Milyen összegű ingatlanbiztosítást érdemes kötni?

Az ingatlanbiztosítás egyik leglényegesebb kérdése, mekkora legyen a biztosítási összeg. Ennek meghatározására azért van szükség, mert egy-egy biztosítási esemény bekövetkezésekor ez az összeg lesz a biztosító szolgáltatási (fizetési) kötelezettségének felső határa, az adott kár kapcsán - a károsodott vagyontárgyak tekintetében - legfeljebb ennyit fizet majd a biztosító.

A betöréses lopás esetén nemcsak a biztosítási összeg lehet a térítés felső határa, hanem a biztosító meghatározhat a védettségtől függő limitösszegeket is.

Ezekről az előírásokról és a vagyoncsoportonként meghatározott limitekről minden esetben a biztosítási feltételek tartalmaznak pontos meghatározást. Nagyon fontos, hogy a biztosítási összeg minden esetben pontosan – a valóságos viszonyoknak és vagyonértékeknek megfelelően – kerüljön meghatározásra, hiszen csak így lehet teljes a biztosítási védelem – hívja fel a figyelmet Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. Mint mondja, a biztosítási összeg megállapításának alapja a modern lakásbiztosítások esetén általában az újérték elv, vagyis a biztosított vagyontárgyak pótlási, új állapotban történő, újrabeszerzési értékét kell figyelembe venni. Erre azért van szükség, mert a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a károsodott vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy ha ez nem lehetséges, akkor pótolni lehessen.

A biztosítási összeget formailag minden esetben a szerződő határozza meg, a gyakorlatban azonban ehhez a biztosító segítséget nyújthat.

Erre a célra dolgozták ki az úgynevezett ajánlott vagy javasolt biztosítási összeg (javasolt egységár) intézményét, amely a biztosító által valamely vetítési alapra (például a hasznos alapterület egy négyzetméterére) kalkulált életszerű összeg. Mivel a biztosítók ilyen típusú ajánlása jellemzően a statisztikai átlagot tükrözi, előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a biztosító által javasolt biztosítási összeg nem felel meg a valóságnak. Ilyen esetben az ügyfél természetesen az általa helyesnek tartott biztosítási összegre köthet szerződést, hiszen az felel meg jobban az érdekeinek – mondja szakértőnk, aki szerint érdemes böngészni a biztosítók ajánlatát egy helyen, hiszen a Netrisk.hu számos lehetőséget kínál erre.

Fontos tudni azonban, hogy a javasolt biztosítási összegnél alacsonyabb összegre kötött szerződés esetén a biztosító a kárrendezéskor vizsgálhatja az esetleges alulbiztosítottságot, ami részleges kártérítést eredményezhet. (A térítési összeg olyan mértékben csökkentett a tényleges megállapított kárösszeghez képest, ahogy a szerződéses biztosítási összeg aránylik a biztosított vagyoncsoport új értékéhez.)

A biztosítók nemcsak az épületekre, de az általános vagy háztartási ingóságokra is adnak meg javasolt egységárakat, de az értéktárgyakra, kiemelt értékű ingóságokra nem.

Az alapfogalmak között meg kell említeni az alulbiztosítás és a túlbiztosítás fogalmát is. Alulbiztosítás (pro-rata): ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Túlbiztosítás akkor következik be, ha a vagyontárgyakat egy biztosítónál azok - újjáépítési, újrabeszerzési vagy valóságos - értékénél magasabb összegre biztosítják. Ilyen esetben a biztosítási szerződés az újjáépítési, újrabeszerzési vagy valós biztosítási értéket meghaladó részben semmis, ezért a biztosítónak a biztosítási összeget (és ezzel együtt a díjat is) megfelelően le kell szállítania. Előfordulhat, hogy egy vagyontárgyat több biztosítónál is biztosítanak, ilyenkor nem túlbiztosításról van szó, mert mindegyik szerződés érvényesen fennmaradhat, de a vagyontárgy értékénél több ekkor sem kerülhet kifizetésre, a biztosítók egymás között elszámolnak a károk rendezését követően, díjvisszafizetésre nem kerül sor.

(Fotó: Libreshot)