Épp csak túlélték a pandémiát – mihez kezd a coworking piac a mostani krízissel?

A coworking piaccal foglalkozó Deskmag nemzetközi kutatása alapján 2020-ban az európai coworking terek húsz-, míg az ügyfelek száma huszonöt százalékkal csökkent, a piaci szereplők várakozásai is inkább negatívak voltak.

E zuhanást a hazai coworking irodák is megérezték, az elmúlt két-három évben a korábbi időszakokhoz képest egyértelműen csökkent az árbevételük

tudtuk meg Klementz Katától. A Loffice Coworking társalapítója szerint e folyamat mögött többek között a megváltozott gazdasági környezet és a változó piaci tendenciákhoz való alkalmazkodás átmeneti időszakának kihívásai álltak.

Bár a KAPTÁR bevétele jelentősen növekedett idén a 2019-es, utolsó pandémia előtti évhez képest, a Covid-járvány sok piaci szereplőt vitt a padlóra, a pandémia idején a csapatunk és tagjaink egészségét és biztonságát választva, mi is többször az ideglenes bezárás mellett döntöttünk

emlékezett vissza Levendel Áron, a KAPTÁR Coworking társalapítója.

Mint mondja, „

több coworking projektet is elkaszáltak, találkoztunk olyan esettel is, amikor az iroda éppen a pandémia kitörésének időszakában indult volna, majd minket kérdeztek meg, hogy megvennénk-e a bútoraikat.

Elementáris átalakulás a coworking piacon

„Ugyanakkor a coworking iparág változásai összefüggésbe hozhatóak a tág értelemben vett irodapiac és munkavégzés átalakulásával, az ügyfelek, munkáltatók és bérlők reakcióival és távlati terveivel is” – fogalmazott Klementz Kata.

A covid betörésekor a cégek egyik első lépése volt a kihasználatlan irodatereik üzemeltetésével összefüggő költségek azonnali csökkentése, vagyis igyekeztek kisebb alapterületen kevesebb munkaállomást fenntartani, és így a munkaállományukat az irodai és az otthoni munkavégzés között rotálni.

Mindezek pedig a mindennapok szintjén is életre hívták a már a pandémiát megelőzően is létező hibrid munkavégzést és a flexibilis irodák funkcióinak felértékelődését.

Noha a coworking irodák minden olyan adottsággal rendelkeztek, amelyekkel reagálni tudtak volna az új helyzethez – vagyis rugalmas irodai felállás biztosítása a cégek dolgozói számára – az alapterületet tekintve legtöbben igencsak korlátozott mértékben voltak erre alkalmasak.

„A világjárvánnyal egyidőben a coworking szót elkezdték kísérni a flexibilis-, hibrid- és virtuális kifejezések és iroda helyett munkaterekről kezdtünk beszélni” – mondta Klementz Kata.

Szerinte a cégek egyre nyitottabbá váltak a rugalmas megoldásokra, így a coworking irodák bevonzhatták a nagyobb vállalati célcsoportokat is. Egyértelművé vált, hogy az otthontól távol távmunkában dolgozóknak halmozottan igényük van egy közösségi találkozóhelyre, ahol szakmai- és magán szinten is kapcsolódni tudnak másokkal.

Kik járnak coworkingbe?

Klementz Kata szerint a jelentős változások ellenére is megmaradt a coworking irodák klasszikus felhasználói köre; a szabadúszók és az egyéni vállalkozók, a digitális nomádok, valamint a kisebb induló cégek, illetve startupok továbbra is a célcsoportok közé tartoznak, ezek mellett jelentek meg a már említett céges ügyfelek is, akik saját iroda helyett vagy mellett a coworking irodákba is „bebérelték” magukat.

A KAPTÁR számára viszont – ahogy Levendel Áron fogalmazott – a core bizniszt és a legbiztosabb ügyfélkört a privát iroda bérlők mellett még mindig az munkaállomásokat bérlő freelancerek és digitális nomádok jelentik, miközben építészek, ügynökségek, ingatlanos- és etikus hacker csapatok is bérelnek náluk irodákat.

A klasszikus, megosztott teres coworking műfaj estében mintha kicsit egyedül maradtunk volna a piacon

tette hozzá Levendel Áron.

A nagyvállalatok is jelen vannak

„Tévhit, hogy a coworking iroda egyedül a freelancerek és startupok mekkája

hívta föl a figyelmünket Füzi Anita.

A nemzetközi piacra erősen rálátó coworking szakértő szerint a nagyvállalatok erőteljesebb jelenléte és meghatározottsága már 2015-től megfigyelhető volt a coworking iparág fejlődésében.

A nagyvállalati dolgozók száma a coworking irodákban az évek alatt folyamatosan nőtt

tette hozzá a szakértő.

Klementz Kata tapasztalatait megerősítve úgy látja, hogy „számos piacon a kínálati oldal nem is tudott felzárkózni a flex/coworking irodák irányában a hirtelen megnövekedett igényhez, kevesebb iroda is nyílt, illetve több is bezárt a pandémia időszaka alatt.”

Éledező optimizmus, közbeszóló új valóság

Ugyanakkor az is igaz – s ez derül ki a Deskmag egy másik jelentéséből is – hogy az európai piac szereplőinek közel nyolcvan százaléka 2022-re jónak vagy kielégítőnek nevezte az aktuális helyzetét, majd e lassú konszolidációs folyamatot szétverte az orosz-ukrán háború és nyomában leszabaduló gazdasági krízis.

