Hozzátették, hogy az építőipar és a hazai építőanyag-gyártás számára is kiemelt jelentőséggel bír a miniszterelnöki bejelentés, amely szerint a kormány rásegít a lakásépítés, lakásvásárlás súlyponti problémájának megoldására, a finanszírozásra.
Kiemelték, hogy az ÉVOSZ elemzését és szakmai javaslatait is elfogadva a kormány életkortól, településformától és gyerekvállalástól függetlenül teremt lehetőséget a 3 százalékos kamatszint melletti hitelfelvételre az első saját otthon megvásárlásához. Fontos, hogy az új- és a használt lakás egyaránt hiteltámogatásban részesül.
Az ÉVOSZ gazdasági számításokkal támasztotta alá a kormány felé, hogy a 3 százalékos kamatszint, a kamattámogatási kiadások mellett hozzájárul a költségvetési bevétel, az áfa-, járulék és az adók többletbefizetésének emelkedéséhez - írták.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez csak akkor valósul meg, ha a lakásügy a legális szférában erősödik, nem adnak teret a kóklereknek és az adózást elkerülő vállalkozásoknak.
Fontos, hogy a részletszabályok kidolgozásánál a hitelképességek vizsgálatán túl ott legyenek például az írásos szerződések, a műszaki-pénzügyi ütemekhez igazított hitelkifizetések, a számlákon keresztüli pénzmozgás és a kötelező vállalkozási felelősségbiztosítás is.
Mindez egyben a versenyegyenlőséget is kell, hogy szolgálja - ismertette közleményében az ÉVOSZ.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei nehéz építőipari piaci helyzetben kitörési pont lehet a lakásépítés és lakásfelújítás. A kormányzati intézkedésnek a gazdaságélénkítő, kedvező hatása kihat az egész építésgazdasági értékláncra. A szakszövetség számításai szerint a magyarországi lakásvagyon ésszerű megőrzése érdekében évente mintegy 250 000 lakást kellene felújítani, a lakások korösszetételének megőrzéséhez évente legalább 30 000 új lakást kellene megépíteni. Az elmúlt 10 évben ilyen mértékű építések-felújítások nem voltak, jelentős az elmaradás. A közleményben az ÉVOSZ elnöke kiemelte, van elég kivitelezői kapacitás, építőanyag és kereskedelmi szolgáltatás ahhoz, hogy elérjék az ideális évi 25-30 ezer új lakás megépülését, a használt lakások felújításánál pedig az évenkénti 250 ezres nagyságrendet.
Arra is kitértek, hogy az elmúlt évek jelentős áremelkedése drasztikusan visszafogta az új lakásépítéseket és lakásfelújításokat.
Ennek oka részben, hogy az építőipar 48 százalékos nagyságrendben import termékekből dolgozott, a forint folyamatos gyengülése megdrágította az építéseket.
Az energiaigényes alapanyaggyártás költségei átlagosan 30 százalékkal nőttek. Az élőmunka igényes ágazat pedig évente átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a szakmunkások és mérnökök megtartásáért. Mindezek eredményeként 10 év alatt háromszorosára emelkedett az új építésű lakások négyzetméter ára.
