Tudunk-e tanulni a múlt hibáiból a gazdaságtörténet segítségével?

Hírek2019. máj 5.Sz.A.

Nem elég a statisztikai adatokat, a gazdasági modelleket, elméleteket nézni, a gazdaságtörténet tanulságait is figyelembe kell venni az új modellek tervezésekor - mondta Claude Diebolt, a Strasbougi Egyetem professzora budapesti előadásában.

A közgazdaságtan megújulásáról és a gazdaságtörténeti leckék tanulságairól tartott előadást Claude Diebolt, a Strasbourgi Egyetem professzora Budapesten.

Már a 2008-as válság előtt elkezdődött az átalakulás a mainstream közgazdaságtanban, és ez a változás látványosan felgyorsult a válság után – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán, ahol a Strasbourgi Egyetem professzora, a Francia Közgazdasági Társaság elnöke elemezte a gazdaságtörténet szerepét.

Az úgynevezett kliometria jelentőségéről, vagyis a közgazdaságtanban egy olyan gazdaságtörténeti megközelítésről, melynek középpontjában a mérés áll, elhangzott előadásában kitért arra, miért fontos nem csak a matematikai modellek felől is megközelíteni a gazdaságtörténetet.

Mint elmondta, a kliometria nem matematika, sokkal közelebb áll a fizikához, a biológiához és a politikai filozófiához, mint tudományágakhoz, összességében a gazdaság- és társadalomtörténet ökonometriai módszerekkel történő megközelítése.

A gazdaságtörténet, és különösen a kliometria terén elért kutatási eredményeiért egyébként 1993-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott Robert William Fogel és Douglass Cecil North. A díjat többek között azért kapták, mert a modern közgazdaságtan statisztikai eszközeivel olyan gazdaságtörténeti folyamatokat elemeztek, mint például a rabszolgatartás, a vasúti közlekedés, és az óceáni hajózás.

A közgazdaságtan megújulása a válság után, avagy a gazdaságtörténet tapasztalatai a gazdaságpolitikai döntésekben című, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Budapesti Corvinus Egyetem MNB-tanszékének közös fórumán Diebolt professzor arról is értekezett, mennyire veszik figyelembe a gazdaságtörténeti tanulságokat az új gazdaságpolitikai döntésekben.

Mint mondta, a kliometria elengedhetetlen része a közgazdaságtannak, mert a közgazdasági elméletek, az új adatok feldolgozása és a statisztikai módszerek használata mellett fontos a múltban felmerült problémák, válságok tapasztalatait is figyelembe venni,

és így árnyaltabb képet kaphatunk a jövőben alkalmazandó gazdaságpolitikai eszközökről és irányokról.

Az előadást A gazdaságtörténeti tapasztalatok felhasználása a mai gazdaságpolitikai döntésekben címmel egy panelbeszélgetés követte, melynek résztvevői Claude Diebolt-on kívül Botos Katalin, az MKT Társadalomgazdasági Szakosztályának tiszteletbeli elnöke, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritája, volt miniszter; Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a BCE egyetemi tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke; valamint Dombi Ákos egyetemi docens, az ELTE Összehasonlító Gazdaságtan tanszékének vezetője.

A közgazdaságtan megújulása a válság után – gazdaságpolitikai szempontból című második panelbeszélgetés résztvevői a Budapesti Corvinus Egyetem MNB-tanszékének munkatársai: Vonnák Balázs mesteroktató; Baranyai Eszter mesteroktató és Sebestyén Géza egyetemi docense és Lehmann Kristóf, a tanszék vezetője voltak.

A fórumon elhangzott főbb megállapítások:

  1. a mainstream makroökonómia hibája volt, hogy nem látták előre a 2008-as válságot, és a makromodellekben a pénzügyi szektorok elemzésének is szerepelniük kell
  2. a pénzügyi szektor modellezése felgyorsult a válság után, és a közgazdaságan megváltoztatásának igénye eltérő mértékű reformok szükségességét vetett fel
  3. a közgazdaságtan mindig fejlődik, soha nem tart szünetet, egy dinamikus rendszer, tehát nem létezik egyetlen modell
  4. egy válság után általában megkérdőjeleződik az addigi status quo, ezt történt 2008 után is
  5. a gazdasági környezet változása miatt a kockázatok is változnak, ezért nem lehet ugyanazokhoz a modellekhez ragaszkodni. 
  6. a közgazdaságtan átalakítása, illetve ennek igénye már a válság előtt megjelent
  7. sokat tettek a szabályozók a globális pénzügyi rendszer megreformálásának terén, több makroprudenciális eszközt is bevezettek
  8. a központi bankok szeretnének kihátrálni az alacsony kamatkörnyezetből világszerte, de tartanak a károkozástól
  9. az árnyékbankrendszeren belül a hitelek felfutása nagy gondot jelent.