hogy Budapest szoros kapcsolata Pekinggel és a jó viszony Donald Trumppal fenntartható, annak ellenére, hogy a megválasztott amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy 60 százalékos vámot vet ki a világ legnagyobb gazdaságába érkező Kínából jövő összes importra.

„Trump üzletember, üzleteket köt” – mondta Nagy Márton. „Jó megállapodásokat köt majd az Egyesült Államoknak. . . számunkra az Európa-Kína kapcsolatokon van a hangsúly. Ne felejtsük el, hogy Biden már kivetette ezeket a vámokat, és a kereskedelmi háború már elkezdődött.”

A kormányfő a múlt hónapban az M1 közszolgálati rádiónak elmondta, hogy gazdaságpolitikájának „stratégiai alapja” a Kelet és Nyugat közötti egyensúly fenntartása, és azt állította, hogy mások, köztük az Egyesült Államok is folytatni fogják a kínai kapcsolatokat. "[Kína] itt van, erős, fejlődő, a mi feladatunk, hogy jó üzleteket kössünk vele."

Ilaria Mazzocco, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának főmunkatársa szerint Budapest stratégiája „hatékony” volt, és nemcsak kínai gyártóktól vonzott befektetéseket, hanem más elektromos járművek beszállítóitól is.

„Egyértelműen sokkal nagyobb a politikai szerepvállalás” – mondta a lapnak Mazzocco. "Ez már nem csak üzleti döntés."

Mások azonban úgy vélik, hogy Kína valószínűleg nem tudja betölteni a Brüsszel által hagyott űrt, mivel az EU olyan szociális projektekre is tud támogatást nyújtani, amelyek nem hoznak pénzügyi hasznot.

„A kínai FDI önmagában nem fogja ellensúlyozni Magyarország jelenlegi uniós forráshiányát” – mondta Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője.

Magyarország korábban mintegy évi 5 milliárd eurós EU-támogatást kapott, ami a GDP 2,5 százalékának felel meg az Európai Bizottság szerint. A BYD beruházás februári megerősítése óta Kína nem tett újabb kiadási ígéreteket Magyarországnak.