Új kkv fejlesztési stratégiát jelentett be a kormány

Széleskörű, hét pilléren álló, 2030-ig tervező kkv-stratégiát hirdetett meg a kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös munkájára alapozva. 

Idén tavasszal az ITM a kamarával közösen a 19 megyeszékhelyen és Budapesten megrendezett szakmai fórumokon mintegy 1000 vállalkozót kérdezett meg a hazai kkv jelenlegi helyzete, valamint a cégeket érintő legfontosabb kihívások megismerése érdekében.

A felmérés, az ITM tervei és a jegybank 330 pontos versenyképességi programja alapján alakították ki a hazai mikro, kis- és középvállakozások termelékenységét, versenyképességét és exportképességét javító stratégiát, melyet ma ismertetett a szaktárca.

Palkovics László miniszter a rendezvényen hangsúlyozta, hogy

német példa alapján próbálják a kkv-szektort erősíteni. Ehhez a szükséges stabil makrogazdasági alapok adottak: a fegyelmezett költségvetési politika, az államadósság folymatos csökkentése és 2010-hez képest 833 ezerrel több munkahely.

Mint mondta,

a külföldön dolgozó magyar munkavállalók aránya 6 százalékra tehető, ami régiós viszonylatban nem számt magasnak, és idén már többen jönnek haza, mint amennyi új munkavállaló külföldre megy. Főként a magasan képzett szakemberek jönnek haza.

Kiemelte, hogy a kormány kkv-startégiájának egyik legfőbb célja a szektor termelékenységének növelése, az adóterhek csökkentése, és a hozzáadott érték emelése, amelyhez jelentős hatékonyságemelésre van szükség. A hazai kkv-k termelékenysége elmarad az uniós átlagtól, de még a V4-ek átlagától is.

A szektor 2010 és 2018 között 24 százalékkal tudta növelni a GDP-jét, 27 százalékos emelkedést regisztráltak a hozzáadott érték szempontjából, emellett 45 százalékkal nőtt a kkv-k exportja. Kiemelte, hogy

a kkv-k körében emelni kell a digitalizácót, a szakképzést, ösztönözni kell a szektor finanszírozását, és javítani kell az üzleti környezetet, kedvezőbbé kell tenni az állami szabályozást és az adórendszert.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára előadásában kiemelte, hogy

eddig a GDP 2 százalékának értékében tudott a kormány adót csökkenteni, és a GDP egy százalékának megfelelő a szürkegazdaság visszaszorításának értéke, ezekből a bevételekből pedig elérhető új adócsökkentés fedezete.

Az adócsökkentések nyomán most az uniós átlagnak megfelel a a magyar adóterhelés, de a régiós versenytársaink még előttünk járnak. A kisvállalkozói szektorról szólva elmondta, hogy

a kata adózási formát már 360 ezren választották, míg a kiva lehetőségével mintegy 40 ezren élnek. 

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója előadásában kitért arra, hogy

2010 óta sikerült elérni fordulatot többek között a fiskális majd a monetáris politikában, a hitelezésben, a foglalkoztatottságban és a beruházásoknál is.

Jelenleg az EU-ban nálunk a legmagasabb a beruházi ráta, (második helyen Csehország, a harmadik helyen Írország áll). A felzárkózás nagyon kevés országnak sikerült, átlagosan tízből egynek, ezért továbbra is fenn kell tartani a tőkeintenzív fejlesztést és a magas beruházási rátát, és a globális megatrendekhez kell alkalmazkodia a hazai kkv szektornak. Ennek a környezetnek a része a zöld gazdaság, a globalizáció megváltozása, az új technológiák megjelenése és a demográfiai változások. Elengedhetetlen a hatékony üzletméret elérése a hazai kkv-k körében, a méretugráshoz pedig többek között az exporton keresztül és a termelékenység növelése révén vezet az út.

Virág Barnabás hangsúlyozta:

a V4-es régióból hiányzik az erős kkv-réteg, a vállalkozói attitüd jellemzően kockázatkerülő.

A Növekedési Hitelprogramban részt vett vállalatok közül soknak sikerült méretet ugraniuk, és erre számítanak a Növekedési Kötvnényprogram esetében is. A program keretén belül idén júliustól 300 milliárd forintos keret áll a hazai vállalatok rendelkezésére.

György László, az ITM államtitkára a hét pillérre épülő kkv-stratégiát részletesebben ismertette, kiemelve, hogy a stratégia célja az elismerés, a megerősítés, és a tehermentesítés.

Napjainkra a magyar gazdaság korszakváltáshoz érkezett, a kkv-knak minden eddiginél nagyobb támogatásra van szükségük a sikeres alkalmazkodáshoz.

Ez a korábbiaknál összehangoltabb kormányzati fellépést tesz szükségessé.

Korszakváltáshoz érkeztünk, mert

• a 4. ipari forradalom (ipar 4.0) a vállalkozók többségétől digitalizációt és automatizációt, online jelenlétet és környezetbarát, zöld megoldásokat követel;
• a munkaerőpiac feszesebbé válása (Németországban még mindig 6 százalékponttal magasabb a foglalkoztatási ráta) és a növekvő bérek különösen a kisebb vállalkozásokat érintik hátrányosan;
• a rendszerváltoztatás idején vállalkozóvá váló nemzedék néhány éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, ami a következő években fontos hatással lesz a hazai gazdaságra;

A kormány ennek szellemében fogadta el az új, 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kkv-stratégiát.