A Covid-járványt túlélő coworking piac szereplőinek minden kreativitásukra szükségük van a talpon maradáshoz, hiszen az energiaválság, a rezsiköltségek emelkedése, a jelentős árfolyamkockázat, valamint az elszabaduló infláció jelentősen rontja az üzleti eredményeket és egyes szereplők számára az túlélés lehetőségét.

Ugyanakkor a potenciális ügyfélkör kitettsége és árérzékenysége nem engedi az ész nélküli áremeléseket, vagy akár a szolgáltatások körének és minőségének csökkentését. Pedig e piaci szereplők számára már a pandémia időszaka is komoly kihívásokat jelentett – több, általunk keresett és valaha népszerű iroda is eltűnt a piacról.

Hogyan lehet jól kezelni a krízist?

Az pedig már napjaink égető kérdése, hogy a piac milyen válaszokat képes adni a kedvezőtlen gazdagi helyzetre.

Klementz Kata szerint egy coworking iroda eddig is csak akkor tudott igazán nyereségesen működni, ha a munkaállomások kiadása mellett több lábon állva más bevételi csatornákat is biztosított magának és ez a jelen helyzetben többszörösen is igaz.

A Loffice a kezdetektől úgy alakította a stratégiáját a budapesti és a bécsi irodájában is, hogy a rövid távú irodabérlet mellett hosszú távon is biztos bevételi forrást jelentő szolgáltatásokat is nyújtson, mint például a szolgáltatott iroda kiadás vagy a székhelyszolgáltatás.

„Azon tevékenységi körök helyébe, melyek az új érában már nem működtek vagy ellehetetlenültek, mint például a rendezvényhelyszín üzemeltetése, olyan újak léptek, mint az online üzleti szolgáltatások vagy a virtuális iroda” – tette hozzá az iroda társalapítója.

A KAPTÁR szintén a több lábon állás stratégiáját választotta, a járvány alatt a „krízis-biztos” szolgáltatásokra helyeztek nagyobb hangsúlyt, például a székhelyszolgáltatás számukra is biztos bevételi forrást jelent.

A növekvő költségek, a forint árfolyamának romlása, az elszabaduló infláció elkerülhetetlen áremeléshez vezet, ami újabb kockázatot jelent az amúgy is árérzékeny szabadúszó világban.

„Mögöttünk nincs olyan tőke, ami elviselne hosszabb veszteséges időszakot” – mondja Levendel Áron.

A KAPTÁR a nagyobb partnerekkel már euróban megadott árakkal dolgozik, „s ahogy korábban, úgy most is azon dolgozunk, az árak emelése mellett is képesek legyünk többet adni az ügyfeleink számára, ezért még inkább odafigyelünk a közösségépítésre és a szolgáltatások fejlesztésére, hiszen egy összetartó közösségnek jelentős megtartó ereje van”.

Klementz Kata is úgy látja, hogy a jelen helyzet okozta áremelés csupán egy darabig jelenthet megoldást, hiszen mindenkinél van egy lélektani határ, ami felett már nem képes fizetni egy szolgáltatásért, még akkor sem, ha márkahű szeretne maradni.

Ezért is nagyon fontos szempont az olyan tőkeerős célcsoportok megtalálása – tette hozzá –, akik kevésbé árérzékenyek és hosszú távon képesek tervezni jövőjüket.

Füzi Anita a kisebb irodák alkalmazkodóképességére hívta fel a figyelmet. Privát irodákat vagy könnyen átalakítható multifunkcionális szobákat (pl. tárgyalóból privát irodába ha arra van igény illetve vica versa) alakítanak ki, szolgáltatáspalettájukat bővítik (különféle üzletfejlesztő workshopok, inkubációs program, székhelyszolgáltatás) illetve az is tapasztalható, hogy a piacra újonnan belépők egy-egy specifikus célcsoportra – női vállalkozók, digitális nomádok, vagy a kreatív iparágak szereplői – fókuszálnak, noha ez nagyban függ az adott micro lokáció fizetőképes keresletétől. A szakértő viszont kétségesnek látja, hogy a hazai piac egyelőre képes lesz-e igazán kiszolgálni a nagyvállalati igényeket, mert a kínálati oldal – noha voltak/ vannak erre törekvések – jelenleg nem tudja kielégíteni a területi és a szolgáltatás igényeket.

Tízmilliárdos piac

A hazai coworking piacról szinte lehetetlen egzakt képet kapni, hiszen – ahogy Levendel Áron fel hívta rá a figyelmet – maga a fogalom sem tisztázott.

„Definícióm szerint a coworking, vagy ahogy mi hívjuk, közösségi iroda olyan nyitott munkateret jelent, ahol az emberek asztalokért, munkaállomásokért fizetnek, és ahol interakcióba kerülhetnek egymással (nem pedig szobákba zárva dolgoznak)” – tette hozzá.

Ehhez képest a piacon egyre gyakrabban aggatják a coworking (vagy közösségi iroda) címkét a szolgáltatott, privát irodák, vagy akár irodaházi terekre is. Vagyis a coworking kifejezést sok mindenre rá lehet húzni s talán ezért sem kaptunk választ a KSH-tól a területre vonatkozó adatok felől érdeklődve.

Viszont Levendel áron úgy látja, hogy az igazán nagy shared office szolgáltatókkal együtt akár tízmilliárdos is lehet a hazai piac volumene.