Ennek fő célja a gazdaság fejlesztése és a magyarok életminőségének növelése.

Egyszerre tartják fontosnak egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítását és a sok ember megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalomszervező szerepének megerősítését.

A stratégia a vállalkozói világgal együttműködve jelentősen javíthatja a mikro-, kis és középvállalatok működési körülményeit eredményességét, és tevékenységük társadalmi hatását és megbecsültségét.

A stratégia céljai: 

• A jelentős növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése;
• A teljes kkv szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek biztosítása;
• A kkv-k termelékenységének növelése;
• A hazai tulajdonú kkv-k által előállított hozzáadott érték növelése;
• A kkv-k exportképességének növelése.

A kkv stratégia fő pillérei:

1. Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet kialakítása

• a vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése;
• az adóadminisztráció egyszerűsítése;

2. Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése

• elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése;
• a „bizalom infrastruktúrájának” kiépítése: erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre)

3. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése

• A technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében;
• Az immateriális tőke arányának növekedése;
• A kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizációs fokának növelése;

4. Kis– és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése

• A vállalkozók adottságaihoz és szándékaihoz igazodó finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése;
• A kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
• Tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek;

5. Nemzetköziesedés elősegítése

• A növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat;
• A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítik piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon;
• Az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások körének bővítése;

6. A szükséges tudás megszerzése

• Képzett munkaerő biztosítása a kkv-k számára;
• A kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé;
• A vállalkozói kultúra fejlesztése;

7. A generációváltás megkönnyítése:

• A generációváltáshoz érkező kkv-k tulajdonosai többségükben a céljaiknak megfelelő módon és feltételekkel tudják átadni, örökül hagyni üzletrészeiket, hogy mindaz, amit az évek során felépítettek, a nyugdíjazással ne épüljön le, ne szűnjön meg, illetve lehetőség szerint magyar kézben maradjon.

A kkv-k helyzetének javulása a következő számok alaján látható:

• Egy átlagos kis- és közepes vállalkozás árbevétele a 2009-es 61 millió Ft-ról 2017-re 80 millió Ft-ra, azaz nominálisan 30%-kal, reálértékben 15%-kal nőtt.
• A kis- és közepes vállalkozások 155 ezerrel több embert alkalmaznak 2009-hez képest.
• Egy átlagos kkv által előállított hozzáadott érték a 2009-es 10 millió Ft-ról 2017-re 16 millió Ft-ra, nominálisan 35%-kal, reálértékben 27%-kal nőtt.
• Egy átlagos kkv exportból származó árbevétele a 2009-es 9 millió Ft-ról 2017-re 15 millió Ft-ra, nominálisan 67%-kal, reálértékben 46%-kal nőtt.
• Magyarországon a kkv-k termelékenységének növekedése 2010 és 2017. között meghaladta a V4-ek és az EU28-ak átlagát egyaránt.

Adócsökkentés

• A vállalkozások társasági adója 2010 előtt 19 százalék volt, most 9 százalék.
• 300 ezren választották a kisvállakozók tételes adóját a KATA-t, az ő adóterhelésük nem több 6-20 százaléknál.
• A növekedni vágyó kkv-k kedvezményes adózására létrejött a KIVA, amelynek lehetőségével közel 30 ezer vállalkozás él ma Magyarországon.
• 2010 előtt egy átlagos középvállalat adóterhelése 52-56 százalék között alakult, most 36 százalék a PWC/Világbank Doing Business versenyképességi rangsora alapján.

Támogatási programok

• Az Új Széchenyi Terv keretében 331 milliárd forint fejlesztési támogatást kaptak a vállalkozások 2010 és 2013 között.
• A Széchenyi 2020 Terv keretében több mint 860 milliárd forint értékű fejlesztésre szerződtünk a vállalkozásokkal, ebből 453 milliárd már kifizetésre is került.
• 2019-ben összességében 130 milliárd forint elérhető a kkv-k számára a Széchenyi 2020-ból.
• A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2016 és 2018 között hazai forrásból 100 milliárd forinttal támogatta a kkv-k innovációs tevékenységét.
• Több új programot indítottunk. A Beszállító-fejlesztési Programra 9 milliárd, az Építőipari Támogatási Programra 28 milliárd forintot biztosított eddig a kormány. Az iparfejlesztési fókuszú Irinyi Terv keretében 6 milliárd forint került a kkv-khoz.

Hitelhez jutás megkönnyítése

• A vállalkozások kamatterhei jelentősen csökkentek. 2018 első félévében az 1 millió euró alatti hitelösszegre vonatkozó átlagkamat 3,1 százalék volt, ez kevesebb, mint negyede a 2009 második negyedéves értéknek (13,2 %).
• 2010 és 2018 között összesen mintegy 5000 Mrd Ft kedvezményes hitel és tőkeforrással segítettük a kkv-k finanszírozását.
• 2017 végén a magyarországi kkv-k 5545 milliárd forint hitel- és tőkejellegű finanszírozási állományának több mint harmada mögött volt állami kedvezmény.
• A banki kkv hitelek valamivel több, mint 10%-ához államilag támogatott készfizető kezességvállalás kapcsolódik